Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)
1860 / 35. szám
139 leménybez képest mindazokat, kik mellett a birtok (illetőleg a telekkönyvi bekeblezés) ténye folytán a jogositottság vélelme is barczol (lásd a ptk. ezt határozottan kifejező 323. §-át); elvileg bitorlással gyanúsítani s felforgatásával azon szabályoknak, melyek szerint a perben játszandó szerepek kiosztandók, a terhesb felperességet épen azokra tukmálni és — mi gyakori eset — pereket provocálni, melyekre szükség nem volt 32). A törvénynek azon rendelvénye, miszerint a zálog bíróilag adassék el, c?ak az adós érdekét veszi ugyan tekintetbe, de ezt bírói felügyelet alatt tartott árverés untig kielégíti, s hogy ennél a perrend illető szabványai alkalmazandók, csak azt jelenti, hogy ott találhatók fel az árverés módja iránti rendelvények, miként a ptknek igen gyakran tetszik, más törvényekre hivatkoznia. De semmi esetre sincs ez által kimondva, hogy a ptk. 461. §-nak árverése végrehajtási tét, ez árverés, miként már mondám, nem más, mint egyszerű gyakorlása a zálogjognak birói felügyelet alatt. Épen azért, mondhatnók, mert az árverés nem végrehajtási tét, volt helyén, a perrendnek árverés iránti szabványaira hivatkozni ; különben azok nem alkalmaztathattak volna, így azonban megkímélte magát a törvényhozó azon fáradságtól rendelkezést tenni, melyet már másutt tett volt. Végül az uralkodó vélemény helytelenségét még egy különös esetre nézve mutatandom meg. Tegyük, hogy u. n. kereset nélküli követelés (obligatio naturális) biztosítására szolgáló zálogjog fordul elő ; legyen, hogy kezdettől fogva volt kereset hiányában, vagy később vesztette .j| i> \ ii 1 \ II b II i '/ O I IS ) Jí 7 i §1 galom megtorlására) lépend fel. Petituma e keresetnek : alperes tartozzék egyelőre még az árveréstől elállani. Mivel ez esetben alperes felperesnek tulajdoni jogát, ez utóbbi amannak zálogjogát elismerj, s csak a zálogkövetelés lejártát tagadja : tehát felperesnek mit sem kellend bizonyítania; mig alperes, ha elmarasztaltatását ki akarja kerülni, követelésének lejártát lesz kénytelen begyőzni. d) Ha az árverést kérőnek zálogjoga van a dolgon s a zálogkövetelés is lejárt, hanem az utóbbinál magasb összeget vett az árverés folytán nyerendő vételárból igénybe a záloghitelező : akkor a dolog tulajdonosa ugyan nem akadályozhatja meg az árverést, hanem az ennél nyert vételárból a zálogkövetelés kielégitése után fenmaradó összeget a ptk. 1431. §-nak analógiája szerint c o ndicál hatja E condictionál (keresetnél) felperesnek a zálogkövetelés valódi mennyiségét kell kimutatnia. 32) Tudjuk , hogy az adós legtöbb esetben csak azért nem váltja ki a zálogot, mert nincs ahhoz módja; de azért mégis mindenik óhajtja, hogy a zálog eladatása elhalasztassék. Ezen, sokszor magára az adósra nézve sem hasznos, a hitelezőn pedig egyenes jogtalanságot elkövető czélnak elérésére legjobb és mindenkori eszközt szolgáltat az uralkodó vélemény, — egy pernek árán. Mig azon esetben , ha a záloghitelező (az általam vitatott nézethez képest) egyszerűn a zálog árvereztetéseért folyamodik, az adós, többnyire legalább, óvakodni fog, alaptalan per támasztása által az árverést meggátolni; mig tehát igy hasztalan perek mellőztetnek : addig az ellenvélemény minden egyes esetben, akár van rá ok, akár nincs, pert idéz elő. Ha e mellett mai pereink költségességét és eléggé nagy hosszadalmasságát meggondoljuk, kétszeresen kell sajnálnunk e sok haszontalan perlekedést. A kisebb értékű zálogért elvégre begyült ár rendesen az állam s ügyvédek zsebébe szivárog, — s befejezett per s executió utján hitelező s adós ott állnak, hol azelőtt álltak, csakhogy szegényebben, mert a hitelezőnek már most nincsen záloga s az adós, noha zálogát eladták, még mindig adós. Nem akarok mindebből okot faragni véleményem javára ; de ha ez helyes, ugy nyomós előnyök sürgetik annak gyakorlati keresztülvitelét. el beperelhetőségét 33). Vegyünk zálogjogot, mely előre le nem tett fogadási jutalom (ptk. 1271. §.), vagyu.n. játékbeli adósság, vagy bármely elévült követelés biztosítására rendeltetett. Miként foghatna mindezen esetekben a záloghitelező a zálog eladásához, ha az ellenvéleményhez képest csakugyan szükséges,hogy előbbi követelését kereset utján érvényitse, — holott követelésének semmi egyéb hiánya nincs, mint épen az, hogy kereset utján 34) nem érvényesítheti? Mindezeknél fogva azt hiszem, hogy jogtudó hazámfiai kezet fognak velem; ha állítom, hogy az osztrák jogászok által felkapott és sajnos, hogy nálunk is, legalább a törvényszéki gyakorlatban uralkodóvá lett nézet a zálogjog lényét teljesen félreismerte, ennek hatályát illetéktelenül megszorította s hogy tárgyának életbevágó fontossága miatt igen kívánatos, miszerint e helytelen s e mellett a törvény világos betűje ellen harczoló fölfogás tért nyisson a helyesnek *). Legfelsőbb-törvényszéki döntvény. Semmiségi esetek a p. perrend II. fejezete s különösen a 48. §. alkalmazásával. Egyszersmind a p. perr. 447. s az át. polg. törv. 1374. §-nak értelmezéséhez. A kereset hiányai a p. perr. 37. §. szerinti kijavításának elmulasztásából eredő következmények. A visszahelyezés tárgyalásának a föiigytöli elválasztása (357.§.) S. Aloysiának tőle elvált férje M. János ellen első folyamodásu bíróság által megtagadott, de a főtszék által ennek 1857. jan. 26.9292. sz. határozata folytán helybenhagyott eltartási költség hátralékának behajtása végett utóbbi ellen a végrehajtási zálogolás, becslés, szoros zárlat és elvitel elrendeltetett, s a zálogolás és becslés foganatosíttatott is. A már megengedtetett, de nem foganatosított elvitel újólagos folyamodvány folytán elrendeltetett. E közben bizonyos özv. B. Teréz keresetlevelet nyújtott be S. Aloizia és M. János p —i lakosok ellen a p—i jbirósághoz, melyben következőket adott elő : F. Imre bírósági hites szolga H. ügyvéddel mint bizonyos S. Aloizia képviselőjével 1858. sept. Jl. lakában megjelenvén, miután nevezett S. Aloizia javára M.János ellen hozott végrehajtási végzést előmutatták volna, minden lakában találtatott tulajdonilag őt illető ingókat összeírtak és le is zálogoltak, daczára az ellene emelt kifogásainak és a többi lakókra mint tanukra való hivatkozásának, kik bizonyíthatják, hogy a lakás az övé. — Annak folytán kéri, hogy az ingóira vezetett végrehajtás megszüntetessék , több tanút hozván fel a zálo33) Lásd id. munkám 55. §-át. 34) Más uton, p. o. kifogás által érvényesíthető. Lehet, hogy épen azért adatott zálog, hogy az elévült követelés jobban biztosíttassák. *) Ezen értekezés 33-ik számunkban közlött III. czikkébe következő sajtóhibák csúsztak be : 139. oldal 2. hasábján, lent a 20. jegyzet utolsóelőtti sorában: „helytelenségét elárulták" helyett olvasandó : „helytelenségét 1 e gjobban elárulták." 131. oldal 1. hasábján, lent a 22. jegyzet 1. sorában : „Már azt" helyett olvasandó : „Már e z t ő ; továbbá ugyanezen jegyzetnek alólróli 4. sorában „szabadon fizetheti" helyett olvasandó : „szabadon nem fizetheti." Végre ugyanez oldal 2. hasábján, alólról a 17. sorban : „de a zálogos adósa" helyett olvasandó : „de a záloga d ó s adósa."