Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 35. szám

138 ,'MIöl a zálogkeresettel elperelni s aztán a zálogkövetelés kielégítésére bíróilag eladni, a nélkül, hogy a zálogkövetelés per utoni érvényesítése szükségeltetnék : miért nem adhatná el egyszerűn bírói árverés utján a zálogot, ha ezt már úgyis bírja? Hiszen a zálogkeresetnek csak az a czélja, hogy a záloghitelezőt a zálog birtokába juttassa; ha tehát ez ugy is bhja a zálogot : mi czélból perlekedjék? Amaz esetben oly zálogjog forog fenn, mely perutoni érvényesítést igényel, mivel a zálogot valamely ellenszegülő személy birja; az utóbbi esetben a zálogjog akadály hiányában egyszerűn gyakoroltathatik. Látni való tehát, hogy a zálogjog noha önálló létei hiányában van, mégis önállón érvényesittethetik és gyakoroltathatik s miszerint ennél csak az a különbség, hogy eredményéhez képest az illető követelésre visszahat : ezt részben vagy egészen törleszti. De ebből aztán az is következik , hogy a zálogjog átalános lénye mitsem tartalmaz, mi a ptk. 461. § ból a záloghitelező részére általam igénybe vett jogozattal ellenkeznék s hogy ennélfogva minden innen merített kifogás üres. De ha a zálogjog átalános lénye csak annyiban szól is az általam vitatott nézet mellett, mennyiben az mit sem tartalmaz, mi a záloghitelező kérdéses jogozatát kizárná : ugy ez utóbbi a dologbeli zálogjognak különös természetéből kikerülhetlen következményül egyenesen leszármaztathatik, — valaminthogy én azon jogozatot csak is a dologbeli zálogjog részére vettem igénybe 28). Dologbeliek ugyanis azon jogok, melyek valamely dolgot, e szónak jogi értelmében, az az : a természetnek ember anyagi uralma alá vethető valamely testi részét közvetlenül tárgyazzák 29). Ezen jogok más tárgyú magánjogok- s különösen a vagyoniaktóli különbözősége csupán csak tárgyaik sajátságos természetén alapszik, mert a jog, magában véve, mindig ugyanaz marad, t. i. (alanyilag véve) uralom. A testi dolgok pedig azon sajátságuk által különböznek más jogtárgyaktól, hogy az ember uralmának föltétlenül hódolnak s azért minden kímélet nélkül uraltathatnak, mig valamely személy irányábani jognál, ha nem is jár evvel összetes (concret) kötelezettség (ellenszolgáltatás), a jogosított jogát csak bizonyos korlátok közt gyakorolhatja, mely korlátok a jognak alávetett személyiség méltóságából folynak. Ha már most a zálogjogot e szempontból nézzük, be fogjuk látni, hogy a kérdéses jogozat a záloghitelezőt dologbeli zálogjog esetében szükségkép illeti; ellenben nem illetheti, ha nemdologbeli az.Képzeljük magunknak a dologbeli zálogjog valamely esetét s vegyük, hogy (föltevésünkhöz képest)a záloghitelező a zálogot birja30). Kérdem : ugyan mi és ki gátolhatná a záloghitelezőt, hogy követelésének lejártával a hatalmában levő záloggal joga szerint bánjék, azaz : hogy jogát annak tárgyán egyszerűn gyakorolja? Minő tekintetek késztik 28) Hogy e jogozatot ingatlanon való haszonvételi jog elzálogosításánál is igénybe vettem, ennek oka, mint már mondám, a nyilvánkönyvek tekintélyében fekszik, mely az abban bejegyzett nemdologbeli zálogjognak a dologbeliébez hasonló érvényt nyújt, menynyiben ezt a tárgy természete engedi. A minta tehát ezen esetre nézve is a zálogbeli dologjog, s ha ebből a kérdéses jogozatot leszármaztathatom, akkor a bekeblezett nemdologbeli zálogjogtól sem lehet azt megtagadni 2!)) Lásd : Unger id. h. 1. köt. 45. §. 30) A telekkönyvi bekeblezés állapotát azonosnak kell tartani a birtok viszonyával, mert a záloghitelező az ingatlan zálog birtokát osztr. jog szerint soha sem szerezheti meg. arra, hogy jogának gyakorlását egyelőre elhalasztva, azt bírói segedelemmel peruion érvényesítse? Keresetre, perre csak ott van szükség, hol valamely jog gyakorlását valamely személy tényleges tartása, viszo nya gátolja; csak ellenszegülő személyek ellen igényeltetik a közakarat közegének, a bírónak, segélye. így például : ha a záloghitelező a zálog birtokából kiesik s uj birtokosa azt neki kiadni vonakodik ; ha zálogjog hiányában levő követelés lejártával az adós nem szolgáltat, stb. stb. — mindenkor csak azért támasztatik kereset, mert a beperelt, jognak egyszerűn való gyakorlását valamely személynek ellenszegülő helyzete gátolja. De mi ellen van a zálogot bíró záloghitelezőnek birói segélyre szüksége? Talán a zálog ellenében? 0 igen, ha valamely személynek kötelezettsége képezi a zálogot; de nem akkor, ha ez testi dolog s a zálogjognak rajta való gyakoroltatását ugy szólván várva, a záloghitelezőnek keze közt (birtokában) van. Ki helyezte magát a záloghoz oly viszonyba, hogy elleneim a záloghitelezőtől megkívánják, miszerint, jogának gyakorlásától egyelőre elállva, perre keljen ? Talán az adós, az elzálogosító, ki a zálognak átadása (a zálogjognak arra való bekeblezéshezi engedelemadás) által maga helyezte a záloghitelezőt azon viszonyba, mely a zálogjog gyakorlását lehetővé teszi, és a meddig a záloghitelező a zálogot birja, azt tényleg nem is gátolhatja abban ? Napnál világosabb tehát, hogy az általam megczáfolt uralkodó vélemény — népszerűen beszélve — perlekedésre készti a záloghitelezőt ott is, hol arra a pervitel iránti elvek szerint ok sincs, — oka nincs legalább a záloghitelező nek, hogy perlekedjék. Mert ha megesnék, hogy valaki birtokában levő idegen dolgon illetéktelenül zálogjogot akarna gyakorolni, azon módon, mint szerintem azt a záloghitelező követelésének lejártával gyakorolhatja, ha, mondom, ily sérelmes eset előadja magát : akkor az ezáltal jogában veszélyzett személynek fog dolga lenni, a birói segedelmet kereset utján igénybe venni 31); de egyenes jogtalanság az ellenvé31) Hogy megmutassam , miszerint a záloghitelező részére általam igénybe vett jogozat senkinek jogát nem sértheti, ide igtatom azon kereseteket, melyekkel a netán jogtalanul elárvereztetni kért dolog tulajdonosa magát védheti. Ez utóbbi, az állitólagos zálog elárvereztetését elrendelő birói végzésről értesitetvén, következő, az árverést fölfüggesztő kereseteket támaszthat a jogbitorló ellen : a) Ha a dolog tulajdonosa azt soha sem zálogosította el jelen birtokosának, támasztandó areivindicatio (ptk. 366. §.) melynek petituma: alperes tartozzék a dolgot felperesnek kiadni. Miután ez esetben az alperesi szerepet játszó állitólagos záloghitelező felperesnek tulajdoni jogát nem tagadja, azért ez utóbbinak mitsem kell bizonyitania ; ellenben felperes alperesnek állitólagos zálogjogát tagadván, ez utóbbinak zálogjogának 1 é t e 1 é t kell excipiendo legyőznie, ha t. i. ügyvesztes nem akar lenni. b) Ha a dolog ugyan el lőn jelen birtokosának zálogosítva, de azóta a zálogjog elenyészett, akkor szinte a rei vindicatio támasztandó , melynek petituma : alperes tartozzék a volt zálogot felperesnek visszaadni. Miután ez esetben alperes felperesnek tulajdoni jogát, ez utóbbi pedig azt ismeri be, hogy amannak zálogjoga volt .-tehát felperesnek, ha győzni akar, alperes zálogjogának megszűntét kell bebizonyítania. c) Ha a dolog elárvereztetését kérőnek ugyan még jelenleg is van zálogjoga azon, hanem a zálogkövetelés még nem járt volna le, akkor a tulajdonos a negatoria in rem actioval (mely a ptk. 523. §-ban hibásan szoríttatott illetéktelenül gyakorolt szol-