Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 10. szám

38 hattak és igényt támaszthattak : és azok jogai közt, kik örökösödésrecsakhi v a tvavoltak; ha láí ni nem akarjuk, hogy a törvényhozás csak is egyedül az elsőbbek jogait akarta jövendőre átalában ugyan, de a közérdektől igénylett megszorítások mellett fentartani : ellenben ezen f e n t, a r t á s t az utóbbiakra ki nem t e r j e s z tvén az efféle jogokat az átat polgári törvénykönyv in tézkedései alá helyezte, ha látni nem akarjuk, hogy ily jogokat tartalmazó végrendeleteket, a 6-ik §-b an érdek 1 ettek sorába befoglalni nem lehet. Különösen figyelmet érdemlő még az a körülmény . hogy a pátens valamennyi a korábbi törvények s (végrendeleti) intézkedések alapján az át. polg. fcörv. könyv behozatala utáni időre kivételesen íénhagyott örökösödési jogokat a 9. és 11. §-ok szerint, vagy mint birói e 1 Ítélés alatt létezőket, vagy mint legfeljebb egy év alatt bejelenten d őket, s két év alatt szinte kevesen d ő k e t mentetíe meg az enyészettől; és hogy valamennyi a korábbi törvények szerint a még életben levő örökhagyó által teendő végrendeleteket, melyeknél fogva ily örökségi jogok fenmaradandnak, az 5. és 6. §-ok szerint az átal. polg. törv. könyv behozatala után legfeljebb G hónap — illetőleg pedig legfeljebb — 3 év alatt hasonlóan birói kezekhez letétetni rendelte; — és ekként az ősiségi jogokra az ősiségi pátens 5. §-a első két pontjából árasztott özönvíz hullámain átalában a birói széli et rendelte oly Noé-bárkájául, melybe az ősi örökösödési jogoknak csak létező, ugy érett, mint még éretlengyümölcsei, de nem magok a gyümölcs termő fák is , hanem csak egy jövendő viszonyok közé átültethető, és ott élvezhető gyümölcsöket termendő veszszői fölvétethetnek, s az enyészettől, —azoknak ott minőségük megvizsgáltatván, megmentethetnek; — mindazok, melyek e bárkába nem juthatnak, vagy ott élvezhetőknek s illetőleg életre valóknak bíróilag nem találtatnak, a földszínéről eltöröltetvén. tegfelsőbn-törYénysiéki döntvények. Közölve dr y ur által Pestről. M. Józsefs hitvese A. tartozásban levén a K. J-féle alapítvány részére, az a követelés erejéig részint Pesten fekvő házaikra, részint Pest megyében fekvő k—i jószágukra betábláztatott, és pedig akkép, hogy utóbbira első helyet nyert, a házaknál pedig a második betáblázási helyet, itt egy csekély öszvegecske állván előtte. — Midőn azonban más hitelezők az érintett ingatlanokat bíróilag elárvereztették, a vételárból oly hitelezők elégítettek ki, kik részint be sem voltak azon ingatlanokra táblázva, részint a K. J. alapítványnak utána állottak. Ez által a K. J; alapítvány a nyilván könyvek által biztosítottnak vélt jogait megsértve találta, mert a betáblázási könyvekből világosan látható elsőbbségi joga mellőztetett, s az árfelosztásnál tekintetbe nem vétetett, Ez okból a K. J. alapítványnak kezelője még 1844-ben az elsőbbségi jog ellenére kielégített hitelezők, s az eladott ingatlanok jelen birtokosaik ellen, kik 1 2-ten voltak, s ezek között M hitvese is, 33,351 pfrt tőke s 1843-tóli kamatok erejéig a nagy-szombati kerületi tábla előtt keresetet adott be. — Ezen per, melyben felperes az érintett ingatlanokra való betáblázásnak megtörténtét, és elsőbbségi jogát kétségen kivül kimutatta, be nem fejeztetvén : — 1852-ben a pesti országos törvényszék előtt folytatólagosan ismét megínditatott. A z első biróságu pesti cs. kir. országos torvényszék (185G. dec. 1G. 2875. sz. a.) következő Ítéletet hozott: Alperesek tartoznak az előadott rendben az elsőbbségi joggal bíró felperesnek a követelt tételeket kifizetni; t. i. a felvett árakat, melyek a tőkét képviselik, s azoknak 1842 — 43 évtőli kamatjait; alperesek közül csak K. és L. mentetvén fel a fizetés terhe alól. Ezen ítéletnek indokai ezek : Felperes részéről követelésének valódisága, s végrehajtásilag szerzett zálogjoga igazolt levén, mint az is, hogy azon követelés M. József s neje pesti házaira s pest megyei jószágára áfalánosan betábláztatott, következik, hogy felperesnek mint speciális betáblázás utján bejegyzett zálogos s illetőleg tulajdon joggal biró hitelezőnek irányában a később betáblázottak, a mennyiben a jelzálogos vagyonból kielégitetést nyertek, felelni, s a megyei javak tekintetéből elsőbbségi jogát elismerni, s mint ők ugy azok is, kik ezen bejegyzett elsőbbség félretételével a pest megyei jószág birtokába jutottak magán útion, betáblázott követelését megtériteni, s az illetéktelenül felvett öszvegeket neki visszafizetni tartoznak. így különösen özv. Tr. szül. M. Ágnes 13460 frtot, mert a pestijeizálogolt házát megvevén saját követelése öszvegét megtartá, s csak a fölösleget adta át a többi hitelezőknek, ámbár felperesnek követelése és elsőbbsége a nyilván könyvekből tudva volt. így A. s örökösei is. Ugy A. és D. is, kik a k —i jószágból kielégítettek, habár arra nem voltak is táblázva, szinte, mert ezek mint egyrészt be nem táblázottak fel nem jogositattak felperesnek határozott beegyezése nélkül az árverezett k—i jószág árából saját követelésöket kielégitetni, s illetőleg végreha jtási joguk alapján azt másokra átruházni; másrészt a jelzálogos hitelezőfél jogosítva van magát egyedül a jelzáloghoz tartani, és őt jogának kivívásában a később betáblázott hitelező s egy harmadik közt kötött szerződés nem akadályozza; sem jogainak megcsonkítására vagy megszüntetésére az ily szerződés döntő hatálylyal nem lehet. Miért azon hitelezőknek azon kifogásuk, hogy K. Gáspár engedmény útján őket minden szavatosság alól fölmentette, és Cs-nek azon észrevételük, hogy miután követelésük felperesénél jóval előbb keletkezett, ily elsőbbség ürügye alatt a felvett öszvegek megtérítésével nem tartoznak, figyelembe annál kevebbé vehető, mivel az elsőbbséget ez esetben a bejegyzés idejétől és nem a személyes kereset keletkezésének idejétől kell megbírálni, miért Sznek gyógyszerészi követelése sem birhat elsőbbséggel, mivel igényelt elsőbbségének csak csőd esetében lehetne helye. Azonban K. a k—i jószág jelen tulajdonosa csak annyiban marasztható el, a mennyiben felperes elsőbbségének mellőztével a későbbi hitelezőket kifizetvén, s illetőleg követelésük átruháztatván, ezek mint főadósok a felvett öszvegeket meg nem tériték; de nem abban is, mit K. az árveréskor birói kezekbe tette, le, vagy miről felperesnek kötvényt adott. Azonkívül D. János, A. Ferencz, F. János, L. J. szinte nem köteleztethetnek azon öszvegeknek visszafizetésére, melyeket a főadós M-tól kész pénzben vettek fel, vagy haszonbér fejében, vagy melyek kielégitetésükre a lezálogolt ingóságok eladási árából adattak nekik, mivel a betáblázás az 1840. 21. t. cz. értelmében a törvény kihirdetésétől a kereset napjáig két évnél több elmúlván, csupán az adós ingatlanjaira bírt joghatálylyal; s minthogy az adós betáblázással nem terhelt más javai felett szabadon rendelkezhetett, ebben semmi törvény állal sem gátoltatott, és így kész pénzéből hi-