Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 94. szám - Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül 5. [r.]

Pest, kedd Dec. 4. 1860. 94. szám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, TARTALOM : Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül V. — Utasitás a főispánokhoz, jogeset a Cur. dec. 99. 1. 4. sz. s 1486 : 17. tcz.hez. — Hivatalos tudnivalók. Legsürgősb teendőink. A törvénykezés átmeneti rendezése körül. V. Foíebbviteli törvényszékek. Záradékul — ez alkalommal — még a fölebbviteli biróságok ideiglenes szervezése iránt kell nézeteinket közzétenni. És itt a kir. Kúria fénylik előttünk egész pompájában, azon nagytekintélyű birói hatóság, mely a független magyar igazságszolgáltatásnak századokon át disze, virága volt. Szervezése lényegéhez nem akarunk szólani, ámbár az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt a bírósági rendszer végleges szervezésének tanácskozásaiban nem csekély vitatárgyul szolgálhatand, váljon a gyors és kielégítő törvénykezés érdekei kielégithetők-e, ha 10 —12 millió lakos ügyeiben csak egyetlen egy törvényszékhez vitetik másodbiróságilag a fölebbezés, midőn p. o. azt látjuk, hogy F r a n c z i a országban már az is sok panaszra nyújt alkalmat, hogy a párisi fellebbviteli törvényszékhez 3 milliónyi körületből történik a fölebbezés. Azt azonban már ez alkalommal is szükségesnek találjuk figyelembe ajánlani, mikép ha a hétszemélyes táblánk 20 — 22 tagból álland, a kir. táblának legalább 40 — 45 ülnököt kellend számlálnia *)., hacsak kissé akar is a gyorsaság igényeinek megfelelni; kik között azonban mi az egyháziakat nem kivánnók látni. Ezután jönnek a rendkívüli fölebbviteli törvényszékek. Ilyenek nevezetesen az úrbéri és váltó feltörvényszékek; 1848 előtt mindkettő létezett; a váltóügyekben önálló fölebbviteli biróságok, az úrbériekben pedig a helytartótanács és Kanczellária. Hogy az utóbbiak az úrbéri fölebbvitelre nézve viszszaállittassanak, erre ugy hisszük senki nem is gondol. Ennek jelenleg már semmi értelme sem lenne, miután az úrbéri viszonyok megszüntetvén, nincs többé szükség magasban álló hatóságokra, melyek az úrbéreseknek a földesurak ellenében biztosítékul szolgáljanak, s kell hogy szolgáltak légyen. De nem tartjuk kívánatosnak azt sem, hogy a jelen *) Már az 1844. országgyűlésen mondá egyizben Tolna hires követe Bezerédy István : Ha a Kúriánál számosbak lesznek a birák, az több senatusra osztathatik , és e tekintet alatt is nem lesz hátramaradás, sőt a kir. tábla is jobbban fogja meggyőzni dolgait stb. úrbéri feltörvényszékek meghagyatassanak. Egyrészt mert az itteni teendők nem állitnak elő oly halmazt, mely egy ily költséges felsőbb bíróság létezését igazolhatná. De azon egység miatt is, melynek a bíráskodásban szükségkép kell léteznie, szükségesnek, sőt elkerülhetlennek mutatkozik, hogy a fölebbezés mindennemű jogügyekben ugyanegy nemű főtörvényszékhez történjék, miután ezen ügyek is, bár más természetűek, ugyanazon bíráskodási elvek és szabályok szerint döntendők el; az első fórumon egészen külön és sajátnemü körülmények, nevezetesen az előmunkálatok és a gyorsítást sürgető nemzetgazdászati érdekek igényelvén főleg a külön biróságok általi elintézést az úrbériekben. Az egyformaság érdeke miatt látjuk minden tökéletesebb szervezetű állambn u. m. Franczias Poroszországban mindennemű ügyeket, a váltókat s kereskedelmieket is mind a rendes polgárjogi feltörvényszékekhez vitetni. Ugyanezen fontos okból mi az előbbi váltó feltörvényszék visszaállítását sem találnók helyesnek és czélszerünek; főkép miután az úgyis csak ott létezett, hol a Kúria, melylyel tehát minden akadály nélkül összeolvasztható, mi mind az országos kiadások tekintetéből czélszerübb, mind a felekre nézve is sokkal kényelmesebb. Ezenkívül voltak még más rendkívüli felsőbíróságok is, mint nevezetesen a tárnok és személynöki székek bírósága. Alig hinnők, hogy lenne, ki az 1848-diki alapokon nyugvó jogegyenlőség szent elve mellett, azon elavult, teljesen hűbéri színezetű intézmények visszaállittatását sürgetni akarhatná. Bölcs törvényhozóink már 1844-ki országgyűlésén kimondák és sürgeték eltörültetésüket. Lássuk néhány sorban, mikép gondolkoztak felőlük — ha másért nem, csak azért is, hogy kitűnjék, mikép államférfiaink s törvényhozóink már 48 előtt sem akarjak megtartani mindazon ősi jogintézeteket, melyek a bírósági rendszerben létezők voltak, mikép már akkor is meg voltak győződve a reformok szükségességéről, némely biróságok fen nem tarthatásáról. G-hiczy Kálmán Komárommegye követe , országgyűléseinknek egyik legkitűnőbb s legszakértőbb szónoka 1844 febr. 14-én a kir. városok rendezésének tárgyában többek között így nyilatkozott : Azt hiszem,, — mondá — hogy a t. Karok és Rendek abban megnyugosznak, hogy a kir. személynöki és tárnoki széket meghagyni nem lehet. Tudják a t. KK. és RR., hogy a k. városok részint a tárnoki, részint a személynöki széktől függenek. A tárnoki szék áll a tárnokból és azon városi követekből, kiket a tárnok meghív; és a személynöki szék áll egyedül a személynökből s azon törvénytudókból, kiket a személynek meghívni jónak vél. Miután mindegy akár magam ítélek, akár azok kiket magam meghívok,