Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 41. szám - Törvénykezési reformok tekintettel ujabb törvényhozási mozzanatainkra

Pest, péntek Máj. 25. 1860. 41. szám. Második év. TORY (SARVOk. TARTALOM : Törvénykezési reformok tekintettel ujabb törvényhozási mozzanstainkra. — Legfelsőbb-tszéki döntvény az 1840. XVI. tcz. 17. §. és a p, perrdt. 239. §-hoz. stb. — Külföldi döntvények. Büntetőjogi esetekken. Törvénykezési reformok ^tekintettel ujabb törvényhozási mozzanatainkra. A törvénykezési jog reformja néhány évtized óta Eu­rópában és Európán kivüli műveltebb államokban a leg­első szükségek közé tartozik. Akár a bírósági szervezetet tekintsük, akár magát a törvénykezésnek, vagyis perlekedésnek rendszerét méltas­suk figyelmünkre,midenikében folyvást nyilvánulnak hi­ányok, melyek nagyon is indokolhatják azon reform tö­rekvéseket, melyek mindenütt mutatkoznak , hol csak a haladás s kifejlődés kormányzati elvül szolgál, a szeren­csétlen tespedés s ingatag hátramaradás kizártával. E tekintetben — az érintett átalános reform törek­vések irányában — ez alkalommal két ténykörül­ményt kívánunk kiemelni s azokra a figyelmet a gon­dolkozni szeretőknél felhívni. Először, miszerint a törvénykezési reform a folytonos haladás tényeiben nyilvánul, s kell is hogy nyilvánuljon. Miután az emberi ész tökélete­sülő működésében megállapodás nem lehet, s ennélfogva a tudomány s igy a jogtudomány vívmányai is folytonosan szaporodnak; és miután a társalmi létben is a mivelődés s átalános cultura folytonos haladása következtében mindig ujabb meg ujabb viszonyok tűnnek elő, melyek szabályo­zást s elintézést igényelnek, természetes, hogy a törvény­hozás s különösen a jogi törvényhozás működésében sem lehet megállapodás, mert az a visszaesés jellegét öltené magára. Innen az, mikép a törvénykezési jogra vonatkozólag is folytonos jogi intézkedésekre, szabályzó rendeletekre s póttörvényekre van szükségünk, hogy a hiányok betöl­tessenek s hogy az uj viszonyok kielegitessenek. Ezt tapasztaljuk magában Franc ziaországban is. Hivatkozunk különösen ez államra, mert sehol sem tétetett annyi a törvénykezési jog tökéletesítésére, mint épen Francziaországban. Törvénykezési rendszere úgy­szólván egész Európában mintául szolgált. Több államban annál javitottabb, tökéletesb rendszert találhatni ugyan, de csak miután a franczia rendszert vették kiindulási pontul, s annak alapján eszközlék a rendszer egyes ré­szeinek javítását. És mégis daczára e magas tökélynek, mely részint a franczia törvénykezést, részint a mintájára készült sváj­czi, belgiumi, olasz és német rendszereket jellemzi, mindig ujabb és ujabb pót- és javítási intézkedések jelennek meg azokban is; és ezek mellett folyvást ujabb reformjavasla­tok is inditványoztatnak, nem emlitve azon szinte jogal­kotási pótintézkedéseket, melyek maga a törvénykezési joggyakorlat által fejlődnek ki, s melyek főleg az oly nagy fontosságú legfőbb törvényszéki, vagy semmitőszéki határozatokban rejlenek. Innen a jogi szabályoknak, törvényeknek stb. nagy és mindig szaporodó halmaza, mi azonban a fentebbiek szerint nagyon természetszerű megfejtéssel bír; mig más­részt ez az, mi ujabbkori törvényhozásunkat is folytonos pótintézkedésekre vezeti — különösen a törvénykezési jog terén is. Ezen részletes törvényhozási mozzanatokból jelenleg két igazságügyi rendeletet muta-tunk be, melyek legkö­zelebb jelentek meg. Egyik a f. é. máj. 6. rend. mely a közjegyzőknek biztosok kénti alkalmazá­sáról szól. És ebben következő szabályok alapitatnak meg. a) A közjegyzők oly helyeken, hol első bírósági tör­vényszékek léteznek vagy felállitatni fognak, — azon ügyek kezelésére, melyek a jegyz. rend. 183. §. szerint reajok mint bírósági biztosokra ruháztatnak, jövő­ben kell hogy ily biztosokként a 184. §. sze­rint kineveztessenek. Ez szerint az érintett ügyek kezelés s elintézés vé­gett nem csak átruháztathatnak a közjegyzőkre, mi a törvény facultativ rendelete folytán elmaradhatott és számos izben sok helyütt el is maradott; hanem azok ezentúl szükségkép reájok bizandók. Mindenki beláthatja azon hasznokat s előnyöket, melyek e különbségből a törvénykezés gyorsabb kezelé­sének tekintetében fognak előállani. b) Ha a törvényszék helyén több közjegyző létezik, azon ügyek vagy a városrészek szerint lesznek köztük fel­osztandók, vagy felváltva bizonyos időszakok szerint hi­vandók meg — de a 185. §. értelmében — azon ügyek kezelésére. c) Hasonlóan a közjegyzőkre kell bizni a hagyatéki kimutatások készítését, az örökségi osztályok megtételét, és az örökség birói átadásának eszközölhetésére szolgáló irományok előkészítését is. Csakhogy a feleknek jogukban álland, hogy ezen kimutatásokat vagy beadványokat ön­magok készíthessék vagy törvényesen képesített megha­talmazottjaik által készítethessék. Ha azonban maguk a fe­lek által készítettek hiányosságuk miatt birói elintézésre épen alkalmatlanok lennének, akkor szerkesztésük ismét közjegyzőre bízandó. d) A közjegyzők a reájok iuházott ügykezelést, ha az illető vagyon értéke 100 ftot a. ért. nem éri el, ingyen kötelesek végezni. Különben a jegyz. rend. által behozott illeték szabályzat követendő. e) Ha ezen intézkedések folytán a szükség igényel­né, a közjegyzők száma egyes helyeken szaporítható. Ezen szabályok jelentékeny befolyással leendnek a közjegyzőségi intézmény tökéletesítésére. Ezen jogintézet rendeltetése ugyanis, nemcsak azon 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom