Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 97. szám

391 sithessék, kik az egyességhez hozzá nem járultak. És e kötelezettség is elintézetlenül maradt és szinte ugyanazon okból, mert gr. Teleky József pertársai részéről az egyességre vonatkozó meghatalmazást elő nem állította. Ezek folytán gr. Teleky József pertársai és másrészt alperesek között az érintett keresetjogra nézve az egyesség nem létesültnek tekintendő; és minden kétségen kívüli , miszerint gr. Teleky József fivérei épen ugy, mint Varkucs Margitnak többi jelenben felperesekül szerepelő utódjai is, daczára az 1837-ben közben jött, őket legkevésbé sem kötelező egyességnek, 1798-ban beperesitett jogukat az ősiségi pátens megjelentéig minden akadály nélkül bíróságilag érvényesíthetni, s a körülmények szerint keresztül is vinni feljogosítottak valának. Innen következik : miszerint azon tekintetnél fogva, hogy a mily kevéssé képes valaki meghatalmazás nélkül jogokat szerezni, épen oly kevéssé alapithat kötelezettségeket egy harmadik részére, azon egj^ességből, melyet csupán gr. Teleky József kötőit az alperesekkel, és a melyhez Varkucs Margitnak többi itt gr. Teleky József pertársai gyanánt fellépő utódjai sem személyileg sem törvévényes meghatalmazottak által hozzá nem járulának, nem származott légyen sem valamely követelési jog az utóbbiak számára, sem valamely kötelezettség az alperesek részére, azon felperesek irányában. Annálfogva utóbb ne vezett felperesek kereseti joga nélkülöz minden törvényes jogalapot. Egészen máskép áll azonban a dolog mindenesetre maga gr. Teleky József, vagy az ő örökösei, és volt pertársai közül azoknak tekintetéből, kik által ő az 1837. sept. 11. létesített egyesség megkötésére kellően felhatalmazva volt, mert ezek a kérdéses egyességet az ő részükre nézve az alperesekkel jogérvényesen megkötötték, és ennélfogva mindenesetre ezen egyesség alapján fel vannak jogosítva, ha nem is az egész egyességi sommát, minthogy az csupán az akkor felperesekül fellépett összes érdektársaknak igértetett volt az egyességhez való hozzájárulásuk esetére, hanem mindenesetre azon összegnek az ő részükre etendő részletét követelhetni. Azonban mindamellett a beperesitett összegnek egy része sem ítélhető oda, akár gr. Teleky József örököseinek, akár felperesek bármelyikének; mert egyrészt gróf Teleky József az igért kármentesítési összegből több mint 25,000 ftot saját elismerése szerint is már felvett, és ki nem mutatta, hogy az ő részére több esnék, másrészt pedig sem az egyesség tartalmából ki nem vehető, sem a tárgyalás alatt különben is elő nem adatott, hogy gr. Teleki József névszerint Varkucs Margitnak mely utódjai által volt a többször említett egyesség kötésére kellően felhatalmazva, mert habár azon egyezségben történikis vonatkozás különösen egynémely felhatalmazásra, azok azonban egy részben egyszersmind mint olyanok jelöltetnek ki, melyek az egyesség megkötésére nézve elégtelenek vagy hiányosak. Nem alaptalan ugyan egészen felpereseknek az ellenfél kifogásaira adott válaszuk, miszerint az előbbi törvények szerint valamely szerződés érvénytelenítése csak egy különös kereset által kéretethetett, és nem hozatathatott fel mint kiíógás valamely bizonyos fizetés teljesítésére irányzott kereset ellenében. Azonban az előbbi törvényeknek ebbeli határozata a törvénykezési eljárásra vonatkozik, és azért miután a perlekedési rend az uj bíráskodási rendszer behozatalával egészen áta lak itatott, tekintetbe többé nem vétethetik, mert a polg. perr. 12. §. szerint, melynek szabályai lehetnek itt egyedül irányadók ily kifogások használata többé nincsen kizárva. Továbbá azon körülményből: mikép alperesek 1838b. annak reményében, miszerint Varkucs Margittának összes utódjai az egyességhez fognak járulni, a beperesitett követelés letisztázására részletes fizetéseket tettek, ebből még legkevésbé sem következik , hogy azok daczára annak, mikép azon hozzájárulás be nem következett, és ÍL"y az összes Varkucs-féle utódokkal épen semmi egyesség sem jött létre, mindamellett az egész kármentesítési öszszeget kifizetni tartozzanak, és pedig annál kevesebbé, minthogy nem látszatik bebizonyitottnak, hogy ezen részletes fizetések a valódilag egyezkedő gróf Teleky Józsefen kivül még pertársai közül másoknak is teljesítettek volna. Végre való ugyan , mikép az időközben életbe lépett ősiségi pátens által megszüntettek mindazon örök fel vallás érvénytelenítésére támasztott keresetek, melyek végitélettel még be nem fejeztettek (milyen nevezetesen az 1837b. kiegyenlített kereset is) s azért jelenleg gr. Teleky József pertársainak az érintett egyességhez való hozzájárulásuk, vagy a meghatalmazásoknak részükrőli előmutatása épen nem szükségeltetik. Azonban az előbocsátottakban kimutattatott, mikép az egyességből a felperesek közül azok számára, kik azon egyességhez világosan hozzá nem járulának, már eredetileg is legkevesebb követelasi jog sem keletkezett 5 és hogy a jelen jogügy érdemlegesen nem az előbbi a kereset benyújtásakor létezett törvények szerint, és az akkori tényállás szerint lehet megitélhető. Másrészt a kérdéses pereknek megszüntetése egy oly a felperesek hozzájárulása nélkül egy későbbi törvény által a megtámadottaknak nyújtott kedvezmény, mely által csupán utóbbiak mint az örökfelvallások által szerzett javak birtokában létezők , erősítettek meg birtokjogukban , miből azonban felpereseképen nem származtathatnak magoknak több jogot, mint a mennyivel előbb is birtanak. (Vége következik.) Védbeszéd Richter F. bécsi hitelintézeti főigazgató ügyében. Dr. B e r g e r ügyvéd állal előadva *). Ez egy ünnepélyes perez — igy kezdé — melyben szót emelek, melynek fontossága s jelentőségéről tiszta tudattal birok. Nem csak messze hazánk figyelme, várakozása, s feszültsége, nem , egész Európának szemei azon drámán függnek, mely e teremben a legutóbbi hetek folyama alatt kifejlőde , s jelenben vége felé közéig. E dráma a harmadik jelenetét képezi azon erőszakos, megrázkódtató trilógnak , mely báró Eynatten kiengesztelő öngyilkosságával kezdődé, s Bruck miniszter tragikai halálával tetőpontját érte el, s meiy most a törvényszék határozatában, ugy reméljük mi s reménylik mi velünk sok ezren e teremen kivül, emberiesen kibékítő, minden méltatlanságot, minden fájdalmat megszüntető befejezést nyerend. Azonban nemcsak az utókor s annak kritikája, hanem a történelem Ítélőszéke is határozand azon tények felett, melyek jelen perben fejtegetettek s a személyek felett, kik részesek valának azon tényéknél, a birák felett, kik biráskodtak felettük, valamint a vádlók s védők felett is, kik azon bíróság előtt hivatásukat követik; mert ne ámit*) A ,G e r. H a 11 e' gyorsírói közlése után.