Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 97. szám

392 suk magunkat, e per a történelem sajátjává lón; az épen hazai történetünk forduló pontjára esik, s annak jelenségéül szolgál. Ily jelentékteljes pillanatban , melynek hatalmas szárnyai bennünket a múlékony fúldtérünket körülövedző időtéren messze tul elröpitenek, a pillanatnak minden izgalmai, minden kicsinykés tekintetek, s külingerek, kell hogy elnémuljanak, s kell hogy csak az igazság, a jog s csak a törvény szolgáljanak vezércsillagunkul. Az igazságnak diadalmasan jogaihoz kell eljutnia, minden névtelen hatalom ellenében, mely közéje s a jog közé magát betolni akarná; a jognak győzelmesen valósággá kell válnia, minden jogtalan irány ellenében, mely egyenes útját elgörbíteni akarná. Azonban az utak s eszközök az igazsághoz s joghoz juthatni nem egyenlők mindenkire nézve. A per küzdterén a szél s nap nincsen a vád s védelem közt egyformán felosztva. Nyolcz hónapig kovácsolhatta a vádló fegyvereit az elővizsgálat titokszerü arsenáljában, ki nemcsak tudomást vehete szenvedőlegesen a vizsgálat minden tényéről, hanem arra cselekvőleg is befolyhatott, azt vezethette s czéljaira felhasználhatta. És ezt meg is tette, meg még a végperczekben is, midőn az elővizsgálat adatai már megéretteknek nyilvánitattak a határozathozatalra, még akkor is előrügtönözvén egy uj vádat a vádlott ellenében , és a végtárgyalás a végtelen s kiszámithatlan harcz határ nélküli távlatával vette kezdetét. A vizsgálat hosszas tartama alatt a védelem némára tétetett a törvény által; az nem is gyaníthatta, mily szövevényesen alakított vád ellen kellend az egyenetlen harczot felvennie, és most midőn végre szóhoz jött, miután a vád bizonyítékai erejét már háromszor kifejthette, most a védelemnek legnagyobb sietségben majd fele annyi hét alatt kellé müvét befejeznie, mint a mennyi hó a vád rendelkezésére állott volt. Mindamellett bátran s biztosan kezd feladatához; biztosságát főleg a vád benső erőtlenségéből sa törvényszékhezi bizalmából merítve, mely csak a kivilágított tények után Ítélhet s bűnösséget azokban csak akkor találhat, ha a törvény azokat büntetendőkké alakította, végre bizalmát azon meggyőződéséből merítve, mikép az igaz valóságért, magáért a jogért küzd, melynek szirt alapjain a pártérdekek, és szenvedélyek hullámai megtörni kénytelenek. — Azt mondám : a vád benső gyöngesége a védelem legelső fegyvere s az nem is a leggyongébbik. Az itt kihallgatott Schöller jellemzőleg rajzolá a vádirat hatását; szerinte az a rémület hatálya lévén mindenkire, kik vádlottat tisztelék s kik irántai részvétüket gyász sorsában sem vonták el. E rémület s általa felizgatott közvélemény hatálya alatt kezdetett meg a végtárgyalás. De a nyilvánosságnak legelső szelleje elfuvta a gyanúsítás pókháló szövetét. A vád legelső alkatában nem vala hatalmas építmény, mély alapokkal,, hanem egy fáradságosan összeférczelt mü, mely a legelső támadásra széttöredezett. Ez volt a vád sorsa a végtárgyalásban , mely még eddig nem ismert látványt nyújtott, midőn félszázad tanú hivatott össze a vádlott elleni tanúskodásra a társalom minden rétegéből, és egy tanú a másik után vádlott mellett vallott. Legelsők valának a katonai igazgatás főnükei s művezetői, kik mindazt bizonyolák , hogy vádlott a kincstártól felvállalt ügyleteket pontosan s lelkiismeretesen hajtotta végre. Előhívták azután az al-vállalkozókat, kiktől a vád szerint az volt várható, hogy a vádlott ellenében a bosszú karát képezendik; kik azonban ellenkezőleg legbuzgóbb védőivé lettek, dicsérvén méltányos s becsületes működési módját s csodálkozta, miért lehete őket károsodottak s csalattaknak tekinteni. Tanúskodtak többi barátjai : Liebig, Lanna, Klein, kik állítólag vádlott önzése által kizsákmányoltattak, de a kik zokogva vallák magokat még jelenleg is vádlott lekötelezettjének, dicséretekkel halmozva a tőle vett szolgálatokat. Megjelentek a hitelintézet hivatalnokai is, s pedig előbb az alárendeltek, kiknek vádlott iránti tiszteletét, mondhatni hódolatát még jelen helyzetesem ingathatta meg. Miért? mert meggyőződtek bessületességéről, ki összes működésében az intézet élén mindig a legnagyobb igazságosságot fejtette ki. És mikép nyilatkoztak hivataltársai? Ezek szándékainak s érzületeinek tisztaságát s érdekeltségnélküliségét emelték ki. Kétszeresen fontos volt Hornbostel nyilatkozata, mely szerint az még most is sokra becsüli, hogy 4 évig vádlott hivataltársa lehetett. És az igazgatótanács tagjai tiltakoztak minden gondolat ellen, mely vádlott működését ravasz s csalárd szinbe állithatá; Wiener még esküje előtti perczben is bizonyolá, hogy vádlottról soha semmi csalárd szándokot nem gyanithata; Schöller pedig hogy irántai bizalma épen 1847-ki fizetés megszüntetésétől vette kezdetét; G-oldschmied sGredler vádlott minden gyanúsítását visszautasiták. E vallomások Brentano ténydus elismerése által tökélyfokra emeltettek, ki melegen ecseteié vádlott önzéstelenségét s hazafiuságát, sőt még a pénzügy jelen vezetője sem vonakodott vádlottnak mint iparosnak kiváló tulajdonait s az állam irányában mindig áldozatkész viseletét elismerni. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Kitüntetés. Gr. Török Bálint úrbéri legf. tszék elnöke titkos tanáososi czimmel felruháztatott. Csődök. P i 11 i s B lugosí lakos ell. lugosi tszék által, bej1851. jan. 6. perü. Taur János. — Pesti lakosok G r á t z e r Antal és neje Listel Róza pótkávé kimérők ell. pesti orsz. tszék által, 1861 jan. 24. perü. Klirat József és Neuhoffer János. — Gróf Sztom Iván ell. az ipolysági tszék által, bej. 1861. jan. 22. perü. Reguli János és Zsarnóczai János. — UH mari Dávid báttaszéki lakos s kereskedő el. a szegszárdi vár. kik. bíróság által, bej. 1861. jan. 10. perü. dr. Krámolin Emil és Döme János. — IdHanez Mihály kolosvári lakos s könyvkötő el. a kolosvári tszék által, bej. 1861. jan. 31. perü. Pataky József.— Boczáncsi Kristóf deési keresk. el. deési tszék által, bej. dec. 31. perü. Damassy. — Kolosvári színházigazgatók Stahlberg Norbert s U r b á n Manó el. a kolosvári tszék által, bej. jan. 31. perü. dr. Rott. Egyes, bejelentési s tárgyalási határidő. Heinr i c h István n.váradi bejegyz. füszerkeresk. el. egyességi tárgyalás dec. 20. Csanády Kálmán közjegyzőnél helyben. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKGLAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 irt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás : Belváros, lövészutcza 8. sz. (Enzsel ház) Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomaton B e i m e 1 J. és Kozma Vazuln&l.