Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 68. szám - Visszapillantás országgyüléseinkre 1. [r.]

268 nek vétetett; továbbá R. máskép Zajzoninál, mert az ,If j u barátim' irat birtokában találtatott, a nélkül, hogy arról feljelentést tett volna: D—cz k i nél, hogy a forr. káté egy részét leirta s fel nem jelentette, sőt más számára irván le, ez továbbterjesztésnek vétetett s ő mint közvetlen tettes vádoltatott; hasonlóan ekkép P— pai nál is , ki t. i. a forr. kátét szintén irta , ugy az Előszót és Ifjú barátim iratot is, s azokat másokkal is közlötte; báró K—nál az Élőszó birtoklása, fel nem jelentése s másokkali közlése miatt; s végre H—d i e k ellen szinte ily irat birása s föl nem jelentése miatt, ezek mint bűntársak ellen. A kihallgatás Táncsics Mihálylyal kezdetett meg. Előéletéből, mely ugy is nagyrészt ismeretes, elég legyen megemlíteni, mikép egyszerű földmives szüléktől származván, fiatal korában cselédkedett, később takácslegény volt, azután pedig mint falusi iskola tanitó-segéd működött, s e pályárai kimüvelődése végett Budára jött a praeparandiába ; és csak 23 éves korában kezdé meg a deák iskolái; látogatását, melyeket bevégezvén, egészen a jurátusi állomásig vitte, mint ilyen azután — a censuiánál akadályai levén — különbféle előkelő családoknál nevelősködött, mig végre 1840 után Pesten telepedett le, egészen az irói pályának élendő, hol előbb is valának némi kísérletei. Tul szabadelvű munkái külföldön eszközölhető kiadathatása miatt külföldre utazást tett, s visszatérte után azok miatt üldözésnek tétetett ki, melyek befogatásával végződtek (1847-ben) csak a 48-ki mozgalom szabaditváu ki. A világosi esemény után bujdoklott, mig az átalános amnestia meg nem jelent, mi után Pesten lakott, hol két viskója is van, mig jelen évben újra el nem fogatott. A iíri a vádtényre vonatkozó vallomását illeti, mindenek előtt a fentemiitett forradalmi müvek általai fogalmazását ujolag elismeri, minél főleg 3 czélja volt, t. i. mindenekfelett keresetmód nyerhetése, miután minden más keresetben gátolva lőn; továbbá a nemzetiség védelme, és az irántai buzgalmának kielégítése, mire ellenszenve a németek ellen, melyet még szülőföldjéről hozott magával, nyújtott legtöbb tápot. Az elnök azon megjegyzésére, mikép a kérdéses iratok nemcsak nemzetiség melletti buzgalmat, hanem valódi felforgatási és elszakadási czélt s terveket nyilvánítanak, azt feleié, mikép elismeri ily szándokát, de megjegyzi mégis, mikép oly nyomasztó körülményei voltak, melyek ugy szólván arra reá kényszeritették; mert mint más helyen is előadá — az amnestia után azon parancsot kapta, mikép Pestről engedély nélkül el nem távozhat, mi azonban jelen évig sem érkezett meg. mi a vidékrei távozhatását s kenyérkeresetét megakadályozta ; főkép miután Pesten, bármily kereseti tervhez nyúlt is, mindennél gátolva lőn ; nem nyert nevezetesen engedélyt bizonyos művészi növelde nyithatására; gátoltatott kosztosok tarthatásában , Haas akkori iskolatanácsos világosan tudtára adván, hogy oly embernek kosztosok tarthatása nem engedtethetik meg; majd népújságot akart kiadni, mire szintén nem kapott engedélyt; s e meghiúsult kereseti tervek után arra határozá magát, hogy álnév alatt adjon ki népszerű munkákat, nehogy neve a községi elöljárók s másoknál visszarettentésül szolgáljon, mit bizonyos c h r ó n i k á k Írásával meg is kezdett, de szinte szerencsétlenül , mert a felsőbb hatóságok e mű megjelenhetését is háborgaták s gátolák. ,És ekkor határoztam magam — mondá — a kérdésben forgókhoz hason iratok készítésére — kereset végett is — de egvrészt azért is, hogy magát a kormányt is figyelmeztessem a közelgő veszély lehetőségére Azt akarván , hogy ha forradalomnak kell kiütni, legyenek vezéreszmék, melyek irányozzanak. De magának a kormánynak is használni akartam.' Az egyes munkái tekintetéből azt adja elő, hogy az u. n. Előszó csak bevezetésül szolgálandott nagyobb munkához, melynek 1-ső része a 7 nemzetség szövetsége, melyet 1859-ben irt „mely azonban — mondja — csak eszme volt, én nem akartam azt reájok erőszakolni." A forr. káté keletkezési okául a nem rég megjelent u. n. adó-katekismust vallja. Különben 2 példányban akarta birni, hogy t. i. egyet kiküldhessen nyomtatás végett külföldre, azért irattá le. Az elnök azon megjegyzésére, hogy tán azon szándoka is lehetett, hogy müvét másokkal is közölhesse s azok is olvashassák, elismeré őszintén, hogy az is volt szándoka. Leírás végett P—painak adván, előre intve őt kellő vigyázatra, de nem mondván neki, hogy másokkal is közölje. Kérdeztetvén, mi volt e káténál czélja, hol az uralkodó ház kizárásáról van szó, azt feleié : hogy nem volt elég ideje jobban átnézni és kiigazítani, neki nincs kifogása az uralkodó ház ellen ; lehet legjobb fejedelem mellett is rosz kormány ; mire azonban az egészen más irányt és szándokot tanusitó számos kitételek s helyek idéztettek azon munkából. — Az ,1 f j u barát i m' műről, melyben a fiatalság lázitatik, mely hivatva van a cselekvés órájának megkonditására — vallja, hogy arra a német hivatalos lapban 1849-ben megjeleni; s a magyar elem ellen intézett gyűlöletes czikk készteté s azt is átadván P—painak, őt másokkali közlésére is feljogositá, abban azonban nem akart ingerleni. Atalában csak azon szándéka volt — szerinte —- hogy ha valami kiüt p. o. külföldön, készen legyen a nép. P—pai nem mondá, hogy mit tett az irattal, nem nevezett senkit, kivel közlötte. Emlite valamely társ-esti összejövetelt olvasás végett, de nem mondá mit olvasgatnak. A 7 nemzet-féle müvet, melyet megsemmisített s így nincs is kéznél, nem P—paival íratta le , azt is csak nyomás alá iratá. A forr. káté különböző kezek által íratott, de vádlott szerint P. nem mondá neki, hogy ki irta le. Aziránt, hogy P—pait házában rejtegeté, azt mondá, hogy azért tevé, mert P. nem akart haza menni szállására, tudván hogy kerestetik, miután akkor már H. elfogattatott, minek okát azonban nem mondá meg. Védő ügyvéde Szilágyi Virgil a következő kérdést kérte vádlotthoz intéztetni : A kérdéses iratok által erőszakos forradalom előidézését a k a r t a-e v a gy a z o k b a n csak a jelenlegi állapotot s körülményeket kívánta constatirozni? mire vádlott azt feleié, hogy inkább az utóbbit, már ha — mondá — szükségessé válna a kitörés, legalább legyenek eszmék aziránt, hogy mi a teendő. — Az államügyész pedig azt kérdé tőle :Csak forradalom által gondolja-e lehetőnek a vá 11 o z á s t ? és erre vádlott nemmel felelt. Végre a védő constatirozá azon különbséget vádlott czélzataiban, mely a forradalmi törekvés és a létező viszonyok iránti tájékozás között forog fenn. (Folyt, következik.) Hivatalos tudnivalók. Kinevezés. Ruzsicska János tudor az egyház rendkívüli tanára a pesti egyetemnél rendes tanárrá. Csődök. K a r á d i szbirós. özv. W i r t h Simonné született Stein Hani kereskedőnő el. perü. Miklós György és Kolonics János bej. oct. 22. vál. oct. 29. — R a d n a i szbirós. H a s m a n n János soborsini haszonbérlő el. perü. Eron János bej. oct. 29. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a ..TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK4' jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B ei m e 1 J. és Kozma Vazulnál.