Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 23. szám

Pest, kedd Martins 22. 1859. 23. szám. Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A fizetési meghagyás elleni kifogások folytán követelhető biztosítási végrehajtásról, tekintettel a csődrendtartás 64-ik §-ára — Legfelsőbb törvényszéki döntvények Pestről dr. . . . y. ur által. - Vegyes. — Törvénytár. — Hivafalos tudnivalók. A fizetési meghagyás elleni kifogások folytán követelhető biztosítási végre­hajtásról, tekintettel a csődrendtartás 64-ik §-ára. Pesti váltótörvényszóki tanácsos Szinovácz György úrtól. Mind a polgári perrendtartásban, mind az 1850-ki január 25-kén kelt igazságügyi miniszteri rendeletben, mely a váltó eljárási utasítást pótolja, azon elvet találjuk megállapítva, hogy mindazon esetekben , melyek által a fóügy végleges eldöntése akár kifogások benyújtása, akár tanuk alkalmazása, akár pedig fellebbezés által , a felperes hátrányára, akadályoztatiky a követelő fél biztonsága te­kintetéből, ugyancsak kértére, biztosítási végrehajtásnak, s illetőleg biztosítási meghagyásnak van helye. Ezen elv alkalmazása váltóeljárásnál nagyon is gyakori levén, nem csoda, ha a gyakorlat terén oly kételyek is merül­nek fel néha, mellek a törvényhozás figyelmét egyelőre igénybe nem vehették. A váltóeljárás 8-ik §-a szerint a felperes azon esetben , ha fizetési meghagyással illetett váltóadósa törvényes idő alatt kifogással él, ezen utóbbi ellen azonnal biztosítási végrehajtást kérhet, s ezen joga a most említett §-ból kétségtelen levén, kérelmének min­den esetre helyadandó. A törvény ezen intézkedése nyo­mán először is azon kérdés merül fel előttünk : VaÍj o n ezen kitétel alatt „biztosítási végrehajtás" az eljárás mindkét neme, vagyis a foglalás és személyi végrehajtás együttvéve értetnek-e? Mi részünkről azt tartjuk, hogy biztosság esetében a a végrehajtás mindkét neme együttvéve a váltóadós ellen nem alkalmaz!athatik, mert a törvény a kifogások nyo­mán kérhető biztosítási végrehajtásról, és a tanuk alkal­mazása, tárgyalás elhalasztása, vagy a meghozott bírói ítélet fölebbezése miatt elrendelendő biztosítási megha­gyásról külön §§-ban rendelkezvén, azok természetét a következményekben is megkülönbözteti, s a biztosítá­si meghagyásnál a határozat jogerejüségét követel­vén, ha annak törvényes idő alatt elég nem tétetik, a vál­tóeljárás 16-ik §-ában szabad kezet enged a hitelezőnek, adósa ellen a végrehajtás bármelyik nemét alkalmazhat­ni, mig a biztosítási végr eh aj tá sn á 1 a törvény­ben ily sanctiót nem olvasunk, ezen utóbbi tehát követ­kezményeiben csak odáig lehet hatályos, hol a biztositá­silag történt foglalás az ügy végleges eldöntése esetében a végrehajtás első fokául tekintetik, s a biztosításul veze­tett foglalás végrehajtási foglalássá alakult át; világos tehát, hogy a személyi fogság elrendelését minden eset­ben jogérvényes bírói határozatnak kell megelőznie, mint ezt a váltóeljárás már idézett 16-ik és 20-ik §§-ai is nyil­ván tanúsítják; az elsőben ugyanis a következmény nyíl­tan ki van mondva, az utóbbi szerint pedig a váltóhite­lező az adós személye ellen végrehajtást még azon eset­ben is intézhet ugyan, midőn a váltókövetelésre nézve biztosítás adatott, de ez csak fizetés végett történhetik. — Szerintünk tehát idáig tisztában állván a dolog, átté­rünk most már azon másik kérdésre : Valj o n törvé­nyes idő alatt közbesitett kifogások tekinte­tében áll-e a váltóeljárás 8-ik §-nak intézke­dése oly panaszlott ellenében, kinek vagyo­na csőd alatt levén, ellene a fizetési megha­gyás a csődrendtartás 64-dik §-a értelmében rendelteit el? A fönnebb mondottak szerint fizetési meghagyás el­len benyújtott kifogások nyomán a felperes félnek csak biztosítási végrehajtáshoz levén joga, ez alatt pedig csak a végrehajtás foglalási neme értethetvén, ugy tartjuk, hogy az idézett 8-ik §. rendelete ily esetben nem is alkalmazható, mert habár ezen jogorvoslatról a ma­rasztalt bukott felet eltiltani nem lehet is, — de hogy is lehetne, hisz neki is lehetnek lényeges kifogásai, melye­ket, miután fizetési meghagyás ellen fölebbezésnek nincs helye, csak ezen egyetlen úton érvényesíthet, — a felperest mégis az előleges biztosítási jog kedvezménye, bukott adósa irányában, meg nem illetheti; azon birói határozat ugyanis, mely ellen a kifogások intézvék, el határozó befolyást gyakorol azon következményekre, me­lyek a törvény vonatkozó rendeletéből az ügy kivitelé­ben megakadályozott felperes előleleges jogai megőrzése végett merülnek fel; már pedig a csődrendtartás 64-ik §. szerint elrendelt fizetési meghagyással a bukott fél va­gyona, melyre a 66-ik §. utasításából a csőd megnyíltá­tól kezdve sem végrehajtást intézni, sem zálogjogot sze­rezni, vagy arra nézve csak letiltással is élni nem lehet, meg nem támadtathatik, de biztositáskép a végrehajtás az adós személye ellen sem intéztethetik, mert az ellene elrendelt fizetési meghagyás ép az általa közbesitett ki­fogások miatt nem vergődhetett jogérvényre, a mi nélkül pedig, mint fünebb kifejténk, személyi végrehajtást ren­delni, egészen a törvény szelleme, sőt a mennyiben alpe­res kifogása a keresetlevél alapjául vett váltót hamisnak vagy a közvetlen hitelező ellenében, részben vagy egé­szen kifizetettnek állítaná, vagy egyéb, a vrszb. 82-dik czikke szerint megállható kifogásai volnának, — az igaz­ságszolgáltatás érdeke ellen is volna. Mindezekből tehát az következik, hogy a bukott a­dós tehet ugyan a 64-ik §. esetében terhére hozott fize­tési meghagyás ellen kifogásokat ép ugy, mintha csőd alatt sem állna, azonban a felperest ezen kifogások nyo­mán a váltóeljárás 8-ik §-a által megengedett biztosítási jog meg nem illeti. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom