Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 7. szám

26 Értekező azon elvet védi, miszerint ily tévedés daczára is a létesített gyilkosság valódi gyilkossági bűntettnek veendő s mint ilyen büntetendő. Mert bizonyos — igy okoskodik — hogy a tettes gyilkosságot szándékolt, hogy egy embert csakugyan meg is gyilkolt, és hogy igy szándoka és a siker között valódi okszerű kapcsolat létezik. A bűntett tényálladékára nézve közömbös, a meggyilkolt N—nek vagy R—nek hivatott-e, mert a tárgybani tévedés csak a tettes végczéljára nézve birhat jelentőséggel. — A gyilkosságnál a tényálladék megalapítására csak az a kérdés, volt-e a tettesnek határozott szándéka valakit meggyilkolni, és hogy ily szándok által irányzott cselekvésében valami ember csakugyan megölt-e ; nem jöhetvén tekintetbe, sikerült e bizonyos kitűzött czélokat el is érhetni p. o. ellenén boszut állani, a megbizás teljesítésével vérdiját elnyerhetni stb. stb. Mint igen érdekes fejtegetést kiemeljük még , melyet Schwarze irt, s melyben kifejti, mikép az idegen pénzeknek elköltése átalában véve nem képez sikkasztást, más helyettesíthető — csak bizonyos nembőli visszatérítésre szoritkozó ingoknál pedig a sikkasztás csak feltételesen foglalhat helyet. Ugy hogy a törvények szerint a pénzek körüli sikkasztás rendesen a hütelenségi vétségek közé soroltatik, vagy büntetésére nézve a sikkasztással hason vonalba tétetik. E különböztetéseknél fő kiindulási szempontul az szolgál, miszerint az elsikkasztás fogalmában az idegen dolog lényeges kellékül s feltételül szolgál, mi azonban a pénzátadásoknál, miután az nem ugyanazon átadott darabokra, hanem csak az azokhoz hason s ugyanazon nembeliekre szorítkozik, nem fordulhat elő, mi okozza, hogy az átadott pénzdarabok az átvevő pénzeivel összekeverednek és sajátjává válnak, csakhogy hason nemből és ugyanannyit annak idejében bizonyos kijelölt személynek átadni köteleztetik. — Az átvett pénzeknek elhasználása , ha ugyanannyi megtérítésének szándokával u. n. tantumdem teljesitése — van összekötve nem képez bűnös tettet; hanem képez, ha ezen szándok ellentétele, mi az animus furandi sorában áll, forog fenn; mi megvan p. o. akkor is, ha valaki az átvett pénzt kiadja, tudva mikép nem lehetend képes azt megtéríteni, azaz a kiadotthoz hason nem s összegben az illetőnek átszolgáltatni; mely esetben a bűnös tett — hütelenség vagy sikkasztás — már maga a kiadás, elköltés tette által bevégeztetik, míg más esetekben annak kezdete azon időtől számitandó, midőn az átadás kötelezettsége áll elő. Megjegyezve azonban, mikép maga a vagyonnak létele, mely a megtérités lehetőségét eszközli, nem szolgálhat mentségül a bünösségi beszámitásról, mi a gazdagoknál átalános mentességi kiváltságul szolgálhatna stb. Az értekezéseken kivül e folyóirat mint rendesen mindig felette érdekes bűnvádi jogeseteket közöl, részint önállólag, mint a 3 Kapitalfálle, Process gegen Rose, részint azon becses közleményekben, melyek az esküdtszékek és más bíróságok köréből közöltetnek az előfordult tárgyalásokról. (Folyt, következik ) Törvénytár. 1860. jan. 1-én kelt császári nyiltparancs, hatályos 1860. jan. 1-től a birodalom egész területére, mely által a törvények és rendeletek kihirdetésének módjában több változások rendeltetnek el. (Bir. tlap 1860. I. db 3. sz.) A törvények kihirdetésének egyszerűsítése , és a költségnek az államkincstárra és községekre nézve kevesbitése végett, minisztereink és birodalmi tanácsunk meghallgatása után jónak láttuk rendelni a mint következik : 1. §• A törvények, és az 1852. dec. 27-ki nyiltparancsunk 4. §-ban emiitett rendeletek kötelező közzétételére a csupán német nyelven megjelenő „Birodalmi Törvénylap" van rendelve. Az eddigi országos kormánylapok megszűnnek. 2. §. A „Birodalmi Törvénylapok" minden országfejedelmi hatóságok egyenlő s minden hatóság hatásköre s kiterjedésérei tekintettel szabályozott mérv szerint ellátandók. A községek a „Birodalmi Törvénylap" tartására nem kötelezvék. 3. §. Birodalmi Törvénylapba igtatásnál a központi hatóságok határozzák meg, mely törvények és rendeletek, mely koronaországok számára s mely országos nyelveken juttassanak külön lenyomatok általi továbbhirdetés végett a községeknek is tudomására. Azok nyomatása megfelelő alakban és évente folyó megjelöléssel, valamint a községekhez az ott használatban levő országos nyelv szerinti elküldése államköltségen eszközlendő. A német nyelveni lenyomatok az országhatóságoknak elosztás végett, a többi országos nyelvek számára szükséges forditraányok kinyomatás és a lenyomatok szétküldetésének eszközlése végett, megküldetnek. 4. §. Az országos hatóságok kihirdetésre szánt rendeletei, a politikai országos hatóság intézkedése folytán az országos nyelveken kinyomatandók és a szükséglethez képest a hatóságok és községek közt kiosztandók. Az ezért járó költségeket az országos pénzalap fedezi. 5. §. A mennyiben a jelen rendelet által eltérő intézkedések nem tétettek, 1852. dec. 27. nyiltparancsunk (bir. tlap 260. sz.) határozmányai fenmaradtak. 6. §. E nyiltparancs végrehajtásával igazságügyi miniszterünk, egyetértésben bel- és pénzügyi minisztereinkkel van megbízva. Kelt stb. stb. Hivatalos tudnivalók. Kinevezések. S e 11 e y Sándor és Follinus Antal n.-váradi orsz. tszéki segédek ; — Moldványi Gyula segéd hív. ig. segéd a gyulai megyetszéknél államügyészi helyettesekké tanácstitkári ranggal , Cseh Ferenez helyt, fogalmazó szolgabírói segéddé, a nagy-váradi országos főtszék területén. Pálvázatok. Békési, mátészalkai és püspö k-1 a d á n y i szbirós. szbirói segédek 735 fttal 14 nap a. Csődök. Beregszászi mtszéknél Kroh Jónás el. perü. Bloksay Ist. és Vass Ant. bej. apr. 20. vál. máj. 8. — Kaposvári mtszéknél Madarász Vilmos Kálmán uzdi somogymegyei földbirtokos el. perü. Szokolay Dániel és Nagy Lajos bej. apr. 2. vál. apr. 11. — Nyíregyházi szbirós. B u r ó János el. perü. Benczúr Miklós és Palicz Mihály bej. és vál. márt. 3. — Varannói szbirós. S t e r n Lipót és fia kalmárok el. perü. Román János közjegyző bej. febr. 15. vál. febr. 24. — Egri mtszéknél Koller András keresk. el. bej. jan. 31. — S.A.Uj helyi mtszéknél gr. Almásy Illés el. bej. márt. 30. — Budai orsz. katonai tszéknél O r d ó d y György nyug. kapitány el. lak. Pozsonyban perü. Medvetzky Árpád Auditor Budán bej. jul. 1. Egvességi felhívások. De b r e c z e n i mtszéknél Silye Sándor vaskeresk. el. vez. Kecskés János közjegyző. — Szebeni orsz. tszéknél C s i k i Lázár erzsébetvárosi keresk. el. vez. Csiszár Márton tszéki segéd. CsödmegszQntetések. Budai orsz. tszéknél Mechlovits Hermán szűcsmester el. — Szebeni orsz. tszéknél Hartmann Moritz el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 20. sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nyomatott B e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál.