Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 3. szám

Pest, kedd Jaii. 10. 1800. szám. Második ev. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: Szemle az lS59-ki jogi törvény hozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. III. — Legfelsőbb-törvényszéki döntvény a p. j>err. 506—509. s 525. §§-hoz. (Vége). — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. A ,Törv. Csarnok4 — jelenleg egyetlen törvénytudoniányi lap nemzeti irodalmunkban. ezentúl is ezen nagy alakjában hetenként kétszer jelenend meg, — egész évre 6 — félévre 3 ujforint előfizetési díjért. Tisztelettel kéretnek az illetők előfizetéseik mielőbbi megújítására. E lap rendes rovatai : 1. Jogtudományi értekezések. 2. Döntvények, melyek főkép a magyar jogviszonyokra vonatkoznak s magától a legfőbb törvényszéktől nyeretnek. 3. Polgár-s büntetőj ogi esetek. 4. Külföldi törvénykezés s törvényhozás. 5. Külföldi Pitaval. 6. Jogirodalmi szemlék. 7. Hivatalosak u. m. csődök, egyességi eljárások, kinevezések, pályázatok stb. 8. Törvénytár. Utolsóra nézve előfordult kétségek folytán kijelentetik : mikép e lapban egész terjedelmükben és hiteles alakban közöltetnek minden jogi rendeletek, melyek M a g y a r-E r d é 1 y o r sz ág r a vonatkoznak; ugy hogy ezáltal minden más források nélkülözhetőkké tétetnek. Pest, 18G0. jan. 5. A §zerke§ztősé£. Szemle az 1859-ki jogi törvényhozásunk felett, tekintettel az európai törvényhozások mozzanataira. III. Egy másik szempont, melyből a jogi törvényhozás mozzanatait, s időről időre való haladását vizsgálnunk kell, a törvénykezési rendszer alakulásában rejlik, melynél most csak a polgárjogi reformokra kivánunk szorítkozni. Az nagy figyelmet érdemel már a nemzetgazdászati érdekek tekintetéből is, melyekről tüzetesen előbbi czikkünk szemléjében tevénk említést. Csak egy szempontot emelek ki, de a melyhez az összes nemzetgazdászatnak mindennemű érdekei csatlakoznak, t. i. a hitel szempontját. Napjainkban e nélkül ép oly kevéssé vehet magasb lendületet s okszerűbb kifejlődést a mezei gazdászat, mint maga a kereskedés. És ezen hitelnek, a jelen társalmi élet legelső alapjának, leglényegesb elemét a törvénykezési rend képezi. Ez egyik főoka, miért az európai államokban, ujabb időkben kiváló gond forditatik a törvénykezési rendszer javítására s minél nagyobb tökéletesítésére. Épen a legtulnyomóbb anyagi érdekek, melyeknek korunk túlságosan hódol, tevék, különös ellentételül, elkerülhetlen szükségessé a törvénykezés szellemi eszközeinek fölemelését. Nem akarom a többi érdekeket elősorolni s fejtegetni, miután azon egy is eléggé meggyőzhet mindenkit a törvénykezési reformok fontosságáról. És ezen reformok, a polgári jog terén, különösen azon jelleget ölték magokra Európa törvényhozási működésében, miszerint ujabb időkben mindenekfelett és majdnem átalában mindenütt az eljárás gyorsítására s olcsósitására irányoztatnak, mely legtükéleteteb kifejezését a szóbeli és sommás eljárásban találja fel. A franczia perlekedési rendszer szóbelisége s nyilvánosságra mindenfelé hü követőkre s utánzásra talál. Valahányszor bármely államban törvénykezési reformról van szó, a legelső kérdés mindig az szokott lenni, hogy nem kell-e azt — a franczia példa után — szóbeliségre alapítani. Erről az 1859-ki év jogi mozzanatai is tehetnek tanúságot. És pedig különösen Németországból, miután az itteni államok perlekedési rendszere a nyugot európai államokénál tetemesen tökéletlenebb s azért legtöbb reformot is igényel. Megemlítendő pedig a lefolyt évből különösen Nássa u, hol uj sommás perlekedési eljárás alapitatott, Baden, mely a rendkívüli eljárást tökéletesité; Koburg hol uj perrend dolgoztatott ki, mely határozottan a szóbeliségelvére van alapítva, és a sommás, rövid utu eljárást is magában foglalja 5 Oldenburg hol már életbeléptetett a szóbeliségen alapuló polgárjogi eljárás; Schwarzburg, hol a törvénykezés gyorsaságát meglehetősen eszközlő rövid, sommás eljárás létesitetett. — Bajorországban, miután az országgyűlés 1859-ben ujolag erőteljesen sürgeté a törvénykezési rend reformját, a kormány nyilvánitá, mikép az munkába vétetett, és pedig kizárólag a szóbeliség rendszerének alapján. A törvénykezési rendszer másik elemét a bírósági szervezet képezi, melynél ugyanazon érdekek forognak fenn, mint magánál az igazságszolgáltatás kezelésénél. E kettő legszorosb kapcsolatban áll egymáshoz, mindkettőtől egyenlőn feltételeztetik az igazságszolgáltatás gyorsasága és tökélye. E tekintetben jelentékenyebb mozgalmakat mutathat a lefolyt év Bajor, Szász s Hannover országokban. Államunk e téren sem nyert ugyan egy egészet képező reform rendszert, de nyert oly egyes jogi intézkedéseket, melyek jelentékeny befolyással leendnek a törvénykezés tökéletesítésére, részben pedig gyorsítására s egyszerűsítésére. És ezek között a bírósági felelőség rendszeres szabályzata (márt. 12. cs. rend. btl. 46. sz.) mindenesetre kitűnő helyet foglal el, miután az oly biztositéko3