Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 55. szám - A malom- és halászati jogról 2. [r.]

220 folytán lábbelijét el is vették volna, ha emberek messziről nem jön- | nek, mit látván, a tettesek elrejtődzni kénytelenitettek ésG. Ignácz elfutott s megszabadult. b) 1858. Mindszentkor Kóspallagon J. János juhásznál vád­lottak megjelentek s azt adván elő, hogy ha juhai kedvesek, élelmi szerekről gondoskodjon. A juhász félve a kártól, a faluba kénysze­rült menni s 2 ft 48 kr ára bort, 13 garasos kenyeret s 36 pkr ára túrót hozott ki, melyet nála N— testvérpár elköltött s arra eltá­voztak. c) 1858. év végén H. faluban B—hez bemenvén fegyveresen, ott egy kétcsövű puskát akartak eltolvajlani; azt birtokukba is ke­rítették , és hogy birtokában megmaradhassanak üldözéskor veszé­lyes fenyegetődzésekkel éltek. E három tények közül az első rablás nak, másik zsaro­lásnak, harmadik fenyegetődzéssel párosult tolvaj­ság nak jelöltetett. Az első folyamodásu tszék mindhárom cselekvényt, tekintettel, hogy vádlottak mindenütt komoly viselettel, fegyverben, fenyege­téseket használva, és többnyire elhagyatott külön álló helyeken je­lentek meg, rablásnak nyilatkoztatta, és e miatt vádlot­takat következő okok alapján vádállapotba helyezte. 1. Vádlottak mindketten megróvott előéletű, tolvajságért már büntetve volt egyének, kik évek óta kereset nélkül csavarganak (bprdt. 142. §.281. 1.) 2. A tény tagadása ellenére, a károsultak ugyan azon egyéne­ket ismerték fel benuök, kik a vádcselekvényeket, veszélyes fe­nyegetődzéssel hajtották végre. (Bprdt. 138. §.) 3. Álnév alatt bujdokoltak, és a fegyver, valamint a közte volt élelmi szerek egy részeinek birtokában találtattak (138. §. 8. p.) Vádlottak 1859. dec. 22. végtárgyalás alá kerültek, mely al­kalommal védelmükre következők adattak elő : Az első vádtényre nézve megvannak ugyanazon kritériumok, melyeket a btk. 190. §-a rablás bűnténye megállapítására kiván; igy Gr. Ignácz oly állapotban volt, hogy az erőszakosságot saját ere­jéből meg nem akadályoztathatta volna, és ingó vagyonát csak fu­tással mentette meg. Azonban G. Ignácznak vallomása csak a tény­álladékot állapithatja meg (bprdt. 270. §.) az alanyi álladék bizonyí­tására a károsult egyes bizonyítéka elégtelen. Az élelmi szerek re­quisitiója nem egyéb zsarolásnál, sitt hivatkozott vádlott védői esetekre, melyekben legfőbb tszék által zsarolásnak vétettek oly esetek is, midőn szegény-legények külön álló tanyákra menvén, magokat rablóknak adták ki, hivatkoztak kint álló társakra, s fenye­getés mellott bizonyos mennyiségű pénzt csikartak ki. A fegyver eltolvajlása, utólagosan használt fenyegetés használata mellett, mely­lyel sikerült N. testvéreknek a fegyver birtokában maradni, védő szerint épen nem bir azon kritériumokkal, melyeket a btk. 190. §. megkiván. Ha a birtok és személyjog sértetett is, az erőszak nem előlegesen használtatott a B. kezei közt lévő ingó vagyon elidegenítésére, hanem utólagosan az el­tolvajlás után azon czélból, hogy a tárgy birto­kában maradhassanak. Ha a cselekvény ezen esetekben is bizonyuknak vétetnék, az alanyi álladékot károsultaknak külön álló, egyegy cselekvényée vonatkozó adataikkal helyreállítottnak venni a bprdt. szerint nem lehet, nem szabad! A törvényszék Ítéletében az első cselekvényt rablás nak azon okból is kimondotta, mert e bűntény nem kivánnagy erőszakosságot, sem veszélyes fenyegetést; a másod cselekvény*, zsarolás nak , harmadikát tolvajságnak nyil­vánította. Azonban, habár a fenti 3 tényre nézve a tényálladékot bebi­zonyitottnak elfogadta is, az alanyi álladékot bebizonyitottnak nem vette és vádlottakat a bprdt. 287. §. értelmében bizonyitékok elég­telenségéből felmentette. ö E.S. Törvénytár. 1860. jun. 21-én adatott ki a birodalmi törvénylap XXXVIII. darabja ily tartalommal : 149. sz. A bel-, igazság- s pénzügyminisztériumok 1860. máj. 21. kelt rendelete , Felső- s Alsó-Tömös helységeinek a Brassó­környéki járástóli különválasztására s azoknak Brassó városa köz­ségébe bekebeleztetésére vonatkozólag. 150. sz. A cultus-és oktatásügyi minisztériumok 1860. jun. 5. kelt s Erdélyre nézve érvényes rendelete, mely által a Syngeliá­nak az erdélyi g. n. egyesült egyházmegyébeni megszüntetése hir­dettetik ki. 151. sz. A pénzügyminisztérium 1860. jun. 10. kelt rendelete, a nagybátyai péuzügy-kerületi igazgatóság az ottani jövedék-kerü­leti bíróság s a gyűjtési- s pénzügy-kerületi pénztár megszüntetése iránt. 152. sz. Az igazságügyminiszterium 1860. jun. 12. kelt s Ma­gyar-, Horvát- s Tótország, a Szerbvajdaság, temesi Bánság s Er­délyre nézve érvényes rendelete , az ősiségi perekben hozott ítéle­tekből eredő végrehajtási jog tartamára vonatkozólag. 153. sz. A pénzügyminisztérium 1860. jun. 12. kelt rendelete, a mestrei 2-od osztályú mellék-vámhivatal megszüntetésére vonat­kozólag. 154. sz. A belügyminisztérium 1860. jun. 14. kelt s a biroda­lom egész területére nézve érvényes rendelete, a főkormányzóság Magyarországban fönálló építészeti osztálya s az építészet-igazga­tósági osztályok megszüntetésére , valamint Budán egy ideiglenes országos építészeti hatóság felállítására vonatkozólag. 155. sz. A belügyminisztérium 1860. jun. 17. kelt s a biroda­lom egész területére nézve érvényes rendelete, a karántföldi s krai­ni országos kormányok s országos építészeti igazgatóságok fölosz­latására s ezen herczegségeknek közigazgatási tekintetben a gratzi s trieszti helytartóságok alá rendelésére, valamint a partvidékem kerületi hatóságok föloszlatására vonatkozólag. Hivatalos tudnivalók. Csőd. Pesti orsz. tszéknél S p i t z Márk. helyb. magánzó el. perü. Bárányi Frigyes és dr. Neuhoffer János bej. sept. 1. vál. sept. 5. Egyességi elj. Pesti keresk. tszéknél Schelley Ödön helyb. rőfös keresk. el. vez. dr. Berger cs. k. közjegyző, — és Englander helyb. keresk. el. vez. Rózsa Lajos csász. kir. köz­jegyző. Csődmegszüntetés. Sümegi szbirós. Fűzik Elek gógánfai lakos el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZ0K0LAY ISTVÁN. Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden és pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztői szállás: Belváros, fehérhajó­utcza 7. sz. 2-ik emelet. Ide küldendők mind a levelek . mind az előfizetési pénzek. Pesten. 1860. Nyomatott Beiméi ,T. és Kozma Vazulnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom