Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 58. szám - A talált vagyon körüli vétség 10. [r.]

232 tathatik a nejével M. Katalinnal közösen szerzett vagyon közé, mert már a közszerzemény fogalma a házastársnak a szerzeményhezi közreműködését feltételezi, — fennebbi hagyatéknak birtokbavételénél azonban M.Katalin részéről semmi közreműködés, serami érdem nem történt. Az ellenfél az érdemet ugyan azzal akarja kimutatni, hogy M. Katalin a betegen fekvő örökhagyót ápolta, ez állítás azonban semmivel sincs bizonyítva, s kereken tagadtatik, örökhagyó erről végrendeletében említést sem tett, sőt átalános örököse nejének nevét sem említette. Tehát itt közszerzeményről szó sem lehet, mert átalában jogelv az:hol a közszerze menyi okmányban a nő neve nincs kitéve, ott az közös szerzőnek nem tekintethetik Már pedig a végrendelet a bukott apjának szerzeményi okiratát képezi, melyben csak az ő neve, mint átalános örökösé van megemlítve, mi minden kétséget eloszlat. Az ellenfél azon nézete is, hogy a házasság alatt szerzett, hahár csak a férj nevére írott fekvőségek, mint közös pénzen szerzettek , közös szerzeményt képeznek , a H á r m a s tkönyv I. r. 102. czikke által megczáfoltatik , mert az szerint a nő nem követelhet részt, hacsak neve nincs a közszerzeményi okiratban világosan kitéve. És átalában ilyféle világos tartalmú közszerzeményi okiratok létezésénél nem lehet annak eredetére visszatekinteni, mert ama okmány hitelességét vonná kétségbe, mi törvényellenes. — Sőt inkább, a nő nevének kihagyása annak bizonyságául szolgál, hogy ama készpénzbeli összeg, melyen a fekvőség vásároltatott, a férjnek még a házasság előtt létezett kizárólagos tulajdona volt. Az ellenfél azon további megjegyzése, hogy alperes többi ingatlanjai (I. 5. p.) még nincsenek G. Ssilárd nevére átirva, következéskép a tulajdonjog kétséges, tehát ő is csak annak értékét igényelhette volna, hasonlókép alaptalan , mert ezen kifogást csak a telekkönyvben feljegyzett tulajdonos tehetné, de épen ezen G. Athanáz tulajdonjogát végrendeletében G. Szilárdra ruházta át, ez tehát az ellenféltől meg nem támadtathatik; annyi áll : hogy ama tárgyakban G. Katalinnak része nem lehet, mert férje vagyonának ekképi szaporodásához semmivel sem járult, de nem is járulhatott. A donationalis birtokot illetőleg, alperesek magok megvallják, hogy ezen birtok csak a fiág számára királyi adományozás folytán szereztetett, mely valamely fivér magtalan halála után a túlélő fivér kizárólagos tulajdonába jut, és csak azt akarják állítani, hogy eme birtok a kereskedelmi üzlet közös pénzeiből szereztetett légyen, és hogy ily donatio mixta felében a nőt illeti. Felperes részről ellenmondatik a közös pénzbeli szerzésnek valamint a második állitásnak is, mert a nőnek ilyféle igények az 1715 : 26. §. szerint valódi donatio mixta esetében csak a kir. fiscus ellen érvényesítethetnek gyermekek nem léiében, nem pedig a szerzőnek törvényes örökösei ellenében is, mert hogy a nemes főszerző beruházásokat tesz valamely birtokban, mely kizárólag a fi-örökösre szálland, a nélkül, hogy eziránt végrendeletileg rendelkeznék, tettleg kijelenté szándékát : hogy azokban sem nejét, sem pedig leányait nem akarja részeltetni. (20. dec. 140. és 138. lap). Hason tartalmúak az ellenfél állításai a női örökösök jogait illetőleg, mert ezek is csak a fiág kihalta után a fiscus ellenében, nem pedig a még élő férfi örökösök ellen igényeltethetnek. Megjegyeztetik még , hogy felperes nem személyének az apai hagyatéki leltárból, hanem az anyai leltárbóli kihagyatása miatt emelt panaszt, mert amannak szerkesztésénél bukott még kiskorú volt, beleegyezése nem is kéretett, sőt nem is szükségeltetett, mert anyja, mint természetes és törvényes gyámja által képviseltetett, az pedig az abban részére kedvezőleg kifejezett elveknek nem mondott ellent, hanem azokat még elő is segítette. Mégis bukottnak jogában állott, ama törvényellenes hagyatéki leltározás és osztályozás ellen kifogásokat tenni, és ezen jog most felperesre, mint osődtömege képviselőjére szállott, mi tőle annál kevésbé vitathatik el, mert a valóban hibásan eszközlött osztály kiigazítása végett a jogút nyitva áll, és itt a hiba kijavítását az ön tett sem hátráltatja. (Folyt, következik.) Törvénytár. 1860. jul. 21-dikén adatott ki a birodalmi törvénylap XLII. darabja ily tartalommal : 173. sz. A belügyminisztérium 1860. jul. 4. kelt rendelete, melylyel az 1860. jun. 30. kelt legf. fölhatalmazás alapján s az igazságügyminiszteriummal egyetértőleg, a fegyelmi büntető hatalom kezelése szabályoztatik a politikai orsz. hatóságok fölügyelete s vezetésa alatt álló fegy- s javi'.ó-intézetekbeli fegyenczek fölött. 174. sz. A belügyminisztérium 1860. jul. 12. kelt s a bukovinai herczegségre nézve érvényes rendelete , melylyel elrendeltetik, hogy az 1856. jul. 28. (btl. 141. sz.) miniszteri rendelet határozatai, az úrbéri robot s tized hátralékok behajtására, valamint Bukovinában a hajdani jobbágyok túlterhelési igényeinek érvényesítésére vonatkozólag, 1860. sept. 1-től hatályba lépjenek. 175. sz. Az igazságügyminiszterium s a hadseregi főparancsnokságnak 1860. jul. 13. kelt s a lombard-velenczei királyság kivételével, a birodalom egész területére nézve érvényes rendelete, a katholikus egyházak , praebendák s egyházi intézetek vagyonának elidegenítésére s terhelésére vonatkozólag. 176. sz. A pénzügyminisztérium 1860. jul. 13. kelt hirdetménye, a trieszti hivatal területen, vámügy s a pénzügyőrség igazgatása végetti intézkedések végleges megerősítésére vonatkozólag. 177. sz. Az összes minisztériumok, a hadseregi főparancsnokság s a legfelsőbb számadás-ellenőrségi hatóságnak 1860. jul. 16. kelt s minden koronaországra nézve érvényes rendelete, a bélyegjegyeknek nyilvános hatóságok részéről, hivatalos kiadások végett s a belszolgálatbani átvételénél követendő eljárás iránt. Hivatalos tudnivalók. Kinevezés. Ő cs. k. Ap. Felsége báró Apor Károly kerületi s úrbéri törvényszéki elnököt Maros-Vásárhelyen az Erdély számárai úrbéri főtörvényszék elnökévé, cs. kir. udvari tanácsosi czimmel s ranggal legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Csődök. Szabadkai szbirós. Novakovits Manó helyb. keresk. el. perü. Pavkovits bej. oct. 12. — Nyitrai jbirós. Fischer Ephrain nagy-emökei haszonbérlő el. perü. Bohunka bej. sept. 10. — Z o m b o r i kerül, tszéknél néhai F i s c h e r Ottó sütőmester hagyatóka el. perü. Leovits bej. jul. 31. Egyességi elj. Maros-Vásárhelyi kerül, tszéknél Frank János el. bej. aug. 10. Csődiucgszüntetések Kisczelli szbirós. Guóth János vöröczki lakos el. — Kanizsai szbirós. Kürschner Jakab hagyatéka ellen Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a ,,TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajóutcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek , mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1860. Nyomatott 3 e i m e 1 J. és Kozma Vazulnál