Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 29. szám

Pest, kedd Április 12. 1859. 29, szám. Első év. TÍRVÉKYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: A biróságok felelősége a legújabb 1859. mart 12. nyilt parancs szerint. IV. - Legfőbb-törvényszéki döntvény. - Vegyesek. — Hiva­talos tudnivalók. A biróságok felelősége az 1859. mart. 12. cs. nyilt parancs szerint tekintettel az európai régibb s ujabb törvényhozások irány-elveire. IV. A birósági kártalanítási felelőség szabályzatánál kiindulási irány-pontul kell szolgálni annak, hogy egy részt az igazságszolgáltatás czéljai előmozditassanak, más részt, hogy az illető feleknek érdekeik is biztositassanak. Az első czélra működendnek azon szabályok, melyeket előbbi czikkeinkben tűntettünk fel, mint a felelőségi sza­bályzat alapelveit. A tapasztalat az, mikép azok minden államban üdvös gyümölcsüket hoztak. Nyilvánult mind Franczia-, mind Olasz-, s Németországban, hogy azoknak jelentékeny befolyásuk van a birói függetlenség s részre­hajlatlanságnak, a jogkiszolgáltatás legfőbb biztositékainak eszközlésére és szilárdítására. Egyik államban sem nyi­latkozott a nagyjelentőségű birói osztály az iránt, hogy ezen felelőség megszüntetendő, vagy összébbszoritandó lenne, habár egyes szabályokban némely hiányok felis­mertetnek is. Reméljük tehát, hogy a mi sok érdemű bí­ráink sem fognak ellenszenvvel viseltetni egy oly jogin­tézvény iránt, melynek hasznossága, szükségessége átalá­nosan — a legelőhaladottabb népeknél — el van ismerve. A mi pedig az érdeklett feleknek biztosítékait illeti, itt mindenekelőtt ismét a károsult személyek vonják ma­gokra figyelmünket , kik t. i. legelső tényezőkül jelennek meg. . Azon elvek , melyeket az előbbiekben fejtegettünk, már megadják a károsult feleknek azon legfőbb bizto­sítékokat, melyeket jogérdekeik igényelnek. Azok tartal­mazzák azon alapokat, melyekre a kártalanítás valósitha­tása, a szenvedett hátrányok kielégítése bizton fektethető. Ezeken kivül azonban vannak még más szabályok is, melyek különösen a kivitelre vezető eljárásban, szinte nagy befolyással leendnek a károsultak érdekeinek fen­tartására. Francziaországban a kártalanítási kereset el­fogadására, tehát tárgyalás alá vehetéséreu. n.admissions­itélet szükségeltetik. A eod. de proced. 510. cz. ugyan­is következő szabályt állított fel: „Néanmoins au cun juge ne pourra étre pris á partié sans permis­sion préalable du tribunal devant lequel la pris e apa rtie sera porté e." — Mielőtt tehát maga az érdemleges ügy tárgyalás alá kerülne, előbb külön vizsgálat tartatik az iránt, váljon megengedhető-e a kárta­lanítási kereset vagy sem. E szabály átment több más ál­lam törvényeibe is, melyek a franczia utánzásával készül­tek. Nem hiányoznak azonban kivételek sem. Sokan igen nagy akadályt találnak benne a kármentesítés kiviheté­sére, foganosithatására nézve. Azt mondják, hogy a kár­térítési jog megalapítása mellett felesleges, sőt ellenmon­dásos a kereset megalapithatása végetti előleges vizsgálat; miután az, hogy lehet-e helye a keresetnek vagy sem, ugyanazonos azon kérdéssel, hogy vétkes-e az illető biró, és így kártérítésre kötelezhető-e vagy sem; mi iránt pe­dig csak a főűgy tárgyalása, s irántai kimerítő s minden oldalróli vizsgálat után határozhatni. Ez az oka miért több ujabb törvényhozási müvek­ben ezen összeszorító szabályt fel nem találhatni, mint nem p. o. a hannovéraiban, bár ennél is mintául szolgált a franczia törvénykezési rendszer. És az ottani gyakorlati jogászok, tekintélyek is, helyeslőleg nyilat­koznak e változtatás felől, mint p. o. dr. Oppermann egyik legkitűnőbb hannovérai ügyvéd. Azt hisszük törvényhozásunk is ezen csak helyesel­hető nézetből indult ki. Mert sehol sem tartalmaz oly szabályt, mely mint a franczia törvény azt követelné, hogy előlegesen az illető bíróság engedélye nyeressék meg arra, hogy a hibás biró feleletre vonathassák. A 9. §. utolsó pontja azt mondja ugyan, hogy oly kérvények, melyek már tartalmuknál fogva meg nem en­gedhetőknek mutatkoznak, tüstént visszautasitandók. — Hogy ez azonban egészen s lényegesen különböző sza­bály az érintett franczia engedélyezéstől első pillanatra is belátható. Az csak oly kérelmek elutasítását rendeli, me­lyek egészen alaptalanok , melyeknél világosan láthatni, hogy semmi törvényes alappal nem birnak. A 9. §. eme szabálya nem tartalmaz többet , mint a mi a polg. perr. 2. §-ban is foglaltatik, miszerint a biróságok a kérvénye­ket hivatalból elutasíthatják, a nélkül, hogy ez a kereset alapítására szolgáló admissions határozatnak vétetnék. Tehát egyik elvül tekinthető az is : hogy a biró­sági kártalanítás igénybe vehetésére előle­ges birói engedély nem szükségeltetik. Egy másik ezzel kapcsolatban levő és szinte a pana­szos biztosítására szolgáló elv az: hogy magáért a panasz emelésért, ha az tüstént elvettetett is, a panaszos büntetés alá nem vonatik. Ismét a franczia törvényre hivatkozunk, mely itt is igen szigorú; 513. cz. azt rendelvén: „Si la requéte est rejetée, la partié sera condamnée a une amende qui ne pourra étre moindre de trois cents francs sans préjudice des dommages" stb. Hogy e szigorú szabály kihagyásával törvényünk sokat tőn az érdeklettek biztosítására, természetes, miután azon félelem, hogy maga a kérelem beadása is büntetést vonhat magára, nagy hatással lehet a föllépéstőli vissza­riasztásra. Még az ellenfél érdekei is megóvatnak, mert a biztos­ságnak elégtétetik, ha elutasitatnak a világosan alaptala­noknak és törvényteleneknek mutatkozó kérelmek. *) Lapunk előbbi számában 112. lap első hasábján alulról 17­dik sorban 1855 helyett 1555 olvasandó. 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom