Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 38. szám - Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesítéséhez. 2. [r.]

Pest, kedd Máj. 15. 1860. 38. saám. Második év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesitéséliez. Tgazs. min. fog. dr. Hegedűs Lajos úrtól. I. — Legfelsöbb-tszéki döntvény a katholikusok házassági tifrvényének 236. §-koz. — Döntvények stb. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. J Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesitéséliez. Igazs.miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos urtól. g n. A magzattörvényesités legtermészetesb s leggyakrabbi nemét képezi az, mely a szülők később bekövetkező házassága által eszközöltetik. Azon átalános jogelv, miszerint a nemzők által kötött házasság a törvénytelen magzatokat törvényesiti, a tételes törvények által némi részben változást szenved, a mennyiben érvényéhez bizonyos föltételek szükségesek. A római jog szerint per subsequens matrimonium csak az úgynevezett liberi naturales törvényesítettek, ha az atya addigi ágyasával törvényes házasságra lépett, s írásbeli házasulási egyezvényeket szerkesztett. Az ily legitimatio által a gyermek capitis diminutio minimat szenvedvén, beleegyezése megkívántatott *). A magyar magánjog szerint a gyermek beleegyezése nem szükségeltetett, ellenben megkívántatott, hogy a törvényesítendő gyermek fogantatásakor a szülék oly állapotban voltak légyen, hogy összeházasulhassanak vala, s hogy egymással tettleg társalkodtak is légyen. Ennélfogva házasságtörésben nemzett gyermekek szüleik későbbi törvényes házassága által sem törvényesíttettek **). A ptk. 161. §-a értelmében, házasságon kívül született s szülőiknek utóbbi összekelése által a családba lépett gyermekek, mind magok, mind maradékaik is a törvényesen nemzettek közé számitatnak. A ptk. értelmében nem szükséges a gyermek beleegyezése, sem az, hogy a szülők a törvényesítendő gyermek nemzésekor oly állapotban legyenek, hogy törvényes házasságot köthettek volna, sőt házasságtörésben nemzett magzatok is későbbi házasság által törvényesitethetnek. Tagadhatlan , hogy a ptk. 67. §-a értelmében, a házasság oly két személy között, kik egymással házasságtörést követtek el, érvénytelen s így sem a felek, sem pedig gyermekeikre nézve jogi következményt nem szülhet, de ezen intézkedést lényegesen megszorítja ezen §-nak zártétele „a házasságtörésnek azonban már az egybekelés előtt bebizonyítva kell !enni." Hogy tehát a későbbi egybekötés által a házasságtörésben nemzett gyermekek törvényesítése megakadályoztassák, megkívántatik : *) Mackeldey Röm. Recht 554. S. **)Fogarassy Magyar közp. törv. tud. 124. $. a) hogy a házasságtörés a házasság kötése előtt legyen bebizonyítva b) hogy a bebizonyítás a bünt. törv. 502. §-hoz képest büntető bíróság előtt történjék. Ha a bizonyítás levelek, vagy tanuk által, vagy bíróságon kivüli beismerés által eszközöltetett, ez ép oly kevéssé, mint a választott biró előtti beismerés elégséges a következő házasság érvénytelenítésére. Első esetben azért, mert levelek, beismerés, tanuk stb csak bizonyítási eszközöket (Beweismitte!) nem pedig bizonyt (Beweist) képeznek, az utóbbi esetben pedig azért nem, mert a választott biró pusztán magán személy, kit büntető törvényhatóság még szerződésileg sem illethet *). Még enyhébb szellem uralkodik a katholikusok számára 1856. oct. 8. kelt házassági törvényben. Az I. függ. 13. §-ban kimondatik ugyan, hogy „oly két személynek, kiknek egymással elkövetett házasságtörése bíróilag be van bizonyulva, nem szabad egymással házasságra lépni" a II. függ. 36. értelmében azonban a később kötött házasság csak akkor érvénytelen, a) a mennyiben a másik házastárs életében egymásnak házasságot ígértek, b) vagy egymással tettleg házasságra lépni merészeltek, végre c) vagy habár csak az egyik fél is, oly czélból, hogy a másikkal házasságra léphessen, azon házastársnak, a kinek jogait a házasságtörés által megsérti, élete ellen sikerrel törekedett. — Habár tehát a házasságtörés a későbbi házasságkötése előtt bíróilag bebizonyíttatott, de egyike vagy másika az a) b) és c) alatti súlyosító körülményeknek fenn nem forog, a házasság érvényes s a gyermekek , bár bizonyos megszorítással, törvényeseknek tekintendők. A mi a bekövetkezett házasság által a családi és örökjogokra nézve eredő következményeket illeti, ez iránt a ptk. 161. s a kath. házassági törvény I. függ. 34. §-a rendelkezik. A későbbi házasság által törvényesített magzatok rendszerint a törvényes gyermekek minden jogait élvezik s nemcsak a szabadon Öröködhető, de a hitbizományos javakban is örökösödnek, csak hogy az időközben fenállott házasságban nemzett törvényes gyermekeknek elsőszülöttségi s egyéb már szerzett jogaikat kétségbe nem vonhatják. Kevésbé kedvező azon katholikus szülők törvényesített gyermekeinek jogállapota, kik az anyaszentegyház által törvényesnek elismert, de a házassági törvény I.füg. 13. §-nak tilalma ellen kötött házasság által törvényesítettek. Ezek ugyan törvényeseknek tekintendők, de az idé*) E 11 i n g e r 54. lap. 38