Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 95. szám
Pest, péntek Dec. 7. 1860. 95. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Az ügyvédi rendezés. Különösen az átmeneti korszakbau. — Az nrbéri törvényszékek kérdésében f f Jogeset a Cur. dec. 99. 1. 4. sz. s 1486 :17. tcz.hez. — Hivatalos tudnivalók. Az ügyvédi rendezés. Különösen az átmeneti korszakban. Midőn a törvénykezési rendszer szervezéséről s átalakításáról van szó, akkor okvetlenül szóba kell jönni az ügyvédi rend szabályozásának is. A törvénykezési rendszer s ügyvédi osztály egymással oly szoros kapcsolatban álló elemek, melyek az igazságszolgáltatás hivatásának kiegészítésére nélkülözhetlenek, s melyeknek egyikéről másika nélkül szó sem lehet, hacsak a jogbiztosságot veszélyeztetni, s a törvénykezési jogot kifejlődés nélkül hagyni nem akarjuk. Habár tehát az oct. 20-ki kir. leiratokban a törvénykezés és biróság rendezésének kérdésénél e nagyfontosságú osztályról s ügyről nem tétetik is említés; megvagyunk mégis győződve, mikép akkor, midőn azon leiratokban a törvénykezés szervezéséről van szó, az alatt kétségtelenül az ügyvédi rendezés is értetett s kellett hogy alatta az is értetett légyen. Azt hisszük tehát, midőn a JudexCuriae a magyar igazságszolgáltatás szervezésével bízatott meg, akkor az ugyanazon czim alatt az ügyvédi rend alakítására is felhatalmaztatott, sőt utasíttatott is. Reményeljük azért, mikép ez uj korszakban első országbiránk magas figyelmének legelső tárgyai közé fog tartozni az átmenet ideiglenességében is az ügyvédi rendezés. A jogvédek osztályának ügye ugy is, mely különben Európa legtöbb s legkitűnőbb államaiban is sok kívánni s javitni valót mutathat fel, hazánk 48 előtti jogrendszerében sem bírt valami igen fényes s biztos állással. Legelső törvénytudóink emelték ki, mikép régi törvényeink annál kevesebbet rendelkeznek az ügyvédek jogérvényeinek biztosításáról, előnyeikről s társalmi kitüntetésükről , minél többet szóltak megfenyittetésükről, büntetéseikről s egyéb hátrányokról. Az ausztriai rendszer azonban, mely itt követtetett, a leghiányosabbak közé sorolható, az majd mindent elkövetvén az ügyvédi osztály s érdekei kifejlődésének s biztosításának meggátlására3 midőn számukat korlátolá, müködhetésük kiterjesztését gátolá, megjutalmazásukat az önkénytől tette függővé, és midőn őket erkölcsi tekintélyük tetemes csorbulásával majdnem egészen a bíróságnak alárendelte. Az igazságszolgáltatás valódi érdekeinek csak az felelhet meg, ha az ügyvédi osztály a bíróival hason tekintélyre s társalmi állásra emeltetik, és másrészt ha müködhetésének és befolyása, közbenjövetele alkalmazásának minden korlát nélkül egészen szabad ut nyittatik. Szabad tért s kifejlődést kell biztosítani ezen a legszebb s legnemesb hivatások egyikének, ezen a jogbiztosság legelső őreinek s képviselőinek , kiknek ez okból a társalom legelső helyén kell állaniok, mígnem az önkény, hanem a jog szolgáland az állam alapjául. Ez okból nem helyeselhetők mindazon korlátok, melyek bármily tekintetben s bármily befolyás által a jogvédelmi működés kifejlődésének gátat s akadályokat emelnek. Azért nemcsak botrányos, hanem nevetséges is azon genfi törvény (1851. jun. 19-ről : Profession libre d'homme de loi czim alatt), mely még az ügyvédi nevet s ügyvédi rend összes szabályait is végkép eltörlé, azt alapítván meg, hogy az u. n. hommes de loi kezelhessék a peres ügyeket, mire semmi más kellék nem kívántatik mintcsak 27 éves kor s a politikai jogok élvezete, minden akadémiai gradus, ügyvédi vizsgálat s gyakorlat kimutatása nélkül. De nem kevésbé káros azon piemonti törvény is ^1853-ból), mely azt, hogy a felek bizonyos esetekben magokat ügyvéd által képviseltethessék, a bíró határozatától, tehát önkényétől tette függővé. Ez az oka miért Angliában is az uj egyes — megyei — bíróságok irányában sok bizalmatlanság nyilvánul , minthogy t. i. azok előtt korlátolva s akadályozva van az ügyvédek alkalmazhatása. Ezen a szabad kifejlődhetés s korlátlan tevékenység — szerintünk egyedül üdvös s czélhozvezető elvének érdekében — mi a magyar igazságszolgáltatás s ezzel az ügyvédi rend ideiglenes — átmeneti szervezésénél azt sürgetnék : hogy az ügyvédi szám ezentúl semmi szin s tekintet alatt korlátolva és kiszabva ne legyen; hogy a bizonyos helyekhez való kötöttség azonnal és mindenkorra megszűnjék; hogy ügyvédek a peres ügyek minden nemében, s minden biróság előtt szabadon használtathassanak; s hogy azok, kik 48 előtt diplomáiktól méltatlanul megfosztattak, igazságos jogaikba visszaállitassanak. Aziránt, hogy országgyűlésünk annak idejében véglegesen mily szabadelvű s czélirányos elvek szerint szervezze az ügyvédi rendet, természetesen annak idejében közlendjük nézeteinket és ebbeli tanulmányainkat. Különösen kettő levén, mi a törvényhozás figyelmét a fent érintetteken kivül nagy mértékben igényelheti, t. i. hogy törvényi intézkedések létezzenek, melyek a jogvédek igazságos jogait s igényeiket kellően biztosítsák, és hogy ügyvédi kamarák rendeztessenek, melyek önállólag — távol a biróság gyám befolyásától s felsőbbségtöl — gyakorolják felettük az ellenőrködést s fegyelmi hatóságot. 95
