Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 3. szám

12 kérelme folytán a főtörvényszék ítéletét helybenhagyta következő Indokokból: Ki van mutatva, hogy felperesnő mint a kérdéses szőlőben tulajdonostárs a p. perrdt. 508. s 525. §§. ellenére különösen nem tudósíttatott. — Hasonlóan azon körülmény is, hogy a bíróság felperesnő társtulajdoni jogáról tudomással bírt, világosan kitűnik azon átvételi elismervényből, melyet felperesnő a község előljáró által társtulajdona felett kiállított bizonyítványának kézbesítéséről adott ki s mely bizonyítvány a végrehajtási periratokhoz van mellékelve. Hogy pedig a kérdéses szőlő a p. tk. 843. §. szerint feloszthatlan légyen, tekintetbe véve csekély terjedelmét, már annak természetéből is következik; azonban különben is, habár az felosztható lenne is, a felosztásnak mégis az árverés előtt kelletett volna történni, és csak azon rész, mely az adósra esett volna, lett volna elárvereztethető. Minthogy azonban a fenemiitett körülményeknél fogva felperesnőnek a p. perrdt. 525. §. értelmében jogában állt a bírói árverést mint érvénytelent megtámadhatni , ennélfogva a főtörvényszék ítélete megerősítendő volt. (Legfőbb törvényszéki döntvény 1859. oct. 20. 10550. szám alatt). Törvénytár. A bel- és igazságügyi minisztériumoknak 1859. nov. 11. kelt rendelete, kiható Magyar, Horvát és Tótországra, a Szerbvajdaságra s temesi bánságra, az úrbéri törvényszékeknek, a nemesi közbirtokosságokban behozandó arányos fölosztás; és tagosítás körüli eljárása tárgyában. (Folytatás). 21. §. Minden itélet ellen, mely az úrbéri törvényszék által vagy az arányos fölosztás és a tagosítás megengedhetőségének előkérdése fölött a 8. §. szerint, vagy pedig valamely főtárgyalás fölött hozatik, az úrbéri főtörvényszékhez, s ennek ítélete ellen, még egyforma határozat esetében is, az úrbéri legfőbb törvényszékhezi felebbezésnek van helye. A végzések elleni folyamodás megengedhetőségére nézve a p. perrdt. szabályai érvényesek. Ugy a felebbezés, mint a folyamodás is az úrbéri törvényszéknél nyújtandó be, s ez által az úrbéri főtörvényszék elé terjesztendő. 22. §. A jogerejü határozatok végrehajtásának, kellő beadványozásuk és kézbesitésök után hivatalból, még pedig az úrbéri törvényszéki biztos által kell történnie. Ez a mérnökkeli előleges értekezés után'a fölosztás kezdetének helyét, napját és óráját határozza meg, s arra a feleket oly megjegyzéssel idézze , hogy az kimaradásuk esetében is a jogerejüleg megállapított fölosztási terv szerint fog teljesíttetni. Az egyes közbirtokosok számára kihasított földek határai, az átalános polg. tkönyv 845. §-nak szabálya szerint szembetűnő és változhatlan módon kijelélendők. A biztos a fölosztásról, az egyes hivatalos cselekvényeket és eljárásokat pontosan kimutató folytonos naplót köteles vezetni, és azt naponként aláirása mellet berekeszteni. Ha valamely fél által pénzbeli megtérítést tárgyazó igények jelentetnek be, ezek fölött az egyezség sikeretlen megkísérlése után tárgyalás tartandó s külön jegyzőkönyv veendő föl, mely eldöntés végett az úrbéri törvényszék elé terjesztendő. Egyébiránt ezen közbejövő tárgyalás által a fölosztási eljárás folyama nem gátoltatik. A fölosztás megtörténte után a napló, a hozzá tartozó mellékletekkel együtt, jelentés mellett, az úrbéri törvényszék elé terjesztendő. Az úrbéri törvényszék a végrehajtási irományokat vizsgálja meg, az észrevett fogyatkozásokat javittassa ki, s a feleket a fölosztás helyes foganatosításáról értesítse. A fölosztási munkálatok végre a telekkönyv-igazgatósággal a telekkönyvek szerkesztése végett közlendők, s erről az adósorozati hatóság értesítendő. 23. §. A közbirtokosság arányos fölosztásának és tagosításának csak egyszer van helye. A perújítás meg nem engedhető; ellenben a részletes fölosztás vagy a tagosítás fölött hozott határozatnál közbejött számítási és kimérési hibáknak, vagy a jogerejü határozatok végrehajtásánál elkövetett helytelenségeknek kijavítása, igazítás (Rectificatio) utján mindenik érdeklett fél által kérethetik ; a kérelem azonban, a jog különbeni elenyészése mellett egy év alatt, azon naptól számítva , a melyen a felek a fölosztás megtörténtéről értesültek, az úrbéri törvényszéknél írásban bejelentendő. Ennek folytán az úrbéri törvényszék, ha a kérelmet tüstént, vagy az érdeklettek meghallgatása után, nyilván alaptalannak nem találja, a szükséges nyomozásokat a birósági biztos által, egy hites mérnöknek melléje rendelése mellett, a hely színén tétesse meg, s az érdeklett felekkel jelen rendelet határozatai szerint tárgyalást tartasson. Egyébiránt jelen rendeletnek a felebbezést s az ítéletek végrehajtását tárgyazó határozatai az igazító perre is alkalmazandók. (Vége következik). Hivatalo§ tudnivalók. Pályázatok. Eszter házai szbirós. szbirói segéd 735 fttal jan, 20-ig. — Zalaegerszegi mtszéknél járulnok 315 fttal, és tszéki segéd 525 fttal 14 nap alatt. Csődök. Gyöngyösi szbirós. Kluch Háni divatárusnő el. perü. Győrky Imre és Wolf Bódog bej. és vál. márt. 12. — Esztergomi jbirós. Sógor György könyvnyomdász el. perü. Havasy Imre és Czeglényi Endre bej. febr. 28-ig. — N.K í k í n d a i jbirós. Gállesevits Áron mokrini keresk. el. perü. Gődl Károly bej. jan. 31. val. febr. 7. CsAdmegszantetések. Székesfehérvári mtszéknél B. S a 1 am o n Oskár el. — Károly városi ker. tszéknél B a r b u György keresk. el. — S á s d i szbirós. Maasz Katalin gerényesi lakos hagyatéka el. — N.K i k i n d a i jbirós. Pavkovits Arzén szatócs el. — Szebeni orsz. törvényszéknél D e m e t e r K. G. keresk. el. — J a s k a í jbirós. Kaufmann Henrik és Rozália keresk. el. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN Megjelenik a „TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK" jelen alakban — hetenkint kétszer — kedden é3 pénteken. — Előfizetési árak egész évre 6 frt, — félévre 3 frt — negyedévre 1 frt 70 kr. ausztriai értékben. — Szerkesztési szállás: Belváros, aldunasor 20 sz. 1-ső emelet. Ide küldendők mind a levelek, mind az előfizetési pénzek. Pesten, 1859. Nvomatott B eim e 1 J. és Kozma Vazulnál.