Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 34. szám

Pest, kedd Május 3. 1859. 34. szám. Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSAMOK, TARTALOM: Általános polg. törvkönyv vezérelvei dr. Hegedűs Lajostól. - Legfőbb törvényszéki döntvény. - Vádak és védelmek E —tői. - Jogi irodalom. — Vegyesek — Hivatalos tudnivalók. Az általános (>ol;>ari törvénykönyv vezérelvei Igazs.miniszteri fogalmazó dr. Hegedűs Lajos úrtól. VII. A ptk. II. vészének második osztálya a dologhozi jogokat íárgyazza, azon jogokat t- i. melyeket a jogositott csak meghatározott személyek, nem pedig bár ki ellen is érvényesíthet. Ide tartozik a szerződési s a vele rokon elveken alapuló kártalanítási jog. Minél miveltebb valamelyik nép s minél élénkebb forgalommal bir, annál szükségesebb határozott törvények által azon jogviszonyokat rendezni, melyekbe az emberek •a forgalom folytán önszántukból lépnek. Elénk kereskedéssel biró népeknél ezért a szerződésekről szóló tan minden irányban világosan s részletesen ki van íejlődve, mig csekély íörgalommal biroknál a szerződési jog ugy szólván csiráiban szunnyad. A polgári törvénykönyv e részben bazai törvényhozásunkat, a kereskedelmi tértől eltekintve, meghaladá s az ujabbkori társadalmi viszonyokra nagyobb tekintettel van, minta középkorból leszármazó törvényeink. „Oly törvénykönyvben, úgymond Zeiller, melyben a személy s a tulajdon szabadsága szabályul tűzetik ki, a szerződésekről szóló tanban, mindenütt azon elvnek kell uralkodnia, miszerint a szerződések, a mennyiben az állami renddel átalában s az illető állam különös viszonyaival nem ellenkeznek, a szerződő felek valóságos vagy okszerüleg védelmezett, akár világosan akár hallgatagon nyilvánított akaratja szerint sértetlenül fentartassanak. Ez eszközöltetik az által, ha a törvényhozás a) az észjogtan alapján a szerződések érvényessége iránti főszabályokat köztudomásul fölállítja; b) a szerződő feleknek nem ritkán hiányos nyilatkozatait az észben s a szerződő felek közönséges szándokában gyökerező jogvélelmek által, kiegészíti; c) kevésbé előrelátó, együgyübb feleket rászedés ellen biztosítani igyekszik; d) különben pedig a szerződő felek szabad rendelkezhetési tehetségét csak annyiban korlátolja, a mennyiben ezt a józan politika igényli. E főelvek kifolyását képezik a szerződésekről szóló átalános szabályok (II. rész 17. fej.), melyben a következő, a szerződések minden egyes nemére kiható elvek találtatnak : u. m. 1. Hogy valamely szerződvény érvényes legyen, ahhoz megkívántatik, a szerződő felek szerződhetési képessége, valóságos, a szerződés kötésekor még létező beleegyezésük s a kikötött szolgáltatás (praestatio) lehetősége (861, 862, 865-882 §§.) _ 2. Alakjukra nézve a szerződések bíróságilag, vagy bíróságon kívül, nyilván vagy hallgatagon, élőszóval vagy írásban, tanuk előtt vagy a nélkül köttethetnek. (883-887. §§.) 3. Szerződvényekből eredő közös jogosultságok vagy kötelezettségek, az egyetemlegesség (correalitas) esetét kivéve, a tulajdon küzüsségére nézve fölállított elvek szerint itélendők meg (888 — 896.) 4. A szerződésekben kikötött föltételekre nézve ugyanazon szabályok érvényesek, melyek a végrendeletekben foglaltakra nézve hozattak (897—900. §§.) 5. A szerződés létrejöttére szolgált indok terhes szerződéseknél semmi befolyást nem gyakorol; ingyenes szerződ vényeknél pedig ugyanazon befolyást gyakorolja, mint végrendelkezéseknél (901. §.) 6. A szerződés teljesítésének ideje, helye, s módj a valamint ajárulványok szolgáltatása iránti egyezvények, mint a főtárgyra vonatkozók pontosan teljesitendők. Ha a hely, hol a szerződés teljesitendő meghatározva nincsen, ugy ingatlan javak ott, ahol léteznek, ingó javak pedig azon helyen, melyben az igéret tétetett, adandók át. Ugyanez szolgál irányul a használandó mérték, suly és pénznemre nézve is. (902—907, 912, 913. §§.) 7. Csak a bánatpénz kikötése jogosítja föl a szerződő felet a szerződéstőli elállásra, de nem az előpénz is. (908-911. §§.) 8. A szerződések értelmezése átalában ugyanazon szabályok szerint eszközlendő, melyek a törvények magyarázata iránt (6. §.) hozattak. Kétség esetében mindaz által az ingyenes szerződések inkább a kötelezett javára, terhes szerződvények pedig azon szerződő félnek hátrányára értelmezendők, ki a szerződésben kétértelmű vagy homályos kifejezésekkel élt. (914—916. §§.) 9. A szerződvénynek az egyik fél által lett megsértése nem jogosítja fel az ellenfelet arra, hogy a szerződvénytől egyoldalulag elálljon. (917—920. §§.) 10. Terhes szerződ vény éknél szavatosságnak valamint az érték felényin fölül való rövidsége miatti kifogásnak van helye; ingyeneseknél nem. (921 — 935. §§,) 11. Jövőben kötendő szerződés iránti egyesség érvényéhez megkívántatik, hogy a szerződés lényeges pontjai samegkötés ideje előre meghatároztassanak s hogy időközben a körülmények lényegesen meg ne változtak légyen. (936. §.) 12. A szerződvények érvénye ellen tehető ellenvetésekrőli átalános, határozatlan lemondások hatály n él kül i e k. (937. § ) Feladatunk határain tul kalandoznánk, ha mindazon elvek fejtegetésébe akarnánk bocsátkozni, melyek a szerződések minden egyes nemeire nézve zsinórmértékül szolgáltak, némely szerződvények azonban nagyobb jelentő34