Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 29. szám

Pest, kedd Április 12. 1859. 29, szám. Első év. TÍRVÉKYSZÉKI CSARNOK, TARTALOM: A biróságok felelősége a legújabb 1859. mart 12. nyilt parancs szerint. IV. - Legfőbb-törvényszéki döntvény. - Vegyesek. — Hivatalos tudnivalók. A biróságok felelősége az 1859. mart. 12. cs. nyilt parancs szerint tekintettel az európai régibb s ujabb törvényhozások irány-elveire. IV. A birósági kártalanítási felelőség szabályzatánál kiindulási irány-pontul kell szolgálni annak, hogy egy részt az igazságszolgáltatás czéljai előmozditassanak, más részt, hogy az illető feleknek érdekeik is biztositassanak. Az első czélra működendnek azon szabályok, melyeket előbbi czikkeinkben tűntettünk fel, mint a felelőségi szabályzat alapelveit. A tapasztalat az, mikép azok minden államban üdvös gyümölcsüket hoztak. Nyilvánult mind Franczia-, mind Olasz-, s Németországban, hogy azoknak jelentékeny befolyásuk van a birói függetlenség s részrehajlatlanságnak, a jogkiszolgáltatás legfőbb biztositékainak eszközlésére és szilárdítására. Egyik államban sem nyilatkozott a nagyjelentőségű birói osztály az iránt, hogy ezen felelőség megszüntetendő, vagy összébbszoritandó lenne, habár egyes szabályokban némely hiányok felismertetnek is. Reméljük tehát, hogy a mi sok érdemű bíráink sem fognak ellenszenvvel viseltetni egy oly jogintézvény iránt, melynek hasznossága, szükségessége átalánosan — a legelőhaladottabb népeknél — el van ismerve. A mi pedig az érdeklett feleknek biztosítékait illeti, itt mindenekelőtt ismét a károsult személyek vonják magokra figyelmünket , kik t. i. legelső tényezőkül jelennek meg. . Azon elvek , melyeket az előbbiekben fejtegettünk, már megadják a károsult feleknek azon legfőbb biztosítékokat, melyeket jogérdekeik igényelnek. Azok tartalmazzák azon alapokat, melyekre a kártalanítás valósithatása, a szenvedett hátrányok kielégítése bizton fektethető. Ezeken kivül azonban vannak még más szabályok is, melyek különösen a kivitelre vezető eljárásban, szinte nagy befolyással leendnek a károsultak érdekeinek fentartására. Francziaországban a kártalanítási kereset elfogadására, tehát tárgyalás alá vehetéséreu. n.admissionsitélet szükségeltetik. A eod. de proced. 510. cz. ugyanis következő szabályt állított fel: „Néanmoins au cun juge ne pourra étre pris á partié sans permission préalable du tribunal devant lequel la pris e apa rtie sera porté e." — Mielőtt tehát maga az érdemleges ügy tárgyalás alá kerülne, előbb külön vizsgálat tartatik az iránt, váljon megengedhető-e a kártalanítási kereset vagy sem. E szabály átment több más állam törvényeibe is, melyek a franczia utánzásával készültek. Nem hiányoznak azonban kivételek sem. Sokan igen nagy akadályt találnak benne a kármentesítés kivihetésére, foganosithatására nézve. Azt mondják, hogy a kártérítési jog megalapítása mellett felesleges, sőt ellenmondásos a kereset megalapithatása végetti előleges vizsgálat; miután az, hogy lehet-e helye a keresetnek vagy sem, ugyanazonos azon kérdéssel, hogy vétkes-e az illető biró, és így kártérítésre kötelezhető-e vagy sem; mi iránt pedig csak a főűgy tárgyalása, s irántai kimerítő s minden oldalróli vizsgálat után határozhatni. Ez az oka miért több ujabb törvényhozási müvekben ezen összeszorító szabályt fel nem találhatni, mint nem p. o. a hannovéraiban, bár ennél is mintául szolgált a franczia törvénykezési rendszer. És az ottani gyakorlati jogászok, tekintélyek is, helyeslőleg nyilatkoznak e változtatás felől, mint p. o. dr. Oppermann egyik legkitűnőbb hannovérai ügyvéd. Azt hisszük törvényhozásunk is ezen csak helyeselhető nézetből indult ki. Mert sehol sem tartalmaz oly szabályt, mely mint a franczia törvény azt követelné, hogy előlegesen az illető bíróság engedélye nyeressék meg arra, hogy a hibás biró feleletre vonathassák. A 9. §. utolsó pontja azt mondja ugyan, hogy oly kérvények, melyek már tartalmuknál fogva meg nem engedhetőknek mutatkoznak, tüstént visszautasitandók. — Hogy ez azonban egészen s lényegesen különböző szabály az érintett franczia engedélyezéstől első pillanatra is belátható. Az csak oly kérelmek elutasítását rendeli, melyek egészen alaptalanok , melyeknél világosan láthatni, hogy semmi törvényes alappal nem birnak. A 9. §. eme szabálya nem tartalmaz többet , mint a mi a polg. perr. 2. §-ban is foglaltatik, miszerint a biróságok a kérvényeket hivatalból elutasíthatják, a nélkül, hogy ez a kereset alapítására szolgáló admissions határozatnak vétetnék. Tehát egyik elvül tekinthető az is : hogy a birósági kártalanítás igénybe vehetésére előleges birói engedély nem szükségeltetik. Egy másik ezzel kapcsolatban levő és szinte a panaszos biztosítására szolgáló elv az: hogy magáért a panasz emelésért, ha az tüstént elvettetett is, a panaszos büntetés alá nem vonatik. Ismét a franczia törvényre hivatkozunk, mely itt is igen szigorú; 513. cz. azt rendelvén: „Si la requéte est rejetée, la partié sera condamnée a une amende qui ne pourra étre moindre de trois cents francs sans préjudice des dommages" stb. Hogy e szigorú szabály kihagyásával törvényünk sokat tőn az érdeklettek biztosítására, természetes, miután azon félelem, hogy maga a kérelem beadása is büntetést vonhat magára, nagy hatással lehet a föllépéstőli visszariasztásra. Még az ellenfél érdekei is megóvatnak, mert a biztosságnak elégtétetik, ha elutasitatnak a világosan alaptalanoknak és törvényteleneknek mutatkozó kérelmek. *) Lapunk előbbi számában 112. lap első hasábján alulról 17dik sorban 1855 helyett 1555 olvasandó. 29