Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 10. szám

Pest, péntek Felír. 4. 1859. 10. szám. Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. TARTALOM : Az ősiségi pátensnek 6. §-sa, pesti ügyvéd Horváth Károly úrtól. — Legfőbb törv. döntvények, dr ytől Pestről. •— Döntvénytár: bűnt. törv. 8. s 81. §§-hoz. — Vegyesek: Egy nő kivégeztetése rögtön bir. Ítélet folytán Sümegben Bírod. törv. lap IV. darab. — Hivatalos tudnivalók. Az ősiségi pátensnek 6- §-sa. Azon kérdésre nézve : vájjon az által. polg. törv. behozatala előtt kelt végrendeletek alapján utóbb megnyílt örökösödések követel­tethetnek-e ? Pesti ügyvéd Horváth Károly úrtól I. Az örökösödési jogot, az örökülésre hi­vatottakéval nem lehet, nem szabad összezavarni s egynek tekinteni; mert azokat az ősiségi pátens is hatá­rozottan megkülönbözteti. Még pedig oly élesen, hogy öröklési joggal birónak, csak egy, vagy egy jogú s jogi fokozatú személyeket tekintvén, még az özvegyi jogon birt vagyonokra nézve is, a férjnek utána öröklő gyer­mekeit, vagy testvéreit is csak öröklésre hivatott szemé­lyeknek nevezi addig, mig az özvegy él. Az ősiségi pátens 5-ik §. szerint: ,,Az átalános polg. törv. könyvnek az örökösödést tárgyazó rendeletei a v a­gyon és személyek minden nemeire kiterjesz­tetnek" és jövendőre első kivételül a fiágat illetett javakban ugyan ennek javára 3 évig végrendeleti intéz­kedés engedtetik. Azután következnek a múltra vo­natkozó (esetek) kivételes esetek, melyek követ­kezők : a) Az átalános polg. törv. könyv hatályba lépte előtt keletkezett öröklési igények, me­lyek még törvény útján megszerezhetők (9.§.) — a 10. §­ban a többé meg nem szerezhetők s végkép megszüntet­tek is elősoroltatván. Az elsőbbekhez csatoltatnak a már keletkezett, de meg nem nyilt özvegyi s hajadoni jogok, és az ezek elenyészése után öröklésre hivatottak joga. (11- §0­b) A házassági és örökségi szerződések. (12. §.)• c) A hitb i z o má ny o k. 14. §.). A 9. §-t megelőzőleg a már keletkezett örök­ségi igények megbirálása végett szabályok állíttatnak fel: Először, midőn végrendeleti örökösödés esete forog fen; a szabály kiterjesztetvén az áltaí. polgári törv. könyv behozatala után hat hónapig kelt végrendeletekre is, megszorítással (6. §.). A 7-ik §. a végrendeleti öröklési jogra nem, hanem csak a végrendelet külső formaszerű­ségének megbirálására vonatkozik, azon esetben, ha a végrendelkező később halt meg (7. §.). Másodszor, midőn törvényes örökösödés esete forog fen. A pátens eme rubrumainak figyelmes szemrevételé­ből láthatni, miszerint a végrendeletekről szóló G dik §. értelmét — tekintve keletkezési idejüket — egyik oldal­ról az 5-dik §-ban átalánosságban felállított elv, másik oldalról a 9-ik §. szabályozza; — láthat­ni azt is, hogy ha a pátens nemcsak már keletkezett, meg­nyílt öröklési jogokat, hanem megnyílandó akár végren­deleti, akár törvényes öröklési igényeket, várandóságo­kat— virtualitásokat — is fen akart volna tartani; azokat természetük s minőségük szerint logicai egymás utánnal nem másutt, hanem a 11-ik §. után kellett volna befoglal­nia; hol pedig ily jogról megemlékezés sincs. Midőn már a 6. §-ban azt olvassuk, hogy az átal. polg. türv. künyv hatályba lépte előtt keletkezett végrendeleteknek vagy örökségi szerződéseknek érvényessége azon előbbi törvények szerint ítélendő meg, melyek a vég­rnndeletnek keletkeztekor bírtak kötelező erővel, töb­bé nem szenvedhet semmi kétséget, hogy ezen megbi­rálást, — tekintve az eddig keletkezett végrendelete­ket, csak azon létező öröklési igényekre néz­ve érthette, melyek a 9-dik és 11-dik §-ban fenha­gyott perek és bejelentések folytán érvényesíthetők; nem pedig azon öröklési jogokra nézve, melyek még később évek jártával lettek keletkezendők, és melyek iránti örö­kösödési igények tehát a 9. és 11. §§ okban megszabott időben s módon nem érvényesítethettek. — Különben képtelen, hogy ha az ilyen, az átal. polg. türv. könyv be­hozatalakor öröklésre még csak hivatott, de az örökösö­dési joghoz majd csak később, évek jártával jutó egyé­nek javára a 9. §-ban jövendőre végkép megszüntetett pe­reket, és az ezen, s a 11. §-ban foglalt jogérvényesítési módokat a törvényhozó továbbra is fen ne hagyta volna. És midőn látjuk, hogy a törvényhozás ezen összes intézkedéseinek kiindulási pontja: a tulajdoni jogokon fekvő jogbonyodalmak , s zavaroknak megszün­tetése, a tulajdon jogok gyakorlatának egyszerűsítése, és a hitelnek ilyként emelése volt; midőn látjuk, hogy a 11. §. szerint még az örökhagyó gyermekeinek, véreinek a küztörvények által hatályba lépendésről biztosított nyilvánságos öröklési igényeit is, a közczél érdekéből, a megszabott határidő alatt — különbeni elvesztés súlya alatt — be kellett jelenteni s érvényesíteni; hogyan te­hetnők fel, hogy az országban lehető számtalan régibb végrendeleteknél fogva, számtalan lappangó virtuális jo­gok, s ezekből keletkezendő s bizonytalan időkig kelet­kezhető öröklési igények az átalakulási korszak elején lehető legrövidebb idő alatt, bírói közbejövetel utján nyil­vánságra hozataláról nem gondoskodott; és ekként a régi végrendeletek alapján a tulajdoni jogokon fekvő jogbo­nyodalmakat, a tulajdon jog gyakorlatán létező korláto­kat, és a hitelt nyilvánságosan veszélyező intézkedéseket bizonytalan időkig fenhagyta volna. íme ily képtelenségekre vezet bennünket, ha az ér­deklett nyiltparancs intézkedéseiben látni nem akarjuk, miként abban elkülünitő határvonal van felállítva azok jogai közt, kik akár a fenállott küztörvények, akár a korábban keletkezett végrendeletek alapján örö­kösödési joggal bírtak, azok iránt azonnal pert folytat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom