Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 8. szám

Pest, péntek Jan. 27. 1860. 8. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A kötelem alanyai. Pesti orsz. tszéki segéd H o ff m a n n Pal Lajos úrtól. - Úrbéri legfelsőbb-törvényszéki döntvény az erdélyi urb. pit. 2. 'ó. s 28. §§-hoz. — Büntetőjogi esetek. 1. A btk. 187. s 188. — 2. Btk. 478. §§-hoz — Törvénytár. A kötelem alanyai. Pesti orsz. törvényszéki segéd Hoffmann Pál Lajos úrtól *). Minden kötelemnél két alany fordul elő, áll illetőleg egymással szemközt : a hitelező s az adós. Ez utóbbi is (bár cselekménye a kötelmi jog tárgya) alanya az illető kötelemnek, mert személy soha sem lehet pusztán kötelezve. De vannak kötelmek, melyeknél az adós még terjedelmesben van jogosítva (az az : nem pusztán személyisége folytán), t. i. az u. n. kétoldalú (bilaterális) kötelmeknél, milyen p. o. az adásvevés; az ilyeknél a hitelező egyszersmind adós, az adós egyszersmind hitelező is. Ellenkező esetben a kötelem egyoldalúnak (unilateralis) hivatik. A kötelmek ezen külömbfélesége annyiban fontos, mennyiben a kétoldalú kötelemből követelő fél igényével egyszersmind beismeri, hogy tartozik, s keresetét mindaddig, mig csak e tartozásnak eleget nem tett, ellenfele a „non adimpleti contractus"-féle kifogással utasíthatja vissza, — kivévén, ha a szerződés azt is meghatározta, melyik szolgáltasson előbb. A törvény csak egyetlen esetben határozza meg e rendet, t. i. a bérlésnél, melynél a bérbeadó köteles elsőben szolgáltatni. Ki a nevezett kifogással sikeresen élni akar, tartozik ellenkövetelését bebizonyítani; a panaszlónak ellenben e kifogás mellőzésére azt kellene bebizonyítania, hogy az ellenkövetelést már kielégítette. Fontos a kérdés, váljon egy — vagy kétoldalu-e a kötelem, még az u. n. contractus claudicantes érdemében, vagy is azon szerződéseknél, melyeknél az egyik fél kötelezettsége valamely különös viszony miatt nem foganatos, például : ha a gyámolt gyámnokának közrehatása nélkül szerződött; ha ily esetben a kötelem kétoldalú, akkor annak megállhatása iránt ugyan a foganatlanul kötelezett fél határoz, de ha ez a szerződés fentartását kívánja, azaz : ellenfelétől teljesítést igényel, ezt csak ugy teheti, hogy (saját kötelezettségének eredeti érvénytelensége daczára) maga is teljesít. Egyoldalú kötelemnél e hatás nem áll be, mert ilyennél ellenkövetelés nincs, melylyel ama hatást eszközölni lehetne, azaz : a foganatlanul kötelezett nem tartozik szolgáltatni, követelése pedig nincs. A kötelmeknél többnyire csak egy személy követel, egy személy tartozik, az az : csak két személy áll egymással szemközt, mindegyik oldalon csak egy-egy. De sokszor is történik, hogy több személy van jogosítva, vagy több személy kötelezve, vagy tübb személy jogosítva és több kötelezve is. Ha ily eset fordul elő, helyes *) Mutatványul ,A romai magánjog rendszere' mai érvényében (pandekták) czimii munkájából, melyet több izben ajánlottunk t. olvasóink figyelmébe. Szerk. megítéléséhez mindenek előtt okát kell szemügyre venni annak, mért áll több személy ugyanazon viszonyban. Ez ok lehet : 1) A kötelem keletkezése, s ily esetben a hitelezők vagy adósok vagy mindkettőnek többsége csak látszólagos, mert ilyenkor annyi a kötelem, hány a hitelező vagy adós, s voltaképen csak egy-egy hitelező áll egy-egy adóssal szemközt; a különösség ez esetben csak az, hogy több kötelem (nen 1'bb adós vagy hitelező) áll keletkezésénél fogva összt liggésben, Két példa ezt megvilágositandja : a) Ha egy hitelező, vagy egy adós meghal s több örökösre szállt hagyatéka; itt az örökhagyó követelése vagy tartozása (kötelme) megoszlik, azaz: több kötelemre hasad szét, az örökösök részben követelnek vagy tartoznak, s mindegyik külön-külön kötelemből (t. i. succedálása folytán) követel vagy tartozik és pedig külön-külön tárgyat vagy tárgygyal. b) Ha több személy követ el vétséget, vagy többön követtetik el ilyen; itt is annyi a kötelem, hánya sértő vagy sértett; m i n d e gy i k sértő tartozik a sértettnek az egész bírsággá 1 vagy mindegyik sértett követelheti a sértőtől az egész bírságot. Ezen eset a vétségbőli kötelmek tanához tartozik. 2) A kötelem tárgya, ily esetben is csak látszólagos a felek többsége, mert voltaképen itt is annyi a a kötelem, hány jogosított vagy adós fordul elő, s a több kötelem, csak a tárgy egységénél, közösségénél fogva függ egymással össze; ez az, mi egyetemlegességnek (solidar, in solidum) hivatik. A tárgy egysége által eszközölt összefüggés szorosabb, mint az, melylyet a keletkezés egysége hoz magával (lásd felébb 1) alatt) : mind kettőnél követelheti mindegyik hitelező az egész tárgyat vagy tartozik mindegyik adós az egészszel; de egyetemlegesség esetében a tárgyasak egyszer követelhető, s ha egyszer az egyik hitelezőnek megadatott, a többi hitelező már nem követelheti, vagy ha az egyik adós egyszer megadta, a többi adós nem tartozik vele. Ily egyetemleges kötelezettség (lehet követelés is) például: a vétség által okozott kár megtérítésére szóló (csak az erre, nem a birságra szóló, mely az előbbi pontban b) alatt érintetett); több (társ-) gyámnoké osztatlan kezelés esetében a gyámolt irányában stb. 3) A kötelem egysége; csak ezen esetben lehet valójában több adósról, vagy hitelezőről szólani,mert az említett két első esetben annyi lévén a kötelem, a hány a jogosított vagy kötelezett személy, nem is mondhatni, hogy ugyanazon kötelemnél több adós vagy tübb hitelező fordul elő. A kötelem egysége szükségkép hozza magával a tárgy egységét is; e viszony eként fejeztetik ki; pl üres rei (credendi vei debendi, vei credendietdebendi) eiusdem obligationis, hozzáértetvén:ugyanazon tárgy érdemében. Miután reus, ezen értelemben, any8