Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 62. szám - A talált vagyon körüli vétség 12. [r.]

248 len. A tudomány kívánalma világosan az, hogy az esküdtek az elé- j bök intézett kérdésre adandó feleletükben azt határozák el : váljon a kivilágított ténykörülmények a szóban forgó büntettet tartalmazzák-e. Tehát hogy határozatukban a tény s jogkérdés el ne választassék. — A törvényben a kérdéstételnek és esküdtszéki határozványnak fent kifejtett értelmét világosan ki kell fejezni, s az a szerinti alkalmazást elrendelni, és akkor azon alapeszme, mely különösen a jurynek praktikai értéket szerez, valódilag érvényesítetni fog. — A bizonyolásra nézve sz. a kötelező törvényi bizonyitéki szabályok elvetésével, mi a tudomány által természetesen a juryn kivül is már rég elvettetett, szinte csak a józan gondolkozás szabályain alapuló meggyőződésben találja a kivilágítás legbiztosb biráját. A számos nem törvénytudók összevágó meggyőződése a legmegnyugtatóbb biztosságot nyújtja az igazság felfedezése iránt. Azonban erre nem mindennemű meggyőződés képes; nem azu. n. conviction intimé, az erkölcsi meggyőződés, nem a homályos érzelmek s képzeletek , nem a puszta ugy gondolom, ugy hiszem stb. stb. Hanem nagyon is szükséges, hogy az esküdtek a bizonyok legnagyobb buzgalmu átvizsgálatát legszentebb kötelességüknek tekintsék; és igy a bizonyok minden oldalróli és összefüggésükbeni mérlegezése után hozzanak csak Ítéletet. — A mi a bűnvádi eljárás szervezetét illeti, ez főleg a munka szervezésében, a helyesen képviselt érdekek egy egészre való öszhangzó egyesítésében központosul, mind a bíróság szervezésére, mind a közvád képviselésére, mind a vádlott képviselésére kiterjeszkedőleg. Azon divatos eszmék a ,vádrendszerről' a felek fegyveregyenlőségéről, a biró részrehajlatlan önállásáról, s hogy az állam ügyvédje által egyoldalú zárt érdeket kereshessen, és hogy a vádlottnak védő ez igazság, jog elleni egyoldalú küzdelem s bűnvádi igazságszolgáltatás kijátszása végett ada'.ik, mind alaptalanoknak nyilvánulnak stb. stb. (Folyt, következik). Törvénytár. A pesti cs. kir. orsz. főtszék a nyelv ügyében a törvénykezési eljárások körül következő utasitást bocsátott ki : (Vége). d) Peres ügyekben, vagy azokon kivüli törvényes tárgyalásoknál, hol több személy van érdekelve, nemcsupán a feleknek engedtetik meg a nevezett Öt nyelv közül, a kijelölt területek figyelembevételével, valamelyiknek használata, hanem a felek képviselőinek is szabadságukban áll: a kijelölt területekhez képest a német, vagy többi nevezett nyelvnek, tehát vagy a magyar, vagy a tót, vagy a román, vagy a ruthen nyelvnek, a szerint, a mint ez vagy amaz nyelv a képviselt fél anyanyelve —, használata. A törvényszékek Ítéletei azok indokolásával együtt, ily esetekben azon nyelven készítendők, melyen a kereset, a panasz, illetőleg az első beadvány vagy az első szóbeli előterjesztés tétetett. A feljebbviteli törvényszékek Ítéletei az indokolásokkal együtt azon esetekben, midőn az első folyamodási törvényszékeknél a tárgyalás a német nyelven kivül más nyelven biztosíttatott: nem csupán német, de azon nyelven is kiadandók, melyen az első folyamodásu törvényszéknél a tárgyalás történt. e) Bűnvádi ügyekben a szóbeli végtárgyalás, a bevallás kihirdetése, a fönebbi területek figyelembevételével, a megnevezett Öt nyelv közül a vádlott anyanyelvén történjók. Ha a vádlott személyesen nincs jelen, vagy a jelenlevő vádlott enyelvek közül egyiket sem érti, akkor a szóbeli tárgyalás, a vallomás kihirdetése s kiadványa német nyelven történjék ; mely esetben a tárgyalásnál tolmács alkalmaztassák, s ez tudassa a vádlottal is ennek anyanyelvén a kihirdetett vallomás értelmét. f) A román és ruthen nyelv használatát illetőleg, az e nyelveken fogalmazott beadványoknál általában, ugy szintén a hivatalos jegyzőkönyvek s kiadványoknál, e nyelveknél a latin betűk alkalmazandók. g) A törvényszékek s államügyészségek hivatalos eljárásaiban az ügyleti nyelvet illetőleg, a községekkel szintúgy mint a felekkel, ugyanazon szabályok megtartandók. Egyébiránt ha valamely törvényhatóságnál a fönebbi határozatok szoros megtartása az okból nem lenne azonnal kivihető, hogy az illető hatóságoknál a szükségelt hazai nyelvekben jártas hivatalnokok elegendő számmal nincsenek : akkor oly egyes esetekben, midőn saját hatáskörükben 'ezen segíteni nem lehet, a szükségelt bejelentés esetről esetre haladéktalanul megteendő, és a segítésre szükségelt intézkedés előterjesztendő. Mely magas, 1860. jul. 23-án 10996 sz.a. kelt rendeletről az összes törvényhatóságok ezennel értesíttetnek, s azoknak, valamint az ügyvédek s közjegyzőknek e határozatok megtartása szoros kötelességükül tétetik, nehogy ezután, ellenkező eljárás miatt, panaszokra alkalom adassék. Kelt Pesten, jul. 27. 1860. Eötvös. Hivatalos tudnivalók. Pályázatok. Eperjesi főtszéknél 31 figyelői állomás 315 fttal és 15 segélypénz nélkül. — Z.-Eger szegi mtszéknél tanácsos 1260 fttal 4 hét a. — Beregszászi mtszéknél tanácsos 1260 fttal 4 hét alatt. — Pesti pénzügyi ügyészségnél fogalmazó gyakornok 315 fttal 6 hét a.—- S z a 1 o n t a i szbirós. tollnok 420 fttal 14 nap alatt. Csődök. Tatai szbirós. Udvaros József és neje szül. néhai Vödrös Katalin vagyona el. perü. Szilágyi Pál és Dobos Vincze bej. oct. 1. vál. oct. 10. — Budai orsz. tszéknél Z i 1 c z e r Ignácz ó-budai lakó s volt keresk. el. perü. dr. Környey Ede és Perviz János bej. oct. 27. vál. oct. 31. — N.-Váradi orsz. tszéknél Standéi Izrael helyb. keresk. el. perü. Nagy József és Keresztes István, bej. aug. 31. vál. sept. 11.— Halasi kapitányságnál Propper Móricz majsai keresk. el. perü. Deák Péter és Pap Antal bej. sept. 15. vál. oct. 15. — Nyírbátori szbirós. nyiradonyi szabómester E i z n e r Adolf el. perü. Nyiri László bej. sept. 15. vál. sept. 17. — Tatai szbirós. B a u e r Hermann és neje Rozália tata-tóvárosi keresk. el. perü. Szilágyi Pál és Dobos Vincze bej. sept. 15. vál. sept. 17. — Egri mtszéknél Básthy Zsigmond és neje Vásárhelyi Judit el. perü. Vasváry Károly és Szabó Balázs bej. nov. 3. vál. nov. 9. Egyességi elj. Pesti keresk. tszéknél Takátsi István helyb. keresk. el. vez. Grátzer Antal cs. k. közjegyző. Csődinegszüntetés. Debreczeni mtszéknél Franki Hermann helyb. füszerárus el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Megjelenik a TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évTe 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros , fehérhaj óutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott B ei m e 1 J. és Kozma Vazulnál.