Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 42. szám

166 metországban a fő s átaKánoseljárást képezi, csak kivételes, bizonyos bonyolodottabb ügyekre szorítkozó esetekben engedtetnék meg. Továbbá ugyanezen érdek kifolyásában mi a közjegyzőség nagyfontosságú jogintézmény hivatását, elérhető tökélyét s nyerhető hasznait sem találjuk kellően valósitatni még azon alakban és formákban, melyekkel az jelenleg bir államunkban. Mi azt kivánnók s azt tartanók czélszerünek, ha a nagyobb perlekedési gyorsaság eszközöltetése végett a közjegyzői okiratok végrehajtási záradékokkal is elláttatnának, melyek azokat épen ugy mint a birói Ítéleteket, egyességeket közvetlen végrehajtási erővel s képességgel ruháznák fel, minek hasznossága s jótékony következményei Francziaországban s más államohban közelismerést nyertének. Abból azonban, hogy a gyorsaságnak ily üdvös következményeket tulajdonítunk, koránsem következik, hogy a jó törvénykezési rendtől várható hasznokat magában a gyorsaság képes legyen meghozni; abból hogy a gyorsaság elvének oly kitűnő állást kívánunk biztosítani, nem következik, hogy az légyen egy tökéletesb rendszer egyedüli legfőbb szabálya. Mert kétségtelenül áll, hogy a gyorsaság csak a tökéletes, alapos bíráskodás mellett lehet üdvös. E nélkül a gyorsaság végtelen hátrányokkal járna, nagyobbakkal, mint maga a lassú, késedelmes eljárás, mert amaz magát a jogbiztonságot támadná meg, s tehetné semmivé. Azért a gyorsaság elvének az alapos, tökéletes jogkiszolgáltatás kellékét, mely főleg a bizonyítási, kivilágitási eljárásban központosul, nem lehet, s nem szabad sohsem feláldozni. Ez okból mi sohsem inditványoznók és sohsem támogatnék; hogy ősiségi, régibb örökjogi viszonyainkra vonatkozó ügyekben sommás és gyorsított eljárás alkalmaztassék. És épen ez okból igen nagy kétségeink vannak aziránt is, hogy hasznos lehetne, ha a kereskedelmi könyvkivonatok magokban gyorsított eljárás alapjául szolgálhatnának. Ez egyszerű kivonatok ezáltal a bizonyító erőre s jogi hatályaira nézve egyenlőkké tétetnének a váltókkal és közjegyzői okiratokkal. Pedig minden mélyebb kutatás nélkül is láthatjuk, mikép köztük kiegyenlithetlen különbségek forognak fenn. A váltók a törvénykezés által nagy figyelemre méltatnak és kedvezményekben részeltetnek már azért is, mivel a forgalomnak oly eszközeit képezik, melyek abban készpénzül szolgálnak, ennek helyét pótolják, s azért főleg a korunkban nem csekély magasságra fejlődött nemzetgazdászat mellett rendkívüli fontossággal birnak. A közjegyzői okiratok a közjegyzők közbejövetele s közreműködése által válnak kiválóakká, kik t. i. hiteles személyeknek s igy a közállásu, hatósági személyekkel egyenlőknek tekintetnek, miért irataik is a közokiratok sorába állitatnak. Mindkettőnél azonban oly kellékek is léteznek — mi minőségük Iéuyegét képezi, melyek a történt, létesített jogi cselekvényeknek, melyekről szólanak, hitelességét szabályként kétségtelenné emelik, és igy kiváló bizonyerőt is állítanak elő, kiválóbbat minden más magán okiratokétól. Azonfelül megjegyzendő, mikép mind a váltóknál, mind a jegyzői okiratoknál a jogi kötelezettség megalapítása, mi a más részróli jogi igények feltétele, a kötelezett fél közbenjöttét feltételezi, mi a jogbiztosságnak hatalmas eszközét képezi. Hogy ily kellékü iratok, kötvények oly bizonyerőre emeltetnek, mely kivételesen gyorsabb eljárás alapjául szolgálhat, a dolog természetében magában látszik feküdni; mert ott, hol a kötelezettségre s átalában a jogi viszonyokra nézve teljes kivilágítás létezik, megszűnik majd minden ok s alap a további formaságokra s eljárási ünnepélyességekre. És megvannak-e azon kellékek az egyszerű könyvkivonatoknál is? Ugy hisszük erre igennel felelni lehetetlenség. Ha pedig azok hiányzanak, akkor bizonyító erejük nem lehet oly tökéletes, oly kielégítő, hogy a többi okiratoknál használni kellett formaságok mellőztével egészen rövid, gyors eljárást vonhatnának magok után. — És azt kell mondanunk főleg hazánk kereskedői viszonyait tekintve, melyeket közvetlen tapasztalatunk szerint is olyaknak ismerünk, melyek aligha tanácsolhatnák a kivonatoknak még a kereskedők közt is oly kitűnő jogi állásba tételét, miután azok a rendes könyvvitelre, pontosságra és szigorú lelkiismeretségre nézve — még fővárosunkban is — nagyon is sok kívánni valót hagynak hátra. Habár tehát egyik legfőbb kívánalmunk a törvénykezési gyorsaság létesítése, de miután annak a jogbiztosságot feláldozni nem szabad, azon gyorsaság érdeke miatt magában a könyvkivonatok fentebbi megkülönböztetését tanácsosnak nem találhatjuk. Még azon esetben is, ha — mint érintettük a szóbeli gyors eljárás emeltetik szabály lyá és a hosszabb, formaságokkal ellátott perlekedési mód kivétellé, még ez esetben is szükségesnek találnók a könyvkivonatoknál, hogy a bírák belátására bízatnék bizonyerejüknek megítélése, tekintetbevételével azon körülményeknek, melyektől közvetlen feltételeztetik hitelességük. A fenforgó kérdéshez csak egész átalánosságban kívánván szólani, a netalán szükségelhető részletesb fejtegetést más alkalomra tartjuk fel. Jogeset Azon kérdés iránt: váljon csöd alá került váltóadós ellen váltóbeli végrehajtási személy fogság igényelhető s elrendelhetö-e ? Mily feltételek szükségesek a csódrend 64. §. értelmében, hogy az elrendeltessék. Qly váltóhitelező részére, ki követelését vagyonbukott váltóadósának csődtömege ellen bejelentette , azon adósa ellen a végrehajtási személy fogság el nem rendeltethetik, hacsak a csödtömegböli kielégittetéséröl világosan le nem mond s azt vissza nem vonja. Schwarz Izsák *) v—i kereskedő váltóadósa Mézesy Károly magyar földbirtokos ellen 20,000 pft tárgyában a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél személyi végrehajtást rendelő végzést nyervén , de ezt foganatba nem vétetvén, miután ez utóbbi időközben csőd alá esett volna, újból folyamodott a végrehajtási váltófogság megrendelése iránt, csupán azzal indokolván kérelmét, hogy ámbár váltóadósa ellen csőd ütött ki, mégis a fentebbi váltókövetelésre nézve személy én kívánja a végrehajtást teljesíttetni. Erre a bécsi kereskedelmi törvényszék megrendelte *) A nevek költöttek.