Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 38. szám - Néhány szó a törvénytelen gyermekek törvényesítéséhez. 2. [r.]

150 zett törvény 34. §-a értelmében atyjuk nemességéhez s polgári állásának egyéb jogaihoz p. o. czimeréhez semmi joguk nincs ; kizárvák továbbá azon vagyonbani örüküdésből, mely családi rendelkezéseknél fogva a törvényes házasságból származott utódok számára van különösen fe u tartv a s szülőik rokonainak vagyonában a végrendelet nélküli örüködéshez semmi joguk sincs. Ok ennélfogva örökrészt, kötelesrészt, kiházasitási hozományt nagy szülőiktől nem igényelhetnek s egész örökösödési joguk atyjukra s anyjukra szoritkozik. Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. A katholikusok házassági törvényének 236. §-hoz. A válóper alatt a gyermekek tartása iránti határozat hozatalárai illetőség tárgyában, e Söaáa^ota 86LiaiQ3Í9d ijjólaoud Jiomdnv « Jniűi . áa^v Angyal Péter, neje Rombay Ilona *) ellen házasság-válási pert indítván a szentszék előtt, Etelka kiskorú leányát magához vette, s külön lakást foglalt; minek folytán neje a . . . . járásbíróság előtt férje Angyal Péter ellen a nevezett leányának anyai gondviselés alá leendő bocsátása s illendő tartás végett keresetet indított. Az első bíróság alperest a nevezett közös gyermeknek anyai ápolás alá leendő visszaadására s egyszersmind ... pft havonkint előre fizetendő tartási díjnak lefizetésére kötelezte, a következő Indokokból: 1. mert hallgatag beismeri alperes, hogy a közte és neje között folyamatban levő válóper végét be nem vár-* ván, nejétől a felperesnőtől eltávozott s az jelenleg Etelka nevezetű kiskorú leányával együtt nejétől külön van ; 2. a leányka, mint még nem két éves, a ptk. 142. §-a értelmében anyai ápolás alá tartozik. 3. a leányka tartásáról a ptk. 141. a nőnek tartásáról pedig az idézett törvény 91. §-a szerint gondoskodni köteles — stb. Alperes felebbezése folytán a p — i cs. k. orsz. fő törvényszék 1859. dec. 12. 11380. sz. a. kelt határozatával az első bírósági Ítéletet megváltoztatván, az eljáró bíróságot oda utasította, miszerint a peres feleket, s névszerint felperesnőt keresetlevelének visszaadása mellett értesítse, hogy tartásának előleges kirendelése iránt a katholikusokat tárgyazó 1856. oct. 8-kán kelt császári nyiltparancs 236. §-a értelmében, a házassági bírósághoz tartozik folyamodni, miután a most érintett § értelmében házasságválási esetekben az egyházi házassági biróság illetékes. Felperesnő felülvizsgálati kérelmet nyújtott be s hivatkozván, a Magyarországra vonatkozó 1853. febr. 16. törvényhatósági rendszabály (Jurisdictions-Norm) 14. §-ára, mely az 1856. oct. 8. házassági törvény 236. §-a által meg nem változtattatott, azon körülménynél fogva, mert alperes a biróság illetősége ellen kifogást nem tett, s következőleg a polg. törvényhatósági rendszabály 47. §. alkalmazandó volna,— az első bírósági ítéletet helybenhagyatni kérte. A cs. k. legf. tszék 1860. apr. 18. kelt határozatával a folyamodásnak helyt adott s a másodbiróságot érdemleges ítélethozatalra utasította. *) A nevek költöttek. Indokok. Tekintetbe vévén, miszerint jelen esetben felperesnő alperes ellen házasságválási pert nemcsak indított, de ezen perben a beügyeltek szerint az egyházi biróság által határozat is hozatott, a felperesnő és gyermeke részérei tartás iránti határozat tehát ezekhez képest szükségessé vált; tekintetbe vévén, hogy ezen határozathozására a fent elősorolt körülményeknél fogva s alperes részérőli minden kifogás hiábau, a polgári biróság az 1856. oct. 6-án kelt házassági nyiltparancs 236. § a értelmében világosan hivatva van s igy felperesnőnek az egyházi házassági bírósághoz előleges utasítása igazoltnak nem tekintethetik. (Legf. tszék 1860. apr. 18. kelt határozata). M*Htmv$ n'»ht7nVriöt « osa ffliülW .x*> rf'W'iti* y iiVnot Döntvények. 1. Egy esetben bizonyos j e 1 z á 1 o gj o g ga 1 terhelt ingatlanok végrehajtási elárverezésének érvénye jővén kérdésbe. Eziránt a legfelsőbb törvényszék mint a Gr. Z. közié, következőleg határozott : „A jelzálogos hitelezőknek az árverési határidőről való értesítése egyedül az ő saját érdekükben eszközöltetik, hogy t. i. mindeniküknek lehetővé tétessék az árverésnél megjelenni, és a többivel árverezni, és ezáltal a lehetőségig oly magas vételár előállítását eszközleni, mely jelzálogjogának kielégítését lehetővé tegye. Ennél fogva valamely jelzálogos hitelező értesítésének elmulasztása által csak ő szenved jogaiban sérelmet, uem pedig a többi kellően értesített hitelezők is. Ha tehát a nem értesített hitelező az értesitetés eszközültetéséről világosan lemondott, a végrehajtást szenvedő sem tekintheti magát jogaiban sértettnek. Azon esetben, ha az elárverezendő javakon hitbizományi tőkepénzek fekszenek, a hitbizományi gondnoknak , ki hivatva van a hitbizomány álladékának biztosításáról gondoskodni, értesítése elegendő. Néhány kevés nap folyamában több hitelező által elkülünözve beadott árverés iránti kérvényekre különböző árverési határnapok nem rendeltethetnek. Az egyikük által beadott felfüggesztési kérelem egy másik által igénybe vett végrehajtási lépéseket meg nem szüntetheti, ha az árverési hirdetvény vissza nem vonatott, és a hivatalos hirdetvény egészen az árverési határnapot közvetlen megelőző estéig kiszegezve volt. Ha a megjelent négy árverező tudomást nyerhetett, ugymás mindenki is, kinek az érdekében feküdt, könnyen megtudhatta, hogy a hirdetvényezett árverés meg fog tartatni. — És az, hogy az első s második árverésnél a becsár elő nem állitathatott, hogy daczára négy árverező versenyének a harmadik árverésnél a becsártól tetemesen elmaradó vételár éretett el, csak azon következtetésre jogosít fel, hogy a magasb becslés az ingatlan vagyon valódi értékének, legalább az árverés idejekor, nem felelt meg." Ezen okok folytán a megtámadott árverés helybenhagyatott s megerősitetett. (1860. jan. 11. 15002. sz. a. k. legf. törvényszéki döntvény). 2. A csődönkivüli egyességi eljárás szabályaihoz. Kétségek támadtak már több izben aziránt, váljon azon törvényi szabály, minélfogva csödese-