Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 97. szám

/est, kedd Dec. 18. 1860. 97. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Kiengesztelődés —a jog terén. — Jogeset a Cur. dec. 99. 1. 4. sz. s 1486 : 17. tcz.hez. — Védbeszéd Richter F. bécsi hitelint. főig. ügyében. Dr. Berger ügyvéd által előadva — Hivatalos tudnivalók. Elöflzeté§i f ölhi vá§! A „Törvényszéki Csarnok" jogtudományi s törvénykezési lap 1861-től kezdve következő czim alatt jelenend meg : „Törvényhozási é§ Törvényszéki Csarnok " Azon reményünk , mellyet még a lefolyt év második félévi előfizetési fölhívásunkban nyilványitottunk, mikép az érdekeinket egyedül biztositható nemzeti törvényhozás vissza fog állitatni, s a nemzeti nyelv ősi szent jogaiba vissza fog helyheztetni — csakugyan teljesedésbe megy. A bureaucratiai hatalom szabadságot elfojtó idegenszerű eszközei eltávolitatnak, a nemzet geniusával és szokásaival ellenséges intézmények lerontatnak, és a nemzet ismét saját nemzeti életét folytathatandja, alkotmányos jogai biztositéka s védpaizsa alatt. Minthogy e nemzeti független önélet mindenek felett a törvényhozásban nyilvánul, minthogy különösen a jogélet kifejlődése is abban lelifel legtökéletesebb emelkedését, azért e lapok legfőbb hivatása leend ezentúl a nemzeti törvényhozás működésének tárgyalása, közölvén a törvényhozás működéseit, taglalás alá vévén a törvényhozási kérdéseket, tisztázván az eszméket a szükséges teendők s javítások körül, szóval minden kitelhető erőnkkel mi is közreműködvén átalakulásunk és szabadelvű haladásunk nagyszerű, de nehéz munkájának elősegélésére s könnyítésére, és pedig, mit figyelembe ajánlunk, a magán jogon kivül egyaránt kiterjeszkedve a köz?Jogi kérdésekre, intézményekre s reformokra is — mint ezt már jelenben is tesszük. liegföbb elveink leendnek : Az ősi intézményekhez , nemzeti szokásokhoz való ragaszkodás. És a szükséges szabadelvű s karszerig, reformoknak azok alapjáni kifejtése. Tehát ragaszkodás az ősihez — de korszeréi, szabadelvű reformokkal. — Reformok , de az ősi, nemzeti élet alapján. E lényeges elvek mellett maradnak két év előtt e lapok alapításakor felállított elveink: a tudománynak a Joggyetkorlafi élettel való párosítása — és pedig az ösz hasonlító Jogrendszer alapján , mert nemzeti jogéletünk valódi kifejlődését csak ez úton véljük elérhetni. Ezek alapján e lapok rovatai leendnek. 1) A nemzeti törvényhozás teendői, működései, rendelkezései. Értekezések a törvényhozási teendők, s jogi kérdések felett. Reform javaslatok. Ismertetések a kül szabadelvű s utánozható intézetekről. 2) Országgyűlési tanácskozások, működések, törvényjavaslatok stb. 3) C'urtalis döntvények, mellyeket rendesen s folytonosan fogunk adni. 4) A különféle polgári s büntető Jogi esetek. 5) Törvény s rendelettár: a hozandó törvényekről , kanczelláriat, országbírói s egyébb ide tartozó rendeletekről s intézkedésekről. Mindezeket egész terjedelmükben fogjuk közleni. Q) Ital törvényhozási szemlék. 7) líűl földi Pitaval. 8) Bel- s kül irodalmi szemlék. 9) Hivatalosok : csődök s egyébbekről. Azt hiszszük mikép ily irányban e lapok iránt nemcsak törvénytudóink, hanem földbirtokosaink, községeink s községi elöjáróink is érdekelve lehetnek, minthogy az országgyűlési közlések, hozandó törvények, curiális Ítéletek közzé tétele reájok nézve is nagy érdekű, sőtt szükségű leend. Meg jelenik e lap jövőben is nagy fél íven hetenként kétszer , helyben és vidéken egész évre 6 fr., — félévre 3 frtj —évnegyedre 1 frt 70 kr. előfizetési díj mellett. Szokolay István, Lakik: Belváros lövész-utcza 8. sz. a. A „Törvényhozási és Törvényszéki Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. Kiengesztelődés — a jog terén *). Napi kérdéseinknek kétségtelenül legfőbbike, melyben központosulnak minden más kérdések, nem egyéb, mint az: kibékülés vagy szakadás. Bármily külszint öltenek magokra s bármily jelmondatot válaszszanak a mai politikai törekvések, háttérben mégis mindig azon befolyás foglaland helyet, mely vagy *) Az előbbi 96. sz. .Ü g y v é d i k a m a r a'-féle czikben, 2-ik oldal 9-ik pont végén ez áll : Ennek eltávolítása s igy az ügyvédi osztálynak a bíróság figyelme s befolyása alóli emancipálása. — E helyett olvasandó : a bíróság fegyelme s befolyása alóli emancipálása stb. az egyik, vagy a másik kivitelét erőlteti, s azok egyikének választására kényszeritend. Es ennek megoldása nemcsak közjogi viszonyaink, s államjogi helyzetünk felett határozand, hanem attól függend minden bizonynyal nemzetünk létele s jövője is. É fontosság az, mely mindenkit legszentebb honfiúi kötelességei érdekében komolyan int, hogy azon kérdés megoldásánál, a téren, melyen hivatva van az imádott hon javára közreműködni, a legnagyobb lelkiismeretességet s higgadtságot fejtse ki, távol minden ábránd szerű elfogultságtól, mint minden szenvedélyektől is, melyek a helyes eszközök s utak kiválaszthatását meg nem engedik. Mi már azon hivatásnál fogva is, melynek élünk, s mely közvetve szinte a jog valósítására törekszik, nem kétkedünk bevallani, mikép aviszonos egyezkedés utján eszközlendő kibékülés, a kiengesztelődés mellett 97