Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 50. szám

I 199 részükre az adós ellen még az egyesség előtt odaitélt jogokat is érvényesíthetik. Azon hitelezők , kik bebizonyítják, mikép nekik hibájukon kivül lehetetlen volt az egyességi eljárásban követeléseiket bejelenteni, az adóstól követelhetik követelésük azon részbeni kielégítését, a mennyi abból bejelentés esetében reájok jutott volna. E kielégitetést azonban nem igényelhetik sem azon vagyonból, mely a fizetési felfüggesztés megszüntetése után az egyesség betöltésére a hitelezők vagy képviseiőjeik kezeik között maradandó, sem az adós üzletének jövedelméből — mindaddig mig az illető ügyletek az egyesség értelmében a részesek kielégítésére kezeltetnek. Es azok nem jogositvák arra sem, hogy azon követelések miatt az adósok ellen személyi végrehajtást eszközöltethessenek." Ebből láthatni, mikép a reformjavaslat az 1859. rendeletet sok részben is tetemesen javítja; habár maradtak is fenn még némely pontok, melyek átalakítást és hiányok melyek orvoslást igényeltek volna. sodik iskolai félévben a kivett szállást és ellátást, de mivel ez felperesnő által is ki nem adathatott és azt készletben felhasználatlanul tartani kellett s következésképen felperesnek költséggel járt, alperest a ptk. 1155. s több §§. értelmében az A. szerint második félévre kötelezett 1Ü0 pfrban, továbbá mivel ennek felét 1859. márt. 1., másik felét pedig máj. 15. kellett volna kifizetni a ptk. 995. § a értelmében a kitett napoktóli4% késedelmi kamatokban ugy a p. perr. 573. §. képest a bíróilag megállapított költségekben elmarasztalni kelletett. Alperesnek felebbezése folytán a nagyváradi cs. kir. orsz. főtszék 1859. dec. 31. kelt határozatával az első bírósági Ítéletet hagyta helyb e n. Ezen határozatok ellen alperesek rendkívüli fölülvizsgálati kérelmet nyújtottak be, minek folytán a cs. kir. legf. tszék a rendkívüli föl ül vizsgálati kérelemnek helyt nem adván, az alsó bírósági Ítéletet erősítette meg. Indokok: Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A ptk. 919. SS-hoz. Az élelmezési dij az élelmezésbe fogadónak a szerződésileg kikötött időszakra nézve azon esetben is kijár, ha az utóbbinak hibája nélkül az élelmezés az egész időszakon át nem is szolgáltathatott ki. B. Jánosnő kiskorú fiát B. Bálintot az 185 % iskolai évre Cs. József n ének 200 ftnak negyed éves részletben leendő fizetése mellett élelmezésbe adta; azonban az iskolai év lefolyta előtt visszavette. B. Jánosné a még le nem fizetett 100 pftot fizetni vonakodván, Cs. Józsefné ellene s gyámtársa ellen szerződésteljesítés iránt pert támasztot. A d — i cs. k. szolgabíró hivatal, mint biróság, alpe réseket az 1859. oct. 2. 3134 sz. a. kelt ítéletével, a keresetbe vett 100 pftban . továbbá ebbő! 50 pftnak 1859. márt. 1., 50 pftnak pedig máj. 15-től számítandó 4% kamatokban s a perköltségek megtérítésében elmarasztalta. Indokok. ... a keresetlevélhez A. alá csatolt szerzödvény oly kétoldalú ügylet, melynél fogva a ptk. 864. §-hoz képest ugy fel- mint alperes egymásra jogokat ruházott és kölcsönösen elfogadott, azaz valamint felperes azon esetben, ha a szerződésnek a kötelezett egy iskolai évnek tartama alatt, alperesnő fia élelmezés szállás és fütésseli ellátására nézve eleget tenni vonakodott volna, arra törvény utján is köteleztethető leendett, ugy miután felperes szerződési kötelezettségének eleget tón, vagy is egy részről felperesnek az A. alatti ügylet megkötése alkalmával alperesnő kiskorú fiára nézve az egész iskolai évre kibérlett s időközleg föl nem mondható s másnak ki sem adhatott szállásról gondoskodnia, más részről élelmi czikkekkel magát költségesen ellátnia és ezeket alperesnő fia számára készletben kellett tartania, melyekhez járul még az is, hogy felperesnő csak is azért vállalkozott alperesnő fiának 200 pftért való ellátására, hogy az neki egészben fog kifizettetni, mert ellenesetben alperesnő fiát a nála töltött, fűtési szerek beszerzése s egyéb tekintetekben is sokkal költségesebb téli félév alatt 100 pftért el nem fogta látni, noha saját hibája miatt nem élvezte légyen is alperes fia a máAz A. alatti szerződvényben kiskorú B.Bálint bíróilag rendelt gyámja világosan kötelezte magát, miszerint gyámfiának tartása fejében élelmezés, lakás és fűtésért 1858. oct. 1. az iskolai év végéig 200 pftot negyedéves részletekben fizetend, felperesnő ennél fogva a ptk. 919. §-a értelmében föl van jogosítva, habára kiskorú az egész időn át nem is hagyatott nála, a tartási dij fizetését követelni. A késedelmi kamatok pedig a kikötött, de nem teljesített fizetés napjától a ptk. 995., 1333. és 1334. §§. értelmében illetik felperesnőt. Külföldi Pitaval. Vad orzás alkalmával) gyilkosság esete Poroszországban. (Folytatás). Hogy oly egyéniség, mint a minőt Lindnerben a hivatalos nyomozás előtüntetett, tétlenül nézhetó O. megtámadását s az élte ellen irányzott bűnös merényt, a legnagyobb valószinütlenségek közé sorolható, főkép miután saját előadása szerint is épen ő volt az, ki O. által feleletre vonatott; ki közvetlenül összeütközésbe jött O—val, tehát ki magára önszemélyére nézve oly állapotban volt, melyben saját védelme s biztosítása is tettleges részvétét s közreműködését ösztönözheté, ha dühös, szenvedélyes s bosszúálló természete nem lett volna is elegendő, hogy azon bűnös részvétre határoztassék. Azonban a vizsgálat alatt teljesen kiderített ténykörülmények merültek fel, melyek semmi kétséget sem hagyhatának Lindner tettleges részvét által kifejtett bűnössége iránt. Ilyen már az is nevezetesen, mikép hatod napra a tett után orvosilag vizsgálat alá vétetvén, jobb arczán lencse nagyságú bőrseb fedeztetett fel, mely karczolás által okoztathatott, s tekintetbe véve, hogygyógyfü volt rajta, már apr. 23 án a bűntett napján keletkezhetett. Vádlott szerint ezen arezsebzés egy nő által okoztatott, kit szemtelenül megölelt, mi azonban nem igazoltatott sem közelebbi körülmények kiderítése, sem az illető nő előállithatása által. Egy más bizony L. ellen bűntársának Kalznak val-