Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 68. szám - Visszapillantás országgyüléseinkre 1. [r.]

271 sileg értesíteni; minthogy azonban felperesek az egész 1859. apr. havában nem is állítják, hogy alperest felszólították vagy értesítették volna s a ptk. 1062. §-a értelmében azon esetben, ha a vevő a vett tárgyat a kikötött időben át nem veszi s a vételárt készpénzben le nem fizeti, a jószág átadása megtagadtathatik, az illető ítéletek sem törvény sem irományellenesek nem lévén a r. k. felülvizsgálati kérelemnek helyt adni nem lehetett. (1860. jun. 26. 6619. sz. a. kelt legf. tszéki határozat). Irodalmi szemle. Der Gerichtssaal. Zeitschrift fűr volksthümliches Rccht and wissenschaftliche Praxis, heraasgegeben von dr. A. Hye- Glaneck, Kari Mittennayer and Oskar Schwarze 1860.1. II. III. Heft. (Folytatás). S. a kívánt állampolgársági illetőségét mint szászországi honpolgár teljesítvén, 1859. júliusban szabadon bocsáttatása megengedtetett s elrendeltetett, de azon k ikötéssel,hogy a büntetés további folytatása végett ismét be fog fogatni, mihelyt bűnössége bizonyolására ujabb gyanutények nyilvánulnának*). S. szabadon bocsáttatván s hónába visszatérvén, miután Poroszországban a vizsgálat megújítása iránti kérelmével elutasittatott, azt Szászországban kívánta eszközöltetni, mi iránt előbb, mint már említetett, véleményezés s tanácsadás végett Schwarze főállamügyészt kereste meg. Ezen megkeresés alkalmat szolgáltatott, hogy sz. a fent kitett kérdést tudományos fejtegetése tárgyául tűzze ki, miből a következőket olvasóinkkal közleni — átalánosb érdeke folytán — czélszerünek találtuk. — Mielőtt azonban e kérdéshez szólna, nézeteit közli azon elvek iránt, melyek a belföldieknek külföldi vétségeikért belföldöm' felelőségre vonatása, a külföldieknek külföldön elkövetett bűntetteikért külföldöm büntethetőségéről, s több hason a fentebbivel összefüggésben levő kérdések körül a jogéletben követendők. Következő elveket fejt ki. A külföldön külföldi által elkövetett vétségekért a külföldi biró azt feleletre s büntetés alá vonhassa. Teszi az azt természetes jogánál fogva, minélfogva állama jogrendjét annak sérelmei ellen védelmezheti s biztosithatja. A külföldi biró az ily tettet, mint az országában érvényes törvények megszegését vonja büntetés alá, minél az sem lehet alapos tehát, hogy azon tettet saját hona törvényei nem tartalmazzák: mert mindazok, kik az államban tartózkodnak, habár külföldiek is, épen mint a belföldiek az állam törvényhatósága és büntető hatalma alá tartoznak; *) Azon eljárásról, mely jelen poroszországi esetben nyilvánult , nem lehet kedvezően nyilatkoznunk. Nem tudjuk érteni, hogyan lehetett halálos Ítéletet mondani a bizonyok oly szembetűnő elégtelensége mellett; továbbá hogyan lehetett megerősíteni e halálos Ítéletet s végrehajtását, mi csak a véletlen által gátoltatott meg, elrendelni ugyanazon kabinetnek, mely később önmaga bevallá 1859-i rendeletében, hogy a bizonyok elégségesek, a kivilágítás teljesen kimerített nem vala, végre hogyan lehetett jogosan Seiffertet 1853-tól— az ujabb gyilkosság esetétől, egészen 1859-ig, tehát még 6 egész évig fogságban tartani, midőn már 1858-ban megvoltak azon tények és alapok, melyek a bíróság kivilágításának elégtelensége miatt 1859-ben a szabadon bocsáttatásra elégségeseknek találtattak ? Szerk. mert a külföldi is alá van vetve az állam törvényei által szentesitett jogrendnek mindaddig, mig csak külföldön tartózkodik; ő pedig azon jogrendet megsértette, következéskép azon sérelemért bűnhődnie kell épen ugy, mint a belföldi honpolgároknak. Csak azon eset szenvedhet kivételt, ha a törvények teljes tudatlanságára lehet hivatkozni s az figyelmet érdemelhet. (Folyt, következik). Végtárgyalás. Felségárulás vádesetében a budai orsz. tszék előtt aug. 28. s köv. napjain. Vádlottak az ismeretes Táncsics Mihály és több fiatal emberek u. m. P—pai Ign. jogász; R. (Zajzoni) költő j H—di Kálmán jogász ; H—di Árpád gymnasista ; D—veczky Mih. reáliskolás , és báró K—sz Ivor első évi jogász. Az elnökséget Osvald Ferencz ur vezette ; az államügyészséget Mácsik ur képviselé. A védő ügyvédek pedig Szilágyi Virgil, Gozsdu, Barna, Andorffy és Bérezik urak. Az ülések zárt ajtó melletti tartása inditványoztatott, de a védő ügyvédek erélyes felszólalására, a nyilvánosság határoztatott el, azonban oly korlátozással létesítve, mikép az ugy is nem nagy szoba, mely tárgyalási teremül szolgált, legalább még egyszer annyi hallgatót kényelmesen befogadhata. A látvány , midőn az ülés megnyitásával valamennyi vádlott egyszerre jelen volt, nem csekély meglepetést, majdnem bámulatot idézett elő. Elől közepén a vén Táncsics hosszas ősz szakállával és fejével, és körülötte fiatal, majdnem gyermekkorú, egészen sima arezu ifjak, mint gyermekei összecsoportosulva, mind derült, vidám, nyilt arczczal, miről bűnt alig olvashata le valaki. A legidősb (a 60 éves Tan. kivül) közöttük R. (máskép Zajzoni), ki belügyminiszteri járulnok volt 28 évvel, és P—pai 22 évvel, különben H. Kálmán 19 é. báró K. 18 é. D—czky 17 é. H. Árpád szinte 17 éves. Befogatásuk már fél év előtt történt, mi H—divel kezdődött valami feljelentés következtében , midőn kimotoztatván, szivartárczájában bizonyos forradalmi irat találtatott. A vád felségárulásra csakugyan némely forradalmi iratok miatt alapitatott meg, nevezetesen Táncsics ellen azok szerkesztése és terjesztése miatt; a fiatalok ellen pedig részint hogy azokat olvasták s azokat fel nem jelentették, részint hogy egymásnak át is adták. Ezen forradalmi iratok saját elismerése szerint Tan. müve , szinte az ő nyilatkozata szerint nagyrészt egy egészet képző nagyobb munka alkatrészeit képezendik, melyek azonban különböző időben készültek s mind még be sem végeztettek. Az Előszó s Tartalom czimü rövid bevezetésen kivül még 3 részből állandott, melyek közül az első (mely nincs kéznél) a 7 nemzet szövetségéről szól azaz a magyar és körülötti népiségek forradalmi czélu szövetkezéséről; a második (mely nem készült e\) egy compromittált egyén viszontagságáról; sa harmadik forradalmi kathekismust képezett (48 lap), mely egyenesen magát a forradalom elméletét, másrészt pedig a forradalom kivitelének eljárását és teendőit tartalmazza , Magyarországra is alkalmazva. A második részt, mely el nem készült, mint panaszmemorandumot 0 Felsége elébe óhajtott terjeszteni. Ezekhez járult még egy rövid felhivás a fiatalsághoz ,1 f j u barátim' czim alatt — és még egy hason irányú ,T á j é k o z á s.' Ezen iratok egyenesen az egységes államkapcsolat felforgatását, megsemmisítését czélozzák az uralkodóház megváltoztatásával, miért felségárulás vádtényének alapjául vétettek. Nevezetesen Táncsics nál azért, mert nemcsak ő szerkesztette saját bevallása szerint, hanem azokat elterjedés végett másokkal is közlötte s habár a gonosz szándokosságot tagadja is, az maga a bűnös cselekvény által eléggé kifejezett-