Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 4. szám

rest, péntek Jan. 13. 1860. 4. szám. Második ev. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Szemle az 1859-ki jogi törvényhozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. IV. — Legfelsőbb-törvényszéki döntvény az át. p. perr. 23. és 134. továbbá 37. és 48.. §§-hoz. — Jogesetek a cs. k. igazs. min. 1855. febr. 28. 3775. sz. a. kelt rendeletéhez. — Törvény tar. — Hivatalos tudnivalók. A ,Törv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudoinányi lap nemzeti irodalmunkban, ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenerid meg', — egész évre 6 — félévre 3 ujforint előfizetési dijért. Tisztelettel kéretnek az illetők előfizetéseik mielőbbi megújítására. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntető j o g i esetek. 4. Külföldi törvénykezés s t ö r vény ho z ás. 5. Külföldi P i tava 1. 6. Jogi r o dal mi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek Magyar-Erdély országra vonatkoznak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetökké tétetnek. Teljes p é l"d á n y o k rendelhetők mind a jelen 1860-ki, mind a lefolyt évi folyamból. — A levelek s előfizetések a szerkesztőséghez intézendők : Pest, aldunasor 20. sz. Pest, 1860. jan. 5. A §ierKe§ztőség. Szemle az 1859-ki jogi törvényhozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. IV. Áttérünk a büntetőjog kifejlődésének vizsgálatára. A büntetőjog, mind az anyagi jogot, mind a bűnvádi eljárást tekintve, a társalom életében a legfontosb tényezők közé tartozik. És ez nem alapszik csupán s főleg azon érdeken, minélfogva a büntető törvények és intézetek a jogbiztosságot eszközlik, mi nélkül a legfőbb társalmi érdekek veszélyezvék, és sem az anyagi sem a szellemi művelődés eszközölhető nem lenne. Annak még nagyobb jelentőséget nyújt az, mikép a büntető törvények és jogi intézetek kiválóan mérlegéül tekinthetők azon cultura-foknak, melyre valamely nemzet emelkedett, azon polgárisodásnak, melylyel valamely állam dicsekszik. Ezek áthághatlan válaszfalat képeznek polgárisult korunk, és a jogbitorlások s kegyetlenkedések által elözönlőit régi kor között. Ennek uralgó jelleméül szolgált a büntetések kegyetlensége, mely az emberi érzelmeket fellázította,- a mérlegezés igaztalansága, mely a bünússég kisebb nagyobb fokozatát tekintetbe nem vette, és az eljárás korlátlan önkénye, mely a személy s vagyonszabadságot megsemmisítette, mely a nyilvánosság, védelmi jog, s esküdtszéki intézetek által nem nyújtott a legfőbb élet és szabadság jogokban veszélyzetteknek biztosítékokat. Míg ellenben társalmi rendszerünk legfőbb hivatásául tekinti, a büntetőjog terén oly reformokat s intézeteket alapítani, melyek a büntetésekben az emberiség igényeit mellőztetni s lábbal tipratni ne engedjék, melyek még a bűntetteseknél sem tűrjék el a jogonkivüliség helyzetét, melylyek azoknak is nyújtsanak biztosítékokat a bíráskodás önkénye, és a büntetésnek az igazság mértékén tul való terjeszkedése ellen. Azért a nemzetek szellemi haladásának, polgárisodásának tényezőit s egyszersmind jelenségeit büntetőjogi intézeteikben és reformjaikban is kell keresnünk. Nagyon sajnálatos, mikép államunk törvényhozása 1859. folyamában e haladásnak a büntetőjog terén a fokozatos kifejlődésnek épen semmi jelenségét sem nyilvánithatá. Mig Európa külállamaiban mint átalában a legújabb kor évtizedeiben ugy a lefolyt évben is, a büntetőjog tökéletesülésének, s nemesítésének nagyszerű tényeit látjuk nyilvánulni; addig államunkban e téren egy pár rendkívül alárendelt érdekű rendelet kiadásán kivül egyéb semmi sem létesitetett. Összes a büntetőjogi reformokat 1859-ben képviselő rendeleteik következők : 1859. jan. 4. rend. (bir. tlap 10. sz.) mely szerint a Thielen-Ragueneau s hason sajtók engedély nélküli tartása a büntető törvény 327. §. szerint kihágásként büntetendő ; Apr. 3. rend. (bir. tlap 52. sz. mely az illető törvényeket akkép magyarázza, mikép a pénz s vagyonbüntetések az elitélt örököseire átmennek, ha halálozása büntető ítéletének jogerőre emelkedte után jön elő; Apr. 5-ki rend. (bir. tlap 52. sz.) mely szerint az államkormány által világosan el nem ismert vagy meg nem engedett vallásfelekezetek, társulatok behozatala, vagy azokbani részvétel u. m. társak szerzése, előadások s gyülekezetek tartása, vagy azokbani részvétel stb. által, mint kihágás tekintendő; Apr. 9-ki rend. (bir. tlap 54. sz.) mely a büntető perrend. 316. §-át magyarázza; Jun. 2. rend. (bir. tlap 105. sz.) aziránt, hogy a 4