Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 23. szám

92 Legfelsől>I»-törvéBiy§xéki dtiiitvények. (Birtok szabályozási kérdésben.) Közölve Pestiül dr. . . . y. ur által. A Jász-Kunságban létező K. község határában a tagosítás még 1848. előtt munkába vétetvén, az 1850-ben bevégeztetett és 1852-ben a hitelesítés is megtörtént, A földbirtokosoknak, mint közbirtokosságnak többsége hozzá megegyezését adta. — És az egész eljárás az illető közigazgatási politikai hatóság tudtával s befolyásával folyt le. Midőn mindez békésen lefolyt bizonyos ottani lakosok, mintegy 153 — kik nem tartoznak a községi földbirtokosok közé — 1854-ben keresetet adtak be a megye törvényszékhez községük előjárósága, mint a városi község képviselője s illetőleg a községük földbirtokosai ellen a végett, hogy az 1852-ben a politikai hatóság befolyásával végrehajtatott tagosítás megsemmisitessék s kiigazitassék, a közös legelő pedig a régi megváltási öszveg kulcsa szerint osztassák fel. Felperesek keresetüket lényegileg arra alapiták, hogy az illető birtok rendezés s egész eljárás nem történt mindazoknak tudtával s beegyeztével, kik aziránt érdekelve voltak, s azért meghívandók lettek volna; továbbá, hogy az illető felsőbbség tudomása s megerősítése hiányzott ; és hogy a birtok felosztás kulcsául nem a külső telki birtok, hanem csak az ősi megváltási öszveg szolgálhat. Midőn ugyanis a K. község területe — birtok állománya — megváltotta magát, azon váltsághoz nemcsak a mostani tanyai földbirtokosok, hanem azok is járultak, kik mint nem tanya birtokosok a többi lakosok, s a jelen felperesek közé tartoznak. Ha tehát az ugyanazon területen létező közlegelőből annak felosztásakor kizáratnak, ezáltal jogsérelmt szenvednek, mert az nem csupán magok a tanya birtokosok által váltatott meg, hanem ehhez ők is járultak volt. Itt tehát több igen fontos kérdések merültek fel, nevezetesen aziránt, hogy kikből kell állani az érintett s elhatározással biró többségnek; hogy a közlegelő felosztásánál , kik igényelhetnek osztályrészt; különösen pedig azon kérdés is felmerült itt, váljon a politikai hatóság intézkedéseit a polgárjogi bíróság megsemmisitheti-e ? A törvényszék, melyhez a kereset beadatott, az imént érintett tekintetből is megalapította illetőségét, és különben következőleg itélt. 0. M. földbirtokos és több pertársának, mint felpereseknek N. S. úr mint K—s város birája s általa a tanács és lakosság azon része ellen, kikaK—s határbeli közlegelőből felfogott, és hibásan felosztott földből részesittettek, mint alperesek ellen, a község tanácsa által felsőbbséghezi előleges bejelentés, és az összes lakosság meghallgatása nélkül részint már megkezdett, í'észint pedig ujabban tervezett tagosítás megsemmisítése, s az egész közös vagyonnak, nem a pusztai földbirtok, hanem a telekkönyvi váltság aránya szerint eszközlendő felosztás végett 1854-ik évi május l-jén 687. sz. a. indított s mindkét fél által bemutatott periratok folytán 1856. septemb. 12-kén 1370. sz. a. becsomózott rendes perben 1857. évi sept. 9kén következő közbenszóló Ítélet hozatott: Felpereseknek alperesek irányában azon kérelme, miszerint K—s város határában a közlegelőből az ő beleegyezésük nélkül 1850-ik év óta alperesek által önkénytesen felfogott föld hibás felosztása, megsemmisitessék és a már keresztülvitt tagosításnak megigazitása el rendeltessék, megállapíttatik és megítéltetik, — azonban ennek önkényti véghezvitelére s illetőleg arány kulcs megállapítására mindenek előtt a helyszínén tartandó tárgyalás mellett barátságos egyesség megkísértetni rendeltetik; — ellenben pedig azon további kérelmüktől, miszerint a K —í határban általános rendezés és tagosztályozás behozatassék, elmozditatnak. Indokok. Kelperesek keresetlevelük értelmében azt adván elő: — hogy K—s város tanácsa, az illető felsőbbséghez tett előleges bejelentés, és az Összes lakosság meghallgatása és hozzájárulása nélkül, a három kerületek közös pusztáiból K -s város számára járó haszonbért nem az illető puszták váltsági ára, hanem közvetlen a jelenlegi pusztai földbirtok szerint osztogatja ki, továbbá: hogy 1850-ik évig közlegelőnek használt K—i határból több ezer holdakat felfogván, ezeket is a váltsági ár mellőzésével kizárólag a pusztai földbirtok aránya szerint osztotta fel; és végtére, hogy ujabbi terv szerint az egész K—i határt ily arányban felosztatni, s illetőleg tagositatni szándékozik : — minthogy alperesek a felperesek által sérelem képen felhozott felosztást, s illetőleg tagosítást nemcsak nem tagadják, sőt inkább saját okmányaik által igazolják az által, hogy a lakosságot a már megtörtént tagosítás által szenvedett sérelmük előadására fölszólították ; — ellenben pedig azt, hogy a végrehajtott felosztást az 1840: 30-ik törv. czikk értelmében, az összes lakosság meghallgatása és beleegyezése mellett, az illető felsőbbségnek, előlegesen bejelentették volna, mivel sem tanúsítják: ezekhez képest tekintve, hogy a fenérintett törvény eddigelé e részben épségben tartatik — következőleg, hogy a sértett felek panaszaikkal ezen megye törvényszék, mint a volt kerületi törvényszéket képző törvényhatóság előtt jogérvényesen felléphettek, — felperesek azon kérelmének, miszerint K—-s város határából az ő beleegyezésük nélkül alperesek által 1850-ik év óta önkénytesen felfogott és hibásan történt földfelosztás, s illetőleg tagosítás megsemmisitessék; azonban ennek mikénti végrehajtása iránt barátságos egyesség mindenekelőtt megkísértessék, a polg. perrendtartás 108. §-a értelmében helyt adni; — ellenben pedig abbeli kérelmektől, hogy K—i határban általános rendezés és tagosztályozás behozatassék, miután az 1840: 30. törv. czikk csak a rendezés és tagosztályozás által sérelmet szenvedőknek ád jogot folyamodhatni a törvényszékhez, — ellenben pedig az új tagosztály és rendezés behozatala közvetlenül a közigazgatás eljárásaihoz tartoznék, a polg. perrendtartás 2-ik §-a értelmében elmozdítani kellett. Alperesek ez itélet ellen fölebbezéssel párosult semmiségi panaszt emeltek, és azt következő alapokra fektették: 1) Minthogy az egész már keresztülvitt pör főkép a „terület" szó megmagyarázata körül forog, — a bíróság feladata lett volna, főleg ezen érdemleges kérdést megfejteni, nem pedig az érdem mellőzésével, perrendtartás ellenes közbeszóló ítéletet hozni. 2) A bíróság nem volt feljogosítva a barátságos egyezkedés kísérletét először az ítéletben elrendelni, miután azt a per kezdeténél elmulasztotta, és alperesek által az a p. perrendtartás 372. §. értelmében nem is kérettetett. 3) Mert az itélet a törvény világos értelmével ellenkezik, midőn az 1840: 30. törv. czikk 3. §. értelmében meghatározott arányossági kulcstól eltérőt állított fel. 4) A fennebbi itélet önmagának is ellenmond, — mert egyrészről a még fel nem osztott legelő tagosításának további folytatására nézve magát illetéktelennek nyilvánítja, ~ mig más részről a