Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 50. szám

198 hogy vagyonából semmit sem tett félre, hogy az általa bemutatott vagyon jegyzékében követeléseiből mit sem hallgatott el, és hogy tartozásai sorában költött tételek nem fordulnak elő, s nem is hagyott ki azokból. Ha az érintett vagyon jegyzek a kellő pontossággal nem bir, vagy a följelentés nem az adós által történt; akkora bíróság hagyja meg neki az esküveli erősítésre alkalmas vagyonjegyzék beadását és az eskütételrei ajánlkozás nyilvánítását. A vagyonállapot tisztara hozatala után az adós mindjárt köteles ezen esküt letenni, hacsak egy hitelezője kívánná is. Vonakodása esetében 7. Az 1859. rend. 7 § ban következő változások inditványoztatnak. Ha a bíróság helyén közjegyző nem székel, bírósági hivatalnok küldendő ki bírósági biztosul. A hitelezők választmányában az adóssal rokonságban és sógorságban álló egyének helyet nem foglalhatnak. E választmánynak legalább 3 s legföljebb 5 tagból kell állani. Ha erYe alkalmas hitelezők kellő számmal helyben vagy közeli vidéken nem találtatnak, a bíróság az ideiglenes választmány helyébe a biztos mellé egy ideiglenes tömeggondnokot nevezend ki. 8. Az adós ellen netán már eszközlésbe vett személyi fogság tovább folytatható. 9. A váltójogi elévülés az adós elleni követelésnek a biztosnáli bejelentése által épen ugy félbenszakad, mint a kereset kézbesítése (1850. vr. 80. cz.) által. 10. A 12. §-nak azon szabálya, mely szerint az állandó választmányba csak hitelezők választathatnak, akkép módosítandó : hogy nem hitelezők is megválasztathatnak, ha az adós üzletéhez hason gyár-kereskedelmi — vagy ipar vállalatban jártasak. Ha a szótöbbség az adós rokonaira esik, a részükre az adós többi rokonaitól adott szavazatok nem számithatók. 11. A választmány rendesen oly ügyletekre van feljogosítva, melyek a polg. törv. 1008. §. szerint különös az ügylet nemére szóló meghatalmazást igény lenek. Ingatlanok elárusitását csak a per. ügy. kívüli eljárás szabályai szerint eszközölheti. Oly intézkedéseket nem tehet, melyek hátrányosak lehetnének oly egyes hitelezőkre, kiknek az adós valamely ingó vagy ingatlan vagyonára kiválólagos igényük van. 12. A 17. §. oda módosítandó, mikép a bejelentési határidő rendszerint 30 nap 1 egyen. A hirdetmény minden hitelezőnek, kinek lak- vagy tartózkodási helye ismeretes, postai uton ajánlva megküldendő. Érvénye azonban meg nem támadtathatik, ha ezen külön értesítés valamely hitelezőre nézve elmaradt volna. 13. A 17. és 27. §§. azon nevezetes változást szenvedik a javaslatban, mikép azon hitelezők, kik követeléseik bejelentését annak idejében — de hibájok nélkül — elmulaszták, az előbbi állapotbai visszahelyezést kérhetik — mit azonban a bejelentést gátló akadály megszüntétőli 8 nap alatt — s legföljebb a kiegyenlítési tárgyalás, vagy folytatásának napját közvetlen megelőző napig, a bírósági biztosnál írásban be kell adniok. Ez köteles azt a választmánynyal azonnal közleni, s általai elutasítás esetében a bíróság elébe terjeszteni, mely a kérelmezőt s választmányt külön tárgyalási határnapon kihallgatván, a felett első bíróságilag azonnal végzés által határozand. 14. A választmány által elismerésre alkalmasaknak talált követelések a kiegyezésnél valóknak veendők, hacsak valódiságuk iránt a biztosnak aggályai nem lennének, vagy azokat törvényen nem alapulóknak találná: ha azonban a választmány ragaszkodnék elismeréséhez, a biztosnak végeldöntés végett e tárgyat az egyezkedési tárgyalásnál összejött összes hitelezők elébe kell terjesz tenie. 15. A 18. s 20. §§. változtatásával elegendő, ha a bejelentett követeléseknek legalább kétharmada (;,/4 helyett) felszámításra alkalmasnak találtatott. 16. Ha a zálogjoggal bíró hitelezők (19. 22. §§.) lemondásra nem készek , szabadságukban áll .ugyan összes követelésüket bejelenteni, mely valónak találtatván egész összegével felveendő a tartozások osztályába; azonban szavuk az egyezségi tárgyalásnál nem számitatbatik, s ha a többi hitelezők szavazata által az egyesség létrejön, akkor a záloghitelezők követeléseire eső járandóság bíróilag leteendő mindaddig, mig kitűnik , váljon és mennyiben fognak a zálogból kielégiíethetni. A kielégítésükre nem szükségelt s letéve volt őszietek a többi hitelezők közt osztandók fel. 17. A 22. §. kiterjesztetik azon esetre is : ha a tárgyalásra személyesen vagy meghatalmazottjaik által megjelent azon hitelezőknek több mint fele az elfogadás mellett nyilatkozik, mely hitelezők elismert követeléseik legalább mindenikénél 100 ausztr. ftot tesznek. 18. Az egyesség befejezése vagy megerősitése rendszerint nem eszközöltethetik, mig a visszahelyezési kérelmek jogérvényileg el nem döntettek. Csak ha az elismert követeléseikkel az egyesség mellé álló többi hitelezők már oly számban nyilatkoznak mellette, mikép azok nemcsak személy számra, hanem az összes követelések menynyiségeire nézve is, és pedig a visszahelyezést igénylő követelések beszámításával, a szükséges többséget előállítják, fejeztethetik be az egyezkedés akkép, hogy a viszhelyezést kérelmező kielégítése, a viszhelyezés kieszközlése s követelése elismerése után, a többi hitelezők részére megalapított arány szerint biztosítva maradjon. Ugyanezen mérv szerint az egyességben előlegesen a bejelentett, de valóknak nem ismert követelések is tekintetbe veendők. 19. Ha a tárgyalási napon az egyesség nem sikerül, az egy más napon tovább folytatandó, s ha az sem vezet czélhoz, haladék nélkül a csődeljárás megindítandó. 20. Minden az egyezségen kivül tett egyezkedés, mely által az egyességi tömeg a többi hitelezők hátrányára rövidséget szenvedne, vagy mely bizonyos hitelezőnek nagyobb előnyöket vagy kedvezőbb feltételeket biztositana mint a többinek,még akkor is érvénytelen, ha az a büntető törvény alá eső cselek vényt uem képezne is. 21. A 25. § hoz következő szavak jövendnek: Ugyanazon időben s azon módon, a mint azon járandóságok fizetetnek ki. melyek a helyeseknek ismert követelésekre esnek. 22. Az adós a befejezett egyesség által, a mennyiben az mást nem kötött volna ki, minden más az egyességben meg nem alapított kötelezettségtől megmenekül, és pedig mind azon hitelezők irányában, kik követeléseiket bejelentették, mindazok ellenében is, kik azt elmulaszták. Azonban e mentesség nem illeti meg bárki irányában, ha vagyona vétkes elrejtésében, eltávolításában vagy máskép a b. t. 199. §. f. p. alatti csalás vétkében a bünt. rörv. szerint bűnössé tette magát. Ez esetben érvényben maradnak ugyan a hitelezőknek egymás közötti, valamint az adós és más harmadik az egyességben netán mint kezesek, készfizetők megjelenő személyek irányábani jogaik, melyek a befejezett egyességből keletkeznek, a mennyiben maga az egyesség a polg. törv. szerint érvénytelennek nem nyilvánitatik; azonban a hitelezők a