Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)
1859 / 18. szám
72 Ki oly alkalommal vétke által kárt okozott, az a kárt átalános szabály szerint megtéríteni köteles, ellenben a puszta eset a tulajdonost éri (415. 419—421. §§.). A tulajdonosnak azon joga, miszerint jószágát fentartsa s védje (413. és 421. §§ ) a tulajdonjognak kifolyása. A tulajdonjognak átadás általi közvetett szerzéséhez a polgári törvénykönyv (II. R. V. fej.) értelmében következők szükségesek u. m. 1) jogos, a tulajdonos szabad akaratában, a törvényben vagy birói határozmányban gyökerező, jog czim (423. 424. §§.); 2) az átvevő részéről a dolognak átvételes3)a tulajdonnak az átvevő birtokábai bocsátása, azon módok szerint, melyeket a törvény az illető tárgy minősége szerint megkíván (425—430. §§.); ingatlan javakrai dologbani javak szerzésének nevezetesen 4) azoknak a nyilván könyvekbei föltételes vagy föltétlen bejegyzése (431. 440. és 446. §§.). Ezen átadásnak következménye 5) miszerint az átadott dolognak minden azzal járó jogai és terhei az átvevőre szállanak (441 — 443. §§.). Ezen következményből magyarázandók a tulajdonjognak törvényes megszűntének módjai is (444—445. §§.). Legfelsőbb-* örvény széki döntvények. Közölve Pestről. s — s ur által. Még a mult században gf J. Miklós elhunyván, gyermekei gf. J. József, kitől az 1836-ban magszakadt gf. J. István származott, és gr. J. Mária Anna az apai végrendelet folytán 1724-ben osztályos egyességre léptek, mely szerint megalapitatott, hogy gróf J. József fimagszakadása esetére a jószágnak fele része, hová tartozott az é—i uradalom is, testvérére M. Annára s ennek utódjaira száljon által. Ezen örökjognak megnyílta előtt azonban gróf J. István — gr. J. Józsefnek fiutódja, azon jószágra nézve örök felvallást tőn, mellyel azt hg. B-nek örökösen elidegenítette. — De midőn ezen gróf J. István — Józsefnek, kivel Mária Anna, mint testvére az érintett szerződést kötötte egyetlen fiutódja — minden fi örökös nélkül elhunyt, s így magszakadt lett fiágon, Mária Annának utódjai gr. E. s többiek, kik attól származtak, a szerződésileg kikötött örökjog igényük érvényesítése végett felléptek, azt állítva, hogy gróf J. István magszakadtával az érintett egyesség értelmében örökösödésük megnyílt, annak érintett örökfelvallása mint magában már semmis egyszerűen félreteendő levén, gróf J. József és fiutódjai azon osztályos egyesség következtében az illető jószágra nézve a másik szerződőfél gr. J. Mária Anna s utódjai irányában nem tulajdonosnak, hanem csak haszonélvezőnek levén tekinthetők. Ezen igányek érvényesítése végett gr. J. Mária Anna utódjai már 1844-ben pert kezdettek a kir. tábla előtt, különösen az é —i uradalom birtokosai ellen. — 1854-ben gróf E. által ön, s a többi J. Mária Anna-féle utódok nevében is, B. s S. birtokosok ellen a f—i törvényszék előtt örökösödési jog igényük érvényesítése végett folytatólag újra meginditatott. Az első bíróság felpereseket kérelmüktől elmozdította, kimondva, mikép a kérdéses örökjog igényű per nem folytatható. Ezen végzésileg hozott határzat ellen felperes afőtörvényszékhez fölebbezési folyamodást adott be. Fólebbezését következőkre alapította. 1-ör Azon körülményből, hogy a per a volt kir. tábla előtt indíttatott, ennek régi örökösödési természetét annál kevésbbé lehet következtetni, mert a keresetlevélben felhívott törvények, u. m. I. rész 67. és 68. czim és 1655. 56. czikk már magokban véve új világos örökösödést tárgyaznak. A II. rész 52. czimje csak azt rendeli, hogy a birtok iránti keresetek a kir. curia előtt tárgyalandók. — Ezekből tehát nem lehet következtetni, hogy jelen kereset, mint régi örökösödést követelő indíttatott meg. Egyébiránt vagy másik keresetnél nem a bíróságról, hanem magának a keresetnek érdeméből kell és lehet annak törvényes természetét meghatározni, annál is inkább pedig jelen esetben, miután mind az alap, mind a folytatólagos keresetlevélben az é —i uradalomnak hasonfele az L. alatti szerződés alapján, mint világos örökösödés vétetett követelés alá, és a 2318. sz. a. tárgy jegyzőkönyvben a törvényszék is világos örökösödésnek czimezte. De különben is a polgári perrendtartás 10-ik §-a szerint a kereset kijavítása meg levén engedve, az ellenbeszéd előterjesztése előtt a pernek átalakítása, és a kereseti jognak az 1723ik 45-ik törvényczikkre tett alapítása által az előbbi cselekvények megszüntetteknek, és felperesek irányukban semmi jogi hatállyal és következményekkel nem bíróknak tekintendők. 2- or. Azon körülmény sem állhat ellen e per folytatásának, hogy az L. alatti szerződés 1724-ik évben kelt; mert ugyanis az 1852. nov. 29-ik cs. ny. par. 6-ik §-a az ilyen örökségi szerződéseket, keltekrei tekintet nélkül jogerejüeknek nyilvánítja és miután ezen szerződésben felpereseknek a é—i uradalomra nézve dologbani jog biztosíttatott, kétségen kivül van, hogy J. mindazon uradallomnak — felperesek irányában — csak haszonvevője, azt mit osztatlan jószágot el nem idegenithette ; abból pedig, hogy a kérdéses L. alatti szerződés mig 1724. évben keletkezett, jelen keresetnek régi örökösödési természetet tulajdonitani épen nem lehet, miután világos felpereseknek az L. alatti szerződés alapjáni örökösödési joguk csak J. Istvánnak 1838 ik évben történt elhunytával nyillott meg; azt tehát felperesek, valamint az előbbi törvények alapján követelhették, ugy az ősiségi cs. ny. parancs 6-ik § a értelmében most is követelhetik; nem csak azért, mert az örökösödés felnyilta óta 32 év még el nem telt, hanem azért is, mert az L. alatti szerződéssel a kereseti jog tökélletesen be van győzve, mig a régi örökösödési pereknél az 1715. 25-diki czikk és De actionibus Fisci Regii 16-ik döntvény szerint a kereseti jog megalapítására gyökös oklevelek előmutatása s gyökös jogi próba volt szükséges; jelen esetben pedig, az L. alatti okmány mellett — ilyen próbára semmi szükség sincs, miután itt az L. alatti okiratok alapján felpereseket illető örökség készítetik, és igy itt nem a szerződés megkötésének idejére, hanem az abból folyó örökösödés megnyílásának idejére kelletik figyelemmel lenni. 3- or. Az sem áll, mintha jelen kereset sérel em miatti érvénytelenítéssel összekötött régi örökösödést tárgyazna, mert a folytatólagos keresetlevélben — és igy az alperesi ellenbeszéd előtt — világosan kijelentetett, hogy felperesek keresetük nem a 2-ik sz. a. végrendeletnek, és az alperesi vétel szerződéseknek érvénytelenítésére van irányozva, hanem az L. alatti szerződés alapján az alperesi vétel szerződéseknek az 1723. 45. t. cz. 4. §-a nyomán leendő félretételével világos örökösödés követeltetik. Ezekből kitűnvén, hogy jelen kereset nem régi örökösödési, sem pedig sérelem miatti érvénytelenitési jog alapból indult ki, hanem az L. alatti örökségi szerződés alapján, fiágon kihalt J, István által az alperesek részéről felhozott szerződések következtében e hiány egy örökösök sérelmének elidegenített é-i hasonfelének a felhivolt szerződések félretétele mellett, világos örökösödési