Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 95. szám

Az úrbéri törvényszékek kérdéséhez. Poaony megyéből egy tapasztalt tör vénytudónk tói azon kérdés megoldásához : váljon mi történjék a jelen úrbéri törvényszékekkel, következő értekezést kaptunk, melyet az ügy fontosságának tekintetéből nem mellőzheténk. A „Törvényszéki Csarnok" f. é. 90. számában azon igérétet hozá , hogy törvénykezésünk s bíráskodásunk átmenetéről nemes tisztje szerint értekezni fog. — Én az eszme megpenditése által indítva érzem magamat e kérdés felett most midőn alkotmányos életünkviradtát üljük, nem politikai irányban, melyben az illető lapok ugy is elégséges ruganyosságot tanúsítanak, hanem a törvénykezés szempontjából, mely iránt a politikai lapok a rögtöni átalakítást mint halaszthatlan szükséget hozák javaslatba, e tárgy felett — mondom — igénytelen nézetimet közleni. Különösen azonban úrbéri ügyeinkről kívánok szólani, melyekről a ,Pesti Napló' 273. sz. azt hozá javaslatba, hogy valamint minden 1-ső folyamodásu bíráskodás, ugy az úrbéri bíróság is rögtön és azonnal megezüntettessék s e bíráskodás is a megyei sedriákra átruháztassé k. Az átmenet fenakadás s megszakítás nélkül létesíthető, az ügyvitel folytatása a megyei törvényszékek által eszközölhető; és ezen átmenet senkinek magánjogait nem sértendi; és 2 — 4, legfeljebb 6 heti idő alatt a maradványok feldolgoztathatnak s az átalakulás könnyen befejeztethetik. Nézzük már most higgadt komolysággal az úrbéri ügyek sorsát, azon úrbéri ügyekét, melyek iránt 183% évtől óta hazánk birtokosai saját és a közjólét, ugy közbékesség magas tekinteteiből is a törvényekhez s az e czélra megkívántatott pénzerőhöz képest egyik megyében több, másikban kevesebb, de mindenütt bizonyos sikerrel működtek , és mely úrbéri ügyek ez idő szerint legalább megyénkben , mely t. i. nekem az alapos hozzászólásra kétségtelen s biztos adatokat nyújt, már annyira előre haladlak, mikép a vég bevégeztetés stádiumához közel járnak. Nézzük mondom e kérdést, váljon az ajánlott rögtöni átmenetel nem esik-e senki magánjogainak sérelmére, és oly könnyü-e itt a rögtöni átmenet, s 5 hét alatt mint legvégső határidő alatt a hátrányok feldolgozhatók-e? Határozottan állithatom, hogy ha az oct. 20-ki legmagasabb kézirat nem rendelné is, hogy a bíráskodás, tehát az úrbéri törvén}rkezés is jelen folyamában épségben fentartassék, és a netalán szükségelendő változtatások iránt az országgyűlés határozzon : ha mondom a legmagasabb kézirat ezt nem rendelte volna is, önmagunknak saját jó voltunkért, közbékességünk s nyugalmunk íéntartásáért oda kellenék törekednünk, hogy az úrbéri ügyek folyamát felbe ne szakaszszuk, hanem inkább minden erőnkből és kitelhető eszközökkel azok előrehaladását siettessük és eszközöljük , hogy ezek , mint társalmunk közbékéjének, és hazánk mezei gazdaságának egyik főalapja minél hamarabb befejeztessenek; a legjózanabb politika és a társulat legmagasabb érdekeinek egyik fófeltétele a meum és Tuum biztosítása és biztos használata levén. Állítom ezt egé*z határozatossággal, mert az úrbéri ügy mint az egyes birtokosokat, épen oly mélyen érdekli nz egész hazát, az egész országot is. Azért ez mint országos és hazai ügy óvatosb megfontolást érdemel. E magasb tekintetekből én az úrbéri ügyek folyamának bármi néven nevezendő meg álliItatását az egész hazára nézve károsnak s hátrányosnak tartom, oda nyilatkozva, bármely gyanúsítás érjen is, mikép az úrbéri törvényszékek mint 1-ső folyamodásu bíróságok a közérdek fontos tekinteteiből mostani alakjukban és működésükben meghagyatandók az országgyűlés intézkedéséig. — Okaim erre következők : 1) Az, ki az úrbéri ügyek folyamát ismeri, de csak is az — nem állithatja azt, hogy 6 hét alatt a hátrány befejeztessék, és így az átmene* a fent eladott javaslat szerint nem is eszközölhető, mert például megyénkben egyetlen, egy hátrány sincs, hanem 59 községi ht.tár van az úrbéri per természetéhez képest folyamatban különböző stádiumok szerint, ezeknek lefolyását tehát nyugodtsággal be kell várni, hacsak az átalakítás által azokat íolyamatjukban feltartóztatni s akadályoztatni nem akarjuk; minden megállítás pedig a bíróság vagy a félek irányában kétségtelen feltartóztatás és akadályozásnak tekintendő. 2) Az úrbéri bíróságok az én tudomásomra tiszta magyar elemből állanak, melyek eljárásukban per és peren kivül parancsolat és engedély nélkül is, ha a felek ugy kívánták magyar nyelven gyakorlák eddig is az ügy kezelését, azért nem vala itt szükség arra, hogy a magyar nyelv ismét visszavezettessék, és e tekintetből ünnepélyesség tartassék, mint más törvényszékeknél. 3) Az úrbéri törvényszékek oly sikert és eredményt mutatnak elő, melyek a közjólét irányában arra intik a gondolkozni szeretőket, hogy azokat a vágásból a sziv dobogásáért vagy más okokért ki nem kell emelni, hanem inkább az itt ott kétségtelenül mutatkozó késleltető bajokat kelletik sebesen lenyesni. 4) Ezen törvényszékek mint bíróságok idővel természetüknél fogva magoktól is megszűnnek, miután csakis a fenforgott és még most is égető alakban fenforgó és meglevő szükség végett alakíttattak, és megszűnnek magoktól, mihelyt dolgaikat bevégzendik. 5) Nem is költségesek a mennyiben 2 — 3 ülnök s egy pár díjnok viszi megyénként az egész kezelést egy egy elnök vezetése mellett. 6) Nem is tanácsos a föld népe ellenében ezen bíráskodást és bíróságot változtatni, miután e bíróság inkább legyen a megyei nemesi birtokosoktól mint perlekedő s igy érdekelt felektől független, semhogy azoktól mint az első, függővé tétessék. Tudjuk, kik hazánk úrbéri ügyfolyamának történetét ismerjük, hogy az úrbéri ítéletek végrehajtása a mult időkben gyakran csak karhatalom alkalmazásával eszközöltethetett, ez igy történhetik talán most is, de épen azért a független biró Ítéletéhez, illetőleg annak végrehajtásához hadd tapadjon a felmerülhető karhatalomnak alkalmazása,utolsó esetben nem fér ahhoz annyi gyanúsítás mint a milyen alatt állottak az úrbéri ítéletek a régibb időben. Ne költsük fel mesterségesen a bizalmatlanságot az olyszerü választások által, melyeknek eredményei részünkre s ügyünkre semmi előnyt nem nyújtanak, ne támaszszunk és idézzünk elő bizalmatlanságot e kényes é3 fontos kérdésekben csak szivünk vonzalmáért; maradjanak tehát az úrbéri törvényszékek mostani helyzetükben és alakjukban , melyek t. i. a dolgok folyamát jobban biztosítják. 7) Sebesebb is igy az ügyfolyam mint azelőtt volt, vagy az átalakítás által leendene. Ezt példával mutatom be. Megyénkben a mostani határ szerint van 230 község. — Ezekből 183 %-tói kezdve 1848 ig tehát 12 év elatt commassált rendezett a sedria 40 úrbéres s 43 curialis