Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 5. szám

Pest, kedd Jan. 17. 1860. 5. szám. Második ev. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Szemle az 1859-ki jogi törvényhozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. V. — Legfelsőbb-törvényszéki döntvények a ptk. 323. és 347., a j>er. es. kiv. elj. 127. s a p. perdt. 425. és 427. §§-ai értelmében. — A p. perr. 400. §-hoz. — Külföldi döntvények büntetőjogi esetekben. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. A ,Törv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudományi lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenend meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint előfizetési díjért. Tisztelettel kéretnek az illetők előfizetéseik mielőbbi megújítására. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntetőj ogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvényhozás. 5. Külföldi Pitaval. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek Magyar-Erdélyországra vonatkoznak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Teljes példányok rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. jan. 5. A §zerke§ztőség. Szemle az 1859-ki jogi törvényhozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. V. Szemlénket e czikkben a polg. törvénykönyvre vonatkozó reform mozzanatokkal fogjuk befejezni. E téren az emberi művelődés haladásának, a szellemi érdekek emelkedésének, s átalában a társalom nemesb hivatásának érdekében, mint ujabb korunkban ugy a lefolyt évben is örvendetes az európai államokban kifejlődött azon törvényhozási jelenség, mely a jogegyenlőség örök igazságú elvének terjesztésére, az osztályok közti válaszfalak lerontására irányzott törekvésekben nyilvánult. Nemcsak a legnemesb czél, melyet egy törvényhozás magának kitűzhet; hanem a legjózanabb s leghasznosb törvényhozási politika is, melyre valamely államban törekedni lehet; miután egyedül csak ez az ut, az állam különbféle elemei s alkatrészei között oly öszhingzáshoz juthatni, mely az államban a lehető legnagyobb erőkifejtésre képesíthessen, és pedig mind békében, mind a honvédelem harczaiban. E törekvések körül Európa két állama vonhatja különösen a lefolyt évből magára figyelmünket; u.m.Nagybritannia és Porosz ország. Miután Angliában a hébervallásuaknak egyenjogositása a parliamenti képesítés által majdnem befejeztetett; Poroszországban szinte oda látjuk a törvényhozás törekvését irányoztatni, hogy azon egyenjogositás ez államban is mielőbb valósitassék. Erre szolgált itt a lefolyt évből azon törvényhozási megújított mozgalom, hogy a zsidóknak minden államhivatalokra — tehát a bíróságokra való képességük is kimondatassék. Legújabb korunknak jutott feladatul, hogy az egy, századokon keresztül jogtalanul üldözött néposztály irányában legalább némileg helyrehozza azon bűnös jogsérelmeket, melyek azon őseink sötét előítéletei által ejtettek. A zsidók egyenjogositása korunk szellemének és polgárisodásának legelső kötelességei közé tartozik. Csak helyeselhető, s közdicséretre nyújthat alkalmat, hogy törvényhozásunk is öszhangzásban kezd működni e tárgynál a polgárisodás kívánalmaival. Kezdeményezésül tekinthető az, mikép a polg. tkönyv 124. §-aa nov. 29. cs. rend. által (bir. tlap 217. sz.) eltöröltetett, s ennélfogva a hébervallásuak házasságkötésére többé politikai engedély nem igényeltetik. Kezdeményezés ez e nemes irányban, minek, mint már eddig is látjuk, jelen évünk adandja bővebb folytatását a jogkivánalmaknak, mint a legelső társalmi érdekeknek is minden tekintetbeni előmozdítására. Angliában még egy más mozzanat által is láttuk a lefolyt évben az egyenlősítés felé való törekvést kifejeztetni, azon indítvány által t. i. mely szerint a testvérek közti egyenlő osztály, elsőszülöttségi jog kizártával, az ingatlanra, a fekvő jószágokra is kiterjesztendő lenne. Hogy ez valódilag gyökeresen ható eszközül szolgálhatna az egyesek közti különbségek eltávolítására, semmi kétséget sem szenvedhet. Es épen azért képes lehetne egy oly változást előidézni, mely az egész társalom rendszerét átalakíthatná. Hasonlóan nyilvánított az ausztriai törvényhozás is meg egy mozzanatot a jogegyenlőség létesítésére és a jogkülönbségek és korlátok eltávolítására. Ertem azt, mely a mü s gyáripar terén az iparszabadság nagy jövőjű elvét szentesitette. Midőn ez a czéhek középkori egyedáruságát megsemmisítette, ezáltal eltörlötte azon korlátokat, melylyek a keresetjogra nézve léteztek,és azon fontos különbségeket, melyek a czéhbeli kiváltságok folytán a czéhbeliek és czéhenkivüliek között voltak felállítva. Az ipartörvény tehát a polgárjogi egyenjogositást is eszközli, mert az iparüzletre, a keresetre mindenkit hason fokon feljogosít s igy egyenlővé tesz. 5