Törvényszéki csarnok, 1860 (2. évfolyam, 1-99. szám)

1860 / 33. szám

Pest, péntek Apr. 27. 1860. 33. szám. Második év. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : Mire jogosítja az osztrák ptk. 461. §. a záloghitelező ? Pesti or. tszéki segéd H o ff m a n n Pál Lajos úrtól. III. — Legfelsőbb-tszéki döntvény az 1852. oct. 8. a katholikusok számára kelt házass. törv. (btl. 185. sz.) 143 s köv. §§-Jioz. — Törvénytár. — Hivatalos tudnivalók. Mire jogosítja az osztrák ptk. 461-ik §-a a záloghitelezőt? Pesti orsz. törvényszéki segéd Hoffmann Pál Lajos úrtól. III. Megmutattam, hogy a ptk. 461. §-nak szószerinti hangzása és egész összefüggése a zálogjog iránt hozott egyéb szabványokkal ellentmond azon állitásnak, miszerint a záloghitelező csak azután eszközölheti a zálog elárvereztetését, ha követelésének érvényét az adós irányában peruton eleve kivivta. Ezzel egybekapcsoltan azt is megmutattam már, mi legyen ama §. vo'taképeni tartalma; t. i. azon határozat, hogy a záloghitelező nyomban követelésének „lejártával" J1) és a nélkül, hogy perre kerülne a dolog, zálogát birói árverés utján eladhatja , és, mi önkényt értétik, hogy a zálog árából illető követelése és járulékai iránt magát kielégítheti (polg. tk. 464. §.). De ezzel még korán sincs az általam felvetett kérdés végkép megfejtve, sőt bizton állithatni, hogy csak innentől fogva támadnak egymás után a nehézségek 12). Mielőtt tehát véleményem helyességét, melyet a törvény szavaival már igazolék, benső indokokból is leszármaztatnám : mulhatlanuí szükséges, hogy a szóban forgó, igen laza átalánosságban fogalmazott szabványt közelebb megvilágítsam. Bevezetésül szolgáljon azon megjegyzés, hogy, noha ez a ptk, 461.§-ban nem említetik, a záloghitelezőnek abban adott jogosítvány gyakorlása egy lényeges föltevésen alapszik, ugy, hogy ennek hiányában a követelés „lejárta" a záloghitelezőt arra fel nem hatalmazza. E föltevés pedig az, hogy a záloghitelező a zálogot bírja 13), illetőleg : hogy zálogjoga arra telekkönyvileg bekebelezve legyen. 1Állíttathatnék , hogy a záloghitelező legalább követelésének lejártát tartozik bebizonyítani, mert a 461. §. azt határozottan föltételezi, — s ez volna az ellenvéleménynek aránylag legerősb támasza, mert ezen bizonylat a követelésbőli kereset támasztását tenné szükségessé. De, eltekintve attól, hogy elleneim sem fektettek súlyt e körülményre , nem is nyom az semmit a jelen értekezés V. részében előadandó benső okok irányában. n) E nehézségek nem csak az itt vitatott, hanem az ellenvéleménynyel is összekapcsolvák , mert a zálogjog lénye körül forognak ; hogy daozára ennék hasztalan keresünk az osztrák jogirodalomban ez iránti fejtegetést, ismét bizonyltja, mily folületesen szoktak ott a legfontosb mozzanatok tárgyaltatni. Ezen megkivántatósága zálogjog tárgyainak egy igen fontos különféleségére utal, mely magának a zálog jognak lényeges különféleségét eredményezi. A tényleges viszony t. i. melybe a ptk. 309. §-a a birtokot elég találón helyzi, csak testi dolgok irányában fejeztetik ki egész határozottsággal; vagyis jobban mondva : az u. n. testetlen dolgok („jogok") csak a birtok ama §-ban adott fogalmának módosítása által válnak birhatókká, — ily birtok (iuris quasi possessio) alatt annak gyakorlása értetvén , a mi valamely jognak képesítő (facultativ) tartalmát teszi. De nem minden jog gyakoroltathatik a birtok viszonyához hason (analóg) módon, azaz : oly kép, hogy, mig a jog fenmarad, ennek gyakorlása többé kevésbé tartós állapotot idézzen elő. A római jog azért quasi possessiót csak dologbeli haszonvételt tárgyazó jogok (Nutzungrechte) tekintetében ismer el **). De mint áll ez az osztrák jog szerint. A ptk. 311. §-nak túláradó határozványa szerint „minden testi és testetlen dolgok, melyek a jogi forgalom tárgyai, birtokba vehetők"; s miután a 298. §. az u. n. „jogokat" (testetlen dolgokat) az ingó (testi) dolgokhoz kívánja rendesen számíttatni : tehát a 452. §. ily dolgokon való zálogjog keletkezéséhez u. n. „jelképes átadást" igényel, mint oly mozzanatot, mely által a birtokhoz hason viszony helyre áll. Feladatomtól nagyon is messze elvonattatnám, ha a most említett három szabványt egész jelentőségében megvilágítanám 15); de mivelhogy azok egyrészt a kitűztem ,3) A zálog birtokát megszerezheti magának a záloghitelező a gp*^1 \ szerkesztőség szállása jelenleg fehérhajó uíczában 7. szám alaíí van. zálogkeresettel. Az ennek petituma iránt, rendesen a ptk. 466. §-nak fejtegetésénél feszegetett controversiája az osztrák jogászoknak annyiban nevezetes, hogy az egymással harezoló vélemények m i n dketteje hibás. E petitum valójában : kiadása a zálognak tartozandóságaival együtt, sem több, sem kevesebb. Lásd : „A római magánjog rendszere" czimü munkám 50. §-át s már egyelőre is : Unger id. h. í. köt. 533. old. 88. és 89. jegyzet. n) Lásd id. munkám 29. §-át. li) Ideje már, hogy az osztrák jogászok ily alapfogalmak iránt tisztába jöjjenek ; mi pedig ne hagyjuk commentáraik által magunkat félrevezettetni. Nem mulaszthatom el itt kinyilatkoztatni, hogy a pesti ügyvédi kar egyik t. veteránja, az általam vitatott nézetet osztva, beadványai által azt tettleg keresztülvinni iparkodott, daczára az azt egyhangúlag elvető német commentároknak. Bizonyos vagyok, hogy ez nem az egyetlen eset, melyben a magyar szellem csaknem páratlan jogi tapintata a kérdésben forgó szabvány helyes értelmét megismerte. De a törvényszéki gyakorlat nálunk is a commentároknak hódol. Annál óhajtandóbb tehát, hogy a fiatal bécsi tanár, Unger többször idézett müve mielébb befejeztessék, miután lehetetlen, hogy e rendszeres fejtegetés ki ne irtsa az előtte divatozott módszer-terjesztetté tévelyeket. Nem akarok ugyan a commentátoroktól minden érdemet megtagadni; de módszerük : 33