Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 98. szám

39G e. s a Rich. által hitelezett 26,000 ftot, ez 65 e. ft Összeg, mivel E. összes vagyona egy osekély különbözetig fel van világositva. Nincs tehát ok Eyn. egyéb bűnössége után kutatni. És ha tekintjük azon megrendítő módot, melylyel önbevallását teve, akkor, midőn még nem volt kénytetve Jung ajándékának tételét feljelenteni, s ha végintézetét szem előtt tartjuk, ugy azt hiszem, mikép ez egyén ellen csak azon hibás lépés igazoltatott, melyet a Jungféle ajándék elfojj gadása által követett el, s a melyért, de minden másért is öngyilkossága által eléggé megbűnhődött. Es miben állnak a b. Bruck ellen felhozott gyanús iratok, mily értékkel birnak azok. s mikép igazolhatók ? A vád legaggályosb tétele az, mely a hitelintézetnéli 25,000 frt árjegyzékre vonatkozik. A hitelintézet valódilag bankár s Bruck miniszter volt, ki bankárja hitelét igénybe vette, és én tudom, nem kell épen ausztriai miniszternek lenni, hogy valamely bankárt saját bankárjaként használja. Ha Bruck hajlandó lett volna 25 e. ftot más uton magának szerezni, ugy azt állomásán legkönnyebben teheté vala, és pénzviszonyainak épen ily kezelése tünteti elő e tekintetben is erkölcsi tisztaságát. Kiemeltetett továbbá gyanusitólag, hogy minden papirjait átvizsgálta s halála előtt 2 nappal több csomagot elégetett. Ki az azonban, ki éltében régi számlákat, számadásokat el ne égetett volna? És komornyikja bevallá, mikép azok régi számlák valának, melyek részben még Konstantinápolybani tartózkodásából származnak. Es ha gyanús irásai lettek volna elégetendők, óvakodott volna azt egy kíváncsi szolga jelenében tenni Igen azon időben neki még gyanítani sem lehetett azon viszontagságokat, melyek oly gyorsan rohanták meg. Maga az illedelemmel eszközlött vizsgálóbírói kihallgatása sem volt alkalmas benne aggályt kelteni fel A legsulyosb csapás, mely őt éré s mely volt kihallgattatása s e csapás közti kapcsolatot gyanitatá vele, az 1860. apr. 22. legf. kézirat volt. Ez, mely büszkeségét, hatalomérzetét, s becsületérzetét mélyen sebzé , adá kezébe az öldöklő fegyvert, ő a büszkeség öngyilkosságát szenvedé s ez az egész felvilágosítás. És itt bevégzem a személyi viszonyok helyreigazítását, kimutatva, mint hiszem, hogy a Bruck-EynattenRichter neveknek a vád által kezdetben felállított, s csak a szóbeli előadásban mellőzött egyetemlegessége oly tény, mely a történelem által valótlannak fog kijelöltetni. — És most áttérek a tényleges viszonyokra, az ügyletekre, melyek a váddal kapcsolatban állanak, milyen a gabnaszállitási ügylet. —• E tekintetben az hozatott fel R. ellen, hogy nem lépett írásbeli szerződésre, hogy biztosítékot nem tett le, bélyeget nem fizetett stb. Mindezek csak puszta gyanitások, melyek egy bizományi ügyletben, milyen ez is volt, nem is emeltethetnek, írott szerződést R. maga kivánt , de Eyn. azt ki nem állította, ki oly messze terjedő meghatalmazással bírt, mikép R. felteheté, hogy Eynatennek joga van szóbeli szerződéseket is köthetni. — Már pedig azt senkiről sem lehet föltenni, hogy szóbeli szerződéstől bélyeget akarjon fizetni, vagy hogy irott szerződést csak azért tegyen fel, hogy bélyeget fizethessen. Hogy R. ott, hol kellett megfizette a bélyegilletéket, mutatja az 1859. jun. 22. szerződés, melynél az igen magas illetéket megfizette. De bizományos ügyleteknél ily illetékek a megbizóra esnek, a bizományosnak a kereskedői szokás szerint nem kellvén viselnie ezen terheket, miért e tekintetben vádlottat terhelőt fel nem hozhatni. Továbbá a hitelintézet által bevásárolt gabonanemek vétettek éles bírálat alá, mi felett különbféle bizonyitványok tétettek és pedig már az elővizsgálatban. A vádirat azonban csak azokat szemelte ki, melyek a vád czéljára legalkalmasabbaknak mutatkoznak és legközelebb hitelintézeti hivatalnok Hartliéí. Azonban maga Hártl, ki vallomása elején bevallá hogy a gabonaügyletekhez semmit sem ért, elismeri, hogy R. meghagyá neki nagy óvatossággal járni el,s a jó mértékre, súlyra s minőségre figyelemmel lenui, mely tekintetben, mivel ő nem volt szakértő még egy másra, valami Hanzra is utasitatott. Ezen Hartl, ki a vizsgálati iratok folytán e tárgynál szakértőnek nem vehető, mint szinte a jegyzőkönyvből kitűnik, pusztán a pesti fiókintézet igazgatója Lányi elleni versenygésből állitá, hogy a gabonának csak y3 volt jó s 2/3 rosz. Szomorú lenne, ha Hartl lenne az egyedüli tanú, mi azonban nem történt. Hivatkozom különösen Bayer tanácsosra, ki az emlékező tehetség gyöngesége miatt meg nem eskettetett de a kire mégis hivatkozhatom, miután azt tevé az államügyész is. És B, kedvezőleg nyilatkozott a gabona minősége, s azon eljárás iránt mely a bevásárlásnál követtetett, midőn a káros verseny s azzal az ár emelkedése elhárittatott. Ha ezen öreg ur az apró részletekben gyönge emlékezetű is, de az említett adatok oly átalánosan megalapítottak, mikép azok még a gyönge emlékezeténél is emlékben maradhatának. B. kivül Martens tábornok jeletége szerint is a gabona nem volt ugyan raktári, de átalában jó, a zabnáli elnézés azzal indokoltatván, hogy máskép az 1858-ki rosz termés után oly nagymennyiség elő nem állitathatott, s azzal hogy Magyarországban, hol vétettek, különösen történik a betakarítás , miért a sok szemét százalék elengedések. A felvizsgálati bizottság is elismeréssel nyilatkozott e szállítás iránt, helyeselve a hitelintézet megbizatását, a 10 kr. provisiót mérsékeltnek, s az eljárást pontosnak nyilvánítván. Még egy pont van, melyre igen nagy suly helyheztetett a hivatalos visszaélésrei csábítás vádjánál t. i. a gabnaszállitás feletti számadás. E részben hadi főszámvivő Schulter volt jóformán az egyedüli tanú, ki egy pontot, mely azonban a váddal épen semmi kapcsolatban sem áll, némileg kellemetlen , de még nem oly színben érintett, hogy vádlottra nézve káros lehete. Az mint szigorú hivatalnok kötelességét teljesité, s teljes elismerést érdemel szigorú igazságosságáért, melylyel a kincstárt érdeklő számadásokat vizsgálta. Meg kell azonban engedni, mikép egy számvevői hivatalnoknak, és egy kereskedőnek kiindulási pontjai valamely bizományos ügylet számadásaira vonatkozólag, nemcsak össze nem vágnak, hanem mint Sch. vallomása mutatja, messze elesnek egymástól. Az ő nézetei a bureauban fejlődtek ki, egészen eltérőleg a kereskedelmi eleven s gyakorlati kezelés elveitől. Ő az összes kézirati alapokat követelte, különösen a szállítási szerződést, mely nem is köttetett, nem szállítási — hanem bizományos ügylet forogván fenn. A kereskedői kezelés itt igen egyszerű, elég levén a kötjegyzék, s ártáblázat előmutatása. Sch. előtt Eynatten tekintetéből legterhelőbb körülmény azon neki adott megbízás volt, hogy a saámadást csak számszerint vizsgálja, s erről a hivatalos visszaélésre való csábítás vádjában az mondatik, hogy ezen , mint nevezik, kedvezményt R. különösen óhajtotta. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Egyességi elj. Újvidéki keresk. F i s c h e r Bernát ellen tszéki biztos dr. Bibits előtt Újvidéken. Befejezett egyes. elj. Szabó Demeteréi. Maros-Vásárhelyütt. — K a r i s s i Ede el. Bukaresten. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.