Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)
1859 / 23. szám
Pest, kedd Martins 22. 1859. 23. szám. Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM : A fizetési meghagyás elleni kifogások folytán követelhető biztosítási végrehajtásról, tekintettel a csődrendtartás 64-ik §-ára — Legfelsőbb törvényszéki döntvények Pestről dr. . . . y. ur által. - Vegyes. — Törvénytár. — Hivafalos tudnivalók. A fizetési meghagyás elleni kifogások folytán követelhető biztosítási végrehajtásról, tekintettel a csődrendtartás 64-ik §-ára. Pesti váltótörvényszóki tanácsos Szinovácz György úrtól. Mind a polgári perrendtartásban, mind az 1850-ki január 25-kén kelt igazságügyi miniszteri rendeletben, mely a váltó eljárási utasítást pótolja, azon elvet találjuk megállapítva, hogy mindazon esetekben , melyek által a fóügy végleges eldöntése akár kifogások benyújtása, akár tanuk alkalmazása, akár pedig fellebbezés által , a felperes hátrányára, akadályoztatiky a követelő fél biztonsága tekintetéből, ugyancsak kértére, biztosítási végrehajtásnak, s illetőleg biztosítási meghagyásnak van helye. Ezen elv alkalmazása váltóeljárásnál nagyon is gyakori levén, nem csoda, ha a gyakorlat terén oly kételyek is merülnek fel néha, mellek a törvényhozás figyelmét egyelőre igénybe nem vehették. A váltóeljárás 8-ik §-a szerint a felperes azon esetben , ha fizetési meghagyással illetett váltóadósa törvényes idő alatt kifogással él, ezen utóbbi ellen azonnal biztosítási végrehajtást kérhet, s ezen joga a most említett §-ból kétségtelen levén, kérelmének minden esetre helyadandó. A törvény ezen intézkedése nyomán először is azon kérdés merül fel előttünk : VaÍj o n ezen kitétel alatt „biztosítási végrehajtás" az eljárás mindkét neme, vagyis a foglalás és személyi végrehajtás együttvéve értetnek-e? Mi részünkről azt tartjuk, hogy biztosság esetében a a végrehajtás mindkét neme együttvéve a váltóadós ellen nem alkalmaz!athatik, mert a törvény a kifogások nyomán kérhető biztosítási végrehajtásról, és a tanuk alkalmazása, tárgyalás elhalasztása, vagy a meghozott bírói ítélet fölebbezése miatt elrendelendő biztosítási meghagyásról külön §§-ban rendelkezvén, azok természetét a következményekben is megkülönbözteti, s a biztosítási meghagyásnál a határozat jogerejüségét követelvén, ha annak törvényes idő alatt elég nem tétetik, a váltóeljárás 16-ik §-ában szabad kezet enged a hitelezőnek, adósa ellen a végrehajtás bármelyik nemét alkalmazhatni, mig a biztosítási végr eh aj tá sn á 1 a törvényben ily sanctiót nem olvasunk, ezen utóbbi tehát következményeiben csak odáig lehet hatályos, hol a biztositásilag történt foglalás az ügy végleges eldöntése esetében a végrehajtás első fokául tekintetik, s a biztosításul vezetett foglalás végrehajtási foglalássá alakult át; világos tehát, hogy a személyi fogság elrendelését minden esetben jogérvényes bírói határozatnak kell megelőznie, mint ezt a váltóeljárás már idézett 16-ik és 20-ik §§-ai is nyilván tanúsítják; az elsőben ugyanis a következmény nyíltan ki van mondva, az utóbbi szerint pedig a váltóhitelező az adós személye ellen végrehajtást még azon esetben is intézhet ugyan, midőn a váltókövetelésre nézve biztosítás adatott, de ez csak fizetés végett történhetik. — Szerintünk tehát idáig tisztában állván a dolog, áttérünk most már azon másik kérdésre : Valj o n törvényes idő alatt közbesitett kifogások tekintetében áll-e a váltóeljárás 8-ik §-nak intézkedése oly panaszlott ellenében, kinek vagyona csőd alatt levén, ellene a fizetési meghagyás a csődrendtartás 64-dik §-a értelmében rendelteit el? A fönnebb mondottak szerint fizetési meghagyás ellen benyújtott kifogások nyomán a felperes félnek csak biztosítási végrehajtáshoz levén joga, ez alatt pedig csak a végrehajtás foglalási neme értethetvén, ugy tartjuk, hogy az idézett 8-ik §. rendelete ily esetben nem is alkalmazható, mert habár ezen jogorvoslatról a marasztalt bukott felet eltiltani nem lehet is, — de hogy is lehetne, hisz neki is lehetnek lényeges kifogásai, melyeket, miután fizetési meghagyás ellen fölebbezésnek nincs helye, csak ezen egyetlen úton érvényesíthet, — a felperest mégis az előleges biztosítási jog kedvezménye, bukott adósa irányában, meg nem illetheti; azon birói határozat ugyanis, mely ellen a kifogások intézvék, el határozó befolyást gyakorol azon következményekre, melyek a törvény vonatkozó rendeletéből az ügy kivitelében megakadályozott felperes előleleges jogai megőrzése végett merülnek fel; már pedig a csődrendtartás 64-ik §. szerint elrendelt fizetési meghagyással a bukott fél vagyona, melyre a 66-ik §. utasításából a csőd megnyíltától kezdve sem végrehajtást intézni, sem zálogjogot szerezni, vagy arra nézve csak letiltással is élni nem lehet, meg nem támadtathatik, de biztositáskép a végrehajtás az adós személye ellen sem intéztethetik, mert az ellene elrendelt fizetési meghagyás ép az általa közbesitett kifogások miatt nem vergődhetett jogérvényre, a mi nélkül pedig, mint fünebb kifejténk, személyi végrehajtást rendelni, egészen a törvény szelleme, sőt a mennyiben alperes kifogása a keresetlevél alapjául vett váltót hamisnak vagy a közvetlen hitelező ellenében, részben vagy egészen kifizetettnek állítaná, vagy egyéb, a vrszb. 82-dik czikke szerint megállható kifogásai volnának, — az igazságszolgáltatás érdeke ellen is volna. Mindezekből tehát az következik, hogy a bukott adós tehet ugyan a 64-ik §. esetében terhére hozott fizetési meghagyás ellen kifogásokat ép ugy, mintha csőd alatt sem állna, azonban a felperest ezen kifogások nyomán a váltóeljárás 8-ik §-a által megengedett biztosítási jog meg nem illeti. 23