Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)
1859 / 10. szám
Pest, péntek Felír. 4. 1859. 10. szám. Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Az ősiségi pátensnek 6. §-sa, pesti ügyvéd Horváth Károly úrtól. — Legfőbb törv. döntvények, dr ytől Pestről. •— Döntvénytár: bűnt. törv. 8. s 81. §§-hoz. — Vegyesek: Egy nő kivégeztetése rögtön bir. Ítélet folytán Sümegben Bírod. törv. lap IV. darab. — Hivatalos tudnivalók. Az ősiségi pátensnek 6- §-sa. Azon kérdésre nézve : vájjon az által. polg. törv. behozatala előtt kelt végrendeletek alapján utóbb megnyílt örökösödések követeltethetnek-e ? Pesti ügyvéd Horváth Károly úrtól I. Az örökösödési jogot, az örökülésre hivatottakéval nem lehet, nem szabad összezavarni s egynek tekinteni; mert azokat az ősiségi pátens is határozottan megkülönbözteti. Még pedig oly élesen, hogy öröklési joggal birónak, csak egy, vagy egy jogú s jogi fokozatú személyeket tekintvén, még az özvegyi jogon birt vagyonokra nézve is, a férjnek utána öröklő gyermekeit, vagy testvéreit is csak öröklésre hivatott személyeknek nevezi addig, mig az özvegy él. Az ősiségi pátens 5-ik §. szerint: ,,Az átalános polg. törv. könyvnek az örökösödést tárgyazó rendeletei a v agyon és személyek minden nemeire kiterjesztetnek" és jövendőre első kivételül a fiágat illetett javakban ugyan ennek javára 3 évig végrendeleti intézkedés engedtetik. Azután következnek a múltra vonatkozó (esetek) kivételes esetek, melyek következők : a) Az átalános polg. törv. könyv hatályba lépte előtt keletkezett öröklési igények, melyek még törvény útján megszerezhetők (9.§.) — a 10. §ban a többé meg nem szerezhetők s végkép megszüntettek is elősoroltatván. Az elsőbbekhez csatoltatnak a már keletkezett, de meg nem nyilt özvegyi s hajadoni jogok, és az ezek elenyészése után öröklésre hivatottak joga. (11- §0b) A házassági és örökségi szerződések. (12. §.)• c) A hitb i z o má ny o k. 14. §.). A 9. §-t megelőzőleg a már keletkezett örökségi igények megbirálása végett szabályok állíttatnak fel: Először, midőn végrendeleti örökösödés esete forog fen; a szabály kiterjesztetvén az áltaí. polgári törv. könyv behozatala után hat hónapig kelt végrendeletekre is, megszorítással (6. §.). A 7-ik §. a végrendeleti öröklési jogra nem, hanem csak a végrendelet külső formaszerűségének megbirálására vonatkozik, azon esetben, ha a végrendelkező később halt meg (7. §.). Másodszor, midőn törvényes örökösödés esete forog fen. A pátens eme rubrumainak figyelmes szemrevételéből láthatni, miszerint a végrendeletekről szóló G dik §. értelmét — tekintve keletkezési idejüket — egyik oldalról az 5-dik §-ban átalánosságban felállított elv, másik oldalról a 9-ik §. szabályozza; — láthatni azt is, hogy ha a pátens nemcsak már keletkezett, megnyílt öröklési jogokat, hanem megnyílandó akár végrendeleti, akár törvényes öröklési igényeket, várandóságokat— virtualitásokat — is fen akart volna tartani; azokat természetük s minőségük szerint logicai egymás utánnal nem másutt, hanem a 11-ik §. után kellett volna befoglalnia; hol pedig ily jogról megemlékezés sincs. Midőn már a 6. §-ban azt olvassuk, hogy az átal. polg. türv. künyv hatályba lépte előtt keletkezett végrendeleteknek vagy örökségi szerződéseknek érvényessége azon előbbi törvények szerint ítélendő meg, melyek a végrnndeletnek keletkeztekor bírtak kötelező erővel, többé nem szenvedhet semmi kétséget, hogy ezen megbirálást, — tekintve az eddig keletkezett végrendeleteket, csak azon létező öröklési igényekre nézve érthette, melyek a 9-dik és 11-dik §-ban fenhagyott perek és bejelentések folytán érvényesíthetők; nem pedig azon öröklési jogokra nézve, melyek még később évek jártával lettek keletkezendők, és melyek iránti örökösödési igények tehát a 9. és 11. §§ okban megszabott időben s módon nem érvényesítethettek. — Különben képtelen, hogy ha az ilyen, az átal. polg. türv. könyv behozatalakor öröklésre még csak hivatott, de az örökösödési joghoz majd csak később, évek jártával jutó egyének javára a 9. §-ban jövendőre végkép megszüntetett pereket, és az ezen, s a 11. §-ban foglalt jogérvényesítési módokat a törvényhozó továbbra is fen ne hagyta volna. És midőn látjuk, hogy a törvényhozás ezen összes intézkedéseinek kiindulási pontja: a tulajdoni jogokon fekvő jogbonyodalmak , s zavaroknak megszüntetése, a tulajdon jogok gyakorlatának egyszerűsítése, és a hitelnek ilyként emelése volt; midőn látjuk, hogy a 11. §. szerint még az örökhagyó gyermekeinek, véreinek a küztörvények által hatályba lépendésről biztosított nyilvánságos öröklési igényeit is, a közczél érdekéből, a megszabott határidő alatt — különbeni elvesztés súlya alatt — be kellett jelenteni s érvényesíteni; hogyan tehetnők fel, hogy az országban lehető számtalan régibb végrendeleteknél fogva, számtalan lappangó virtuális jogok, s ezekből keletkezendő s bizonytalan időkig keletkezhető öröklési igények az átalakulási korszak elején lehető legrövidebb idő alatt, bírói közbejövetel utján nyilvánságra hozataláról nem gondoskodott; és ekként a régi végrendeletek alapján a tulajdoni jogokon fekvő jogbonyodalmakat, a tulajdon jog gyakorlatán létező korlátokat, és a hitelt nyilvánságosan veszélyező intézkedéseket bizonytalan időkig fenhagyta volna. íme ily képtelenségekre vezet bennünket, ha az érdeklett nyiltparancs intézkedéseiben látni nem akarjuk, miként abban elkülünitő határvonal van felállítva azok jogai közt, kik akár a fenállott küztörvények, akár a korábban keletkezett végrendeletek alapján örökösödési joggal bírtak, azok iránt azonnal pert folytat-