Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 50. szám

198 hogy vagyonából semmit sem tett félre, hogy az általa bemutatott vagyon jegyzékében követeléseiből mit sem hallgatott el, és hogy tartozásai sorában költött tételek nem fordulnak elő, s nem is hagyott ki azokból. Ha az érintett vagyon jegyzek a kellő pontossággal nem bir, vagy a följelentés nem az adós által történt; akkora bí­róság hagyja meg neki az esküveli erősítésre alkalmas vagyonjegyzék beadását és az eskütételrei ajánlkozás nyilvánítását. A vagyonállapot tisztara hozatala után az adós mindjárt köteles ezen esküt letenni, hacsak egy hi­telezője kívánná is. Vonakodása esetében 7. Az 1859. rend. 7 § ban következő változások in­ditványoztatnak. Ha a bíróság helyén közjegyző nem székel, bírósági hivatalnok küldendő ki bírósági biztosul. A hitelezők választmányában az adóssal rokonságban és sógorságban álló egyének helyet nem foglalhatnak. E vá­lasztmánynak legalább 3 s legföljebb 5 tagból kell állani. Ha erYe alkalmas hitelezők kellő számmal helyben vagy közeli vidéken nem találtatnak, a bíróság az ideiglenes választmány helyébe a biztos mellé egy ideiglenes tö­meggondnokot nevezend ki. 8. Az adós ellen netán már eszközlésbe vett személyi fogság tovább folytatható. 9. A váltójogi elévülés az adós elleni követelésnek a biztosnáli bejelentése által épen ugy félbenszakad, mint a kereset kézbesítése (1850. vr. 80. cz.) által. 10. A 12. §-nak azon szabálya, mely szerint az állan­dó választmányba csak hitelezők választathatnak, akkép módosítandó : hogy nem hitelezők is megválasztathatnak, ha az adós üzletéhez hason gyár-kereskedelmi — vagy ipar vállalatban jártasak. Ha a szótöbbség az adós roko­naira esik, a részükre az adós többi rokonaitól adott sza­vazatok nem számithatók. 11. A választmány rendesen oly ügyletekre van fel­jogosítva, melyek a polg. törv. 1008. §. szerint különös az ügylet nemére szóló meghatalmazást igény lenek. Ingat­lanok elárusitását csak a per. ügy. kívüli eljárás szabá­lyai szerint eszközölheti. Oly intézkedéseket nem tehet, melyek hátrányosak lehetnének oly egyes hitelezőkre, kiknek az adós valamely ingó vagy ingatlan vagyonára kiválólagos igényük van. 12. A 17. §. oda módosítandó, mikép a bejelenté­si határidő rendszerint 30 nap 1 egyen. A hir­detmény minden hitelezőnek, kinek lak- vagy tartózko­dási helye ismeretes, postai uton ajánlva megküldendő. Érvénye azonban meg nem támadtathatik, ha ezen külön értesítés valamely hitelezőre nézve elmaradt volna. 13. A 17. és 27. §§. azon nevezetes változást szenve­dik a javaslatban, mikép azon hitelezők, kik követeléseik bejelentését annak idejében — de hibájok nélkül — el­mulaszták, az előbbi állapotbai visszahelyezést kér­hetik — mit azonban a bejelentést gátló akadály meg­szüntétőli 8 nap alatt — s legföljebb a kiegyenlítési tár­gyalás, vagy folytatásának napját közvetlen megelőző napig, a bírósági biztosnál írásban be kell adniok. Ez kö­teles azt a választmánynyal azonnal közleni, s általai el­utasítás esetében a bíróság elébe terjeszteni, mely a kérel­mezőt s választmányt külön tárgyalási határnapon ki­hallgatván, a felett első bíróságilag azonnal végzés által határozand. 14. A választmány által elismerésre alkalmasaknak talált követelések a kiegyezésnél valóknak veendők, ha­csak valódiságuk iránt a biztosnak aggályai nem lenné­nek, vagy azokat törvényen nem alapulóknak találná: ha azonban a választmány ragaszkodnék elismeréséhez, a biztosnak végeldöntés végett e tárgyat az egyezkedési tárgyalásnál összejött összes hitelezők elébe kell terjesz tenie. 15. A 18. s 20. §§. változtatásával elegendő, ha a be­jelentett követeléseknek legalább kétharmada (;,/4 helyett) felszámításra alkalmasnak találtatott. 16. Ha a zálogjoggal bíró hitelezők (19. 22. §§.) le­mondásra nem készek , szabadságukban áll .ugyan összes követelésüket bejelenteni, mely valónak találtatván egész összegével felveendő a tartozások osztályába; azonban szavuk az egyezségi tárgyalásnál nem számitatbatik, s ha a többi hitelezők szavazata által az egyesség létrejön, ak­kor a záloghitelezők követeléseire eső járandóság bíróilag leteendő mindaddig, mig kitűnik , váljon és mennyiben fognak a zálogból kielégiíethetni. A kielégítésükre nem szükségelt s letéve volt őszietek a többi hitelezők közt osztandók fel. 17. A 22. §. kiterjesztetik azon esetre is : ha a tár­gyalásra személyesen vagy meghatalmazottjaik által meg­jelent azon hitelezőknek több mint fele az elfogadás mel­lett nyilatkozik, mely hitelezők elismert követeléseik leg­alább mindenikénél 100 ausztr. ftot tesznek. 18. Az egyesség befejezése vagy megerősitése rend­szerint nem eszközöltethetik, mig a visszahelyezési kérel­mek jogérvényileg el nem döntettek. Csak ha az elismert követeléseikkel az egyesség mellé álló többi hitelezők már oly számban nyilatkoznak mellette, mikép azok nem­csak személy számra, hanem az összes követelések meny­nyiségeire nézve is, és pedig a visszahelyezést igénylő kö­vetelések beszámításával, a szükséges többséget előállít­ják, fejeztethetik be az egyezkedés akkép, hogy a viszhe­lyezést kérelmező kielégítése, a viszhelyezés kieszközlése s követelése elismerése után, a többi hitelezők részére megalapított arány szerint biztosítva maradjon. Ugyan­ezen mérv szerint az egyességben előlegesen a bejelen­tett, de valóknak nem ismert követelések is tekintetbe ve­endők. 19. Ha a tárgyalási napon az egyesség nem sikerül, az egy más napon tovább folytatandó, s ha az sem vezet czélhoz, haladék nélkül a csődeljárás megindítandó. 20. Minden az egyezségen kivül tett egyezkedés, mely által az egyességi tömeg a többi hitelezők hátrá­nyára rövidséget szenvedne, vagy mely bizonyos hitele­zőnek nagyobb előnyöket vagy kedvezőbb feltételeket biztositana mint a többinek,még akkor is érvénytelen, ha az a büntető törvény alá eső cselek vényt uem képezne is. 21. A 25. § hoz következő szavak jövendnek: Ugyan­azon időben s azon módon, a mint azon járandóságok fi­zetetnek ki. melyek a helyeseknek ismert követelésekre esnek. 22. Az adós a befejezett egyesség által, a mennyiben az mást nem kötött volna ki, minden más az egyességben meg nem alapított kötelezettségtől megme­nekül, és pedig mind azon hitelezők irányában, kik köve­teléseiket bejelentették, mindazok ellenében is, kik azt el­mulaszták. Azonban e mentesség nem illeti meg bárki irá­nyában, ha vagyona vétkes elrejtésében, eltávolításá­ban vagy máskép a b. t. 199. §. f. p. alatti csalás vétké­ben a bünt. rörv. szerint bűnössé tette magát. Ez esetben érvényben maradnak ugyan a hitelezőknek egymás közöt­ti, valamint az adós és más harmadik az egyességben ne­tán mint kezesek, készfizetők megjelenő személyek irá­nyábani jogaik, melyek a befejezett egyességből keletkez­nek, a mennyiben maga az egyesség a polg. törv. szerint érvénytelennek nem nyilvánitatik; azonban a hitelezők a

Next

/
Oldalképek
Tartalom