Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 54. szám - A malom- és halászati jogról 1. [r.]

Pest, péntek M 13. 1860. 54, szám. Második év. TARTALOM : A malom- és halászati jogról. Uradalmi ügyvéd Ábrahámffy János úrtól. I. — Legfelsőbb-tszéki döntvény az id. p. perr. 356 §-hoz. — Jogeset a btk. bev. par. IX. cz. alkalmazása körül. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Előfizetési föl lt ivás! Tisztelettel fölkéretnek az illetők jul. —december tel évi előfizetésük mielőbbi beküldésére s ha lehet uj elő fizetők szerzésére. Ez alkalommal azon kecsegtető s minden magyar előtt felette kedves reményben , mikép az országgyűlés csakugyan életbe fog lépni , mindenekelőtt arra kell a figyelmet felhívnunk , mikép e lapok hivatásuk legfőbb tárgyai közé sorolandják az országgyűlés körébe tartozandó codificationalis munkálatokat. „Képességünk érzetében kinyilatkoztatjuk, mikép az országgyűlési teendők irányában minden erőnkkel közreműködni óhajtván a szükséges jogi reformok köriili eszmék kifejtésére, a kellő indítványok szőnyegre hozatalára, a hiányok és javításaik előtüntetésére — ez úton szolgálatunkat s szellemi munkásságunkat egészen a szeretett h o n jóléte s jogi érdekeinek előmozdítására szentelendjük." A másik tény mire figyelmet kérünk az, mikép reménylhetjük, hogy a magyar nyelv a törvénykezés terén is alkalmaztatni fog, mi épen szükségessé teendi egy magyar jogtudományi szaklap létezését, és még több érdeket kelthet fel arra, hogy juristáink egy magyar lapban keressék a kellő tanulmányokat. Különben a „Törvényszéki Csarnok'' rendes rovatai lesznek ezentúl is 1. Értekezések — különös tekintettel a külföld tökéletesb jogintézeteíre — az öszbasonlitó jogtudomány alapján. 2. Jogesetek s legfőbb törv. döntvények — hitelesen magából a legfőbb törvényszék hivatalából. 3. Büntető jogi esetek s tárgyalások. 4. K.Ü1 irodalmi szemlék. 5. Itülföldi Pitaval — érdekesb bűnvádi esetekről. 6. K.Ü1 törvényhozási szemlék. 7. Törvénytár —• minden jogi törvények s rendeletek hiteles közlésével. 8. Hivatalosak a csődökről, kinevezésekről stb. Ezek által a tudomány érdekeit — és pedig legújabb állása szerint — épen úgy képviselni kívánjuk nemzeti irodalmunkban; mint a gyakorlat igényeit is kielégíteni igyekezünk a jogismeretek valódi forrásául szolgáló s az egyes perekben irányt adó döntvények minden számbani közlésével. Előfizetési feltételei* a hetenként kétszer — igen nagy féliven — megjelenő „Törvényszéki Csarnokba : Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt "70 kr. a. ért. — Kaphatók egész évi teljes példányok is. — Gyűjtőknek 8 után tisztelet példány jár. — Mind a levelek mind az előfizetési pénzek alólirt czim alatt küldendők. Pest, 1860. június 12. Szokolay István. Törvénytudor, a „Törv. Csarnok" tulajdonosa s felelős szerkesztője. A malom- és halászati jogról. Uradalmi ügyvéd Ábrahámffy János úrtól. I. Az 1853. évi márt. 2-án megjelent — úgynevezett úrbéri — cs. pátens 24-dik §-ban ezt mondja:„a földesúri korcsmárlási- malom és halászati jog tekintetében, ezen jogok szabályozásainak föntartása mellett, az eddigi törvények határozatai szolgálnak zsinórmértékül." De ezen jogok igért szabályozása — bár a pátens megjelenésének már 7 éve elmúlt, — máig sem következett be, s igy a régi magyar törvények s az ujabb intézkedések közötti összeütközések kiegyenlítése iránti buzgó fáradság egyrészről, az érvényben hagyott régibb törvények tekintélye s a kor szelleme szerinti törekvések pedig más részről, oly zavart idéztek elő ezen jogok , különösen pedig a malomjog és ennek gyakorlati alkalmazása körül, mely a jogosítottaknál méltó aggályt, a hatóságoknál ingatag eljárást, egymássali összeütközést, minden oldalon pedig elégületlenséget idézett elő. Az italmérési uri jogról már e lapok mult évi folyamában volt alkalmam szólani, s igy e helyen csak az érdeklett 24. §-ban megnevezett másik két jogról szándékom elmondani azt, mi e tekintetben a törvények, a tapasztalás és saját igénytelen nézetem alapjain érdekkel bir. Hogy a malom- és halászati jog nálunk folytonosan az úgynevezett királyi kisebb haszonvételek közé tartozott, vagy a földesúri jog volt, a legrégibb adománylevelek tanúsítják, melyekben rendesen ki volt téve az adományozott jószágnak tartozmánya gyanánt ezen két jog is. De tanúsítja ezt, különösen a malomjogra nézve a teréziai úrbér III. r. 8. cz. az 1774. apr. 25. 2082. sz. a. királyi Resolutio, s az 1836 : VI. tcz. 8. §-a is. — A malomjog egykor — miután kizárólagos adományi jog volt, — malmok tartása által gyakoroltatott; később azonban — mint az 1613 : XII. s 1647 : XXVI. tcz. tanúsítják, az adomány által jogosítottakon kívül mások is állítottak s tartottak fenn malmokat, csakhogy — mint az idézett teréziai úrbér s az 1836 : VI. tcz. szerint látható, csupán a jogosítottak engedelmével, miért is az engedélyezők azután maguknak bizonyos dijakat fizettettek. A malomjog kizárólag és a malom minőségére való tekintet nélkül illette s illeti a volt földesurat, s innen van az, hogy a bárminő malomnak birtokában lévő jobbágyot a földesúr a tett épületeknek s javitásoknak meg54