Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 11. szám

Pi\sí, kedd Febr. 8. 1859. 11. szám- Első év. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM ; Az ősiségi pátensnek 6. §-sza, pesti ügyvéd Horváth Kárjly úrtól. — Legfőbb törv. döntvények, dr ytől Pestről. — Jog irodalom. — Vegyesek — Hivatalos tudnivalók. Az ősiségi pátensnek 6 §-§za. Azon kérdésre nézve : vájjon az által. polg. törv. behozatala előtt kelt végrendeletek alapján utóbb megnyílt örökösödések követeltethetnek-e ? Pesti ügyvéd Horváth Károly úrtól II. Azokhoz, melyeket az előbbi czikkünkben előadtunk, járul, hogy még nem keletkezett, bár törvény vagy végrendelet által kijelelt (v i rtual is) j ogo k a t a tö rvényhozás sem a 16. §-ban ad in v ali dat i o n e m ex neglecta praemonitione, et praejudicio, sem a 21. §-ban, ad i n v a 1 id ati on em conditionum pign o r a t i t i a r u m, ad transvestitionem conditionum p i g n o r a t i t i a r u m-féle perek íeljes eltörlésénél semmi figyelembe nem vette, és az afféle bár jogtalanul és akár a törvényes, vagy akár a végrendeleti virtualitások tekintete s tiszteletben tartása nélkül eladott vagyonukat, — nemcsak magokat a méltán sújtott eladókat, hanem azokat is, kik az efféle javakban az elidegenítés idejekor, mint örökösödésre csak hivatottak az elidegenítésbe be sem folyhattak,sőt bár ezekhez azóta valóságos örökösödési joguk keletkezett, — terhelőleg és azoknak ily jogaikat eltörülvén, — a jelen birtokosok kezében örökösen meghagyta. De nem is volt oka a törvényhozónak, miérthogy a magánosoknak az örökösödés tekintetében jövendőre végrendeletileg kijelentett szándékát s az ily végrendeletek tekintélyét, a fennállott köztörvényieké felibe emelje, — s az elsőbb rendű örökösödési jogoknál emezek fölött különös kiváltságot adjon, kivált oly országban, hol a türvények a nemzet kívánságának s akaratának kifolyásai voltak. — Száma nélküli birtokosok haltak el ez országban, kik végrendelkezhettek volna birtokaikról, s csak azért nem végrendelkeztek, mert az örökösödési törvény rendeleteit kívánságaikkal öszhangzóknak találták, s a nem végrendelkezéssel a törvényszerű örökösödési rend iránti akaratukat tettleg nyilvániták. Avvagy az ilyenek akarata szerinti, és a köztörvények által biztosított örökösödési rend könnyebben eldobható, kevesebb tekintetet érdemlő, mint egyesek kívánsága, akarata, mely megíratott. — A törvényhozást magasabb, átalánosabb közérdekek vezérlették, miként már érintetett, az elvileg megszüntetett ősiségi kérdések legkényesbjei megoldásában; a czélul tűzött közérdeknek kellett, szükség volt, hogy az egyesek érdekei engedjenek, akár törvény, akár végrendelet által voltak az érdekek biztosítva; de azon jogok választékos bölcsességgel megkíméltettek, melyek már ugy szólván az illetőknek kezökben voltak, s melyeknek fen nem tartása legméltóbb fájdalmat keltett volna. Azonban a kitűzött czél elérésére habár egyrészt az elavult, s azért az elévülés alá vethető megnyílt, másrészt a meg nem nyílt, s a véletlen sors-adta némely távolabbi jogok, várandóságok, s remény eltöröltettek is, — mi egyeseknek itt, ott fájdalmas lehet ugyan, de az egész a nagy czél tekintetéből, a nemzetnek háláját érdemli. Az emiitett helyes és magasabb szempontból, (a magán-érdekeké helyett) a közérdek szempontjából véve fel, nincs ellentét abban, hogy a törvényhozás átalában nem minden régi, s isten tudja hol lappangó, s mikor napfényre hozandó végrendeletek erejét hagyta fen jövendőre: hanem csak azokét, melyekkel az átal. polg. törv. könyv behozatalakor folyamatban levő perekben az illetők, és az egy év alatt indítandó perekben az akkoron örökösödési joggal birók (de nem örökösödésre még Csak hivatottak) előállandnak, mert csak ezeket, mint különös tekintetet érdemlőket kívánta a törvényhozás a : be ati po ssidentes-ek kategóriájába kivételesen bejuttatni; — a többi aspiráns virtualisták előtt az érvényben levő özvegyi vagy hajadoni jog által gátoltaknak kivételével, az átal. polg. törv. könyv sorompóit bezárván, és abban hogy jövendőre 3 évig a hatósági tudomással s nyilvántartással a férfi ág kizárólagos javára rendelkezés engedtetett, azon fiágat illető vagyonok birtoklóinak, kik ezen intézkedést utódaiknál is fentartani kívánják. Ugyanis azzal, hogy egy bizonyos határzott természetű és nyilvános tudomásra levő korlátozása a fekvő javak tulajdoni jogának jövendőre megszabott 3 évig megengedtetett: megtámadásuknak azokat kitevő s jogbonyodalmakra okot szolgáltató intézkedés nem hagyatott fen: — és az ősiségi jogviszonyokból kifolyó, s a nyiltparancs bevezetésébe kijelelt hátrányok teljes és végleges mellőzése mindkét rendbeli intézkedéssel lehető legrövidebb idő alatt elérethetik. — Ellenben, ha minden végrendeletek, — keletkeztek légyen az átal. polg. törv. könyv behozatala előtt bármikor, s mutattassanak elő azután bármikor, intézményeit a 6-dik §. fentartotta volna; az érdeklett bonyodalmak és hátrányok, ellenére a pátens bevezető szavaiban kitűzött czélnak , bizonytalan, sőt örökidőkig fentartattak volna. — És e volna azután a valódi ellentét. Mindezekből már következik, hogy az ősiségi pátens 6-ik §-sza elsőbb czikkébe foglalt végrendeleteknek, oly korlátlan jelentést adni nem lehet, mintha ott az átal. polg. törv. könyv behozatala előtt kelt minden végrendeletek értetnének, s az ilyenekben érdeklett mindennemű örökösödési jogok fentartatni czéloztattak volna. Miután ugyanis az 1852. nov. 29. ny. parancs 5-ik §-sza átalában a vagyonok „minden nemeit" az átal. polg. törv. könyv örökösödést tárgyazó rendeletei alá vetette, és ezen intézkedés alól (a 9. §. szerint) mind a törvényes, mind a végrendeleti örökösödés tekintetében csak a már az át. p. törv. könyv behozatala előtt keletkezett igényeket, ezeket is nevezetes megszorításokkal jelelte ki kivételül, s az ilyen örökösödési jogok iránt enged'1 meg pereket foly-