Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 34. szám

136 ségüek s az egész társadalmi létre inkább kihalók, sem hogy azok vezérelveit egyszerűen mellőzni lehetne. Ily szerződvények a h a s z o n k ö 1 c s ü n , az adásvevés sa házasulási egyezvények. A haszonkolcsönre nézve a ptk (II. r. 21. fej.) tuínyomólag a régibb fölfogásnak, mely szerint a kölcsön szükségkölcsönnek tekintetett, hódolván e nevezetes szerződési nemre nézve következő elveket követett, 1. A kamat meghatározása ugyan a felektől függ, de annak maximumát a törvényhozó szabja meg a tőkének kisebb nagyobb veszélyeztetéséle való tekintettel. Csak a módra s mennyiségre jogosan kikötött vagy a törvények által meghatározott késedelmi kamatokat szabad követelni. (983-985, 993-999, 1333, 1335. §§.) 2. Valamely meghatározott pénznemben adott kölcsön ugyan azon pénznemben, vagy ha ez többé nem lehetséges ugyan azon belértékkel biró hasonló pénznemekben fizetendő vissza. (987—989. §§. 3. Kötelezvényekben vagy árukban kötött kölcsönök ugyan azokban vagy azon érték szerint fizetendők vissza, melylyel azok a kölcsönzés idejekor birtak. (990, 991. §§.) 4. Más elélhető tárgyakban kötött kölcsönök , hasonfaju, jóságú s mennyiségüekkel fizettetnek vissza. Legfelsőbb-*örvényszéki döntvény A polg. perrendtartás 272. § ához. Sch. Ede. ácsmester felperessége alatt, S. Róza panaszlott ellen 2964 ft 35 krnyi számlakövetelés érdemében, a székesfehérvári cs. kir. megyei törvényszék előtt lefolyt perében, a nevezett bíróság 1857-ki július 14-én 32*%55- sz^m alatt eként itélt : „Alperesnő csak azon esetben tartozik a kereseti tőkét, ennek 1853-ki május 1-től számítandó 6% kamatait s a 92 ft 2 kr ppben megállapított perköltségeket felperesnek megfizetni, ha ez, az általa felajált pótló hit letételére, az ítélet jogerő re történt emelkedésétől számítandó három nap alatt jelent kezni, s az ennek folytán kitűzendő napon valóban esküdni is fogott; ellenkező esetben alperesnő a kereset alól felmentetvén, felperes köteleztetik amannak 10 ft 45 pkrnyi perköltséget megfizetni." Ezen ítélet felperes ügyvédének 1857-ki september 22-én lett kézbesítve, alperesnőnek , ki a törvényszék helyétől távol lakik, csak azon évi september 30-án, és az ez utóbbi kézbesítésről szóló vétbizonyitvány épen csak 1857-ki october 24-én érkezett be az itélethozott törvényszékhez. Fellebbezés sem addig sem utóbb egyik féltől sem terjesztetvén elő. Az 1856-ki január 25-én megholt felperesnek ügyvédi meghatalmazottja 1857-ki october 27-én a nevezett törvényszékhez odamenő beadvánnyal járult, hogy tartassák a felperesnek odaítélt pótló hit letétinek. Ezen kérvénye az első folyamodványu törvényszék 1857-ki november 10-ről 3084. szám alatt kelt végzésével visszautasitá, mert alperesnőnek még 1857-ki september 30-án kézbesített, s általa nem felebbezett ítélet 1857-ki oc tob e r 14-én emelkedett jogerőre, s igy a felperesi meghatalmazottnak legfeljebb azon hó 17-én kellett volna az esküre jelentkezni; illetőleg az iránt folyamodnia, hogy miután felperes elholt, az eskü letétinek tartassék. Felperes részéről e végzés ellen kellő időben folyamodás tétetvén, ennek a pesti cs. kir. országos fő törvényszék 1858-ki január 26-án 395. szám alatt helyt adott, s megváltoztatván az első bíróság végzését, a pótló hit iránt tárgyalás kitűzését rendelé, mert habár való is, hogy az első bíróság Ítélete, 1857-ki september 30-án kézbesittetvén alperesnőnek, azon évi october 14 én kapott jogerőre : e tény ftruga az itélő bíróságnak is csak 1857-ki october 24-én, mely napon az Ítéletnek, az alperesnő kezéhez történt szolgáltatásáróli bizonyítvány hozzá beérkezett, jött tudomására; miután pedig felperes részéről csakugyan az erre következő három nap alatt (1857-ki october 27-én) adatott be a hitletétel iránti nyilatkozat : nem lehet mondani, hogy avval elkésett volna. Alperesnő ezen főtörvényszéki határozat ellen kellő időben felülvizsgálati folyamodással és semmiségi panaszszal élt. Acs. kir. legfőbb törvényszék 6229 szám alatt a főtörvényszék határozatát helybenhagyandónak találta; a semmiségi panaszt elvetvén és a fölülvizsgálati kérelemnek helyt nem adván; az elsőt azért; mert még azon esetben is, mi azonban itt nem forog fenn, ha a birói határozat a felek kívánságát tul lépi, ez csupán a polg. perrend. 335. §. szerinti megváltoztatásra nyújt alapot s nem a 339. § szerinti megsemmisítésre is: a másikat azért mivel a félnek az odaitélt pótlóesküt a polg. perr. 272. §. szerint csak akkor kell letennie, miután az ítélet jogerejüvé vált, azaz : ha egy fél sem használta a törvényileg megengedett panasztéteít; az pedig, hogy jelen esetben a kérelmezőnő panasztételi jogával nem élt légyen mind a bíróságnak, mind a felperes ügyvédnek csak oct, 24. jöhetett tudomására, és utóbb nevezett e naptól számítva a törvényes határidő alatt beadta folyamodását; a vizsgálatért kérelmezett végzés tehát erre nézve, és a mennyiben határnap rendeltetett, szinte a polg. perr. 256. §-szán alapultnak nyilvánul. (1858. jan. 15. 6229. sz. a. döntvény). Vádak és védelmek. Közli ifj. E. S. cs. k. tvsz. segéd ur. Ezen czim alatt igen sok szép tanúságos eseteket lehetne a fenyítő ügyekkel foglalkozó bírák és ügvvéd uraknak közleni. Vannak vádak melyek a törvény szakaszaival feltüzögetve súlyos ítélet álá bocsátatnak, midőn előáll a védelem, más színt ád a dolognak s oda viszi az ügyet hogy a vád vagy alapostól megdől, vagy alapjában annyira meginog, hogy egy más alakká törpül, mint melynek álarczát viselte. Hazánkban majd egy évtizede hogy az állam ügyészség lép fel vád leveleivel, de a védelem mint régen az ügyvédi karé maradt — jeles vádak gyűjteményét az állam ügyészség, jeles védvek koszorúját az ügyvéd urak foghatnak adni, mig az ezeken alapuló ítéletek gyűjteményei a birói asztalokról lesznek átveendők. A bűnt, törv. 98, 152 és 413 §§ hoz. V. Kata. M. nő ellen, vádképpen hozatott fel, hogy azon tette által miszerint 1858. Aug. 17-én hazulról távolabb eső vidékre távoző férjétől konyha költséget kért, s mert az ilyet adni vonakodott, pénzadásra nem csak szavakkal, de egy konyha kés felemelése s annak balmellébei szúrása által mely azonban könnyű sebet ejtett, a B. T. K. 152. 155. a s e pontja alá eső súlyos testisértést s a 98. s 100. §§. alá eső nyilvános erőszakoskodás bűntényét,