Törvényszéki csarnok, 1859 (1. évfolyam, 2-43. szám)

1859 / 29. szám

II 6 Ezeken kivül a károsítottak érdekeinek biztosítékaiul tekintendő : hogy igényük igazolására minden törvényes eszközük szabadon állnak, hogy ebben nem korlátolhatok, hogy a rendes bizonylatok használandók itten is, hogy panaszosak előleges biztosítást eszközöltethetnek: különösen pedig az, hogy a bíróságot társas és pedig felsőbb bíróság képezi, mi "épen itt nem csekély fontosságú a jog kiszolgáltatás függetlenségének s részrehajlatlanságának biztosítására, továbbá hogy a határozat indokolandó is, és a határozat ellen szinte í'ölebbezéssel is élhetni, kivévén, ha a legfelsőbb törvényszék határozott. I.ea;felsől»l>-<örvénymélii t\önt\vny Bukott Sz. J. csődtömeg képviselője és nővére Sz. M. özvegy A. a p—i törvényszék előtt F. A. ellen pert indítottak 6,000 pfrt fizetetlen kamat és 5,000 darab arany kötbér megfizetése iránt. Felperesek beadott keresetlevelükben előterjesztik, miszerint néhai Sz.K. a F. B. özv. kinek jelen alperes F. A. átal. örököse, a fentebb nevezettektől a b — i és t—i javakata .}• alatti adás-vevési szerződés mellett 1841. évben örök áron megvévén, az említett szerződés több pontjai, jelesen a 7-ik pont szerint a vételárból 100,000 pfrttal maradt adós, mely hátramaradott összegnek halála utáni 5 év múlva, a törvényes G percent kamatoknak pedig addig is fél évenkénti leendő lefizetésére örököseit kötelezte. Azonban, noha a nevezett asszonyság 2./ szerint még 1853- évi január 2-kán meghalt, és azóta már két kamat fizetési félév mult el, mégis F. A. mint Sz. K. átalános végrendeleti örököse, a szerződési pontok világos rendeleteinek megszegésével, az emiitett kamat fizetéseket teljesíteni vonakodik, minél fogva a 100,000 frtnyi tőke után járó egy egész évi kamattal, vagyis G,000 pfrttal, ugy nem különben a ./ alatti szerződés 14 pontjában a feltételeket meg nem tartó ellen kikötött 5,000 darab cs. k. arannyal lett adóssá. Minthogy pedig az ily teljes hitelű okmányon alapuló követelés megítélése a polgári perrendtartás 7. §-a szerint szóbeli tárgyalási útra tartoznék, és a szerződés 7. és 14. pontjaiban is minden előforduló peres kérdésekre nézve a szóbeli út volna kikötve, és erre nézve a P. megyei törvényszék birói illetősége lenne mindkét részről elfogadva, de különben is a kereseti szerződés alapját tevő b—i és t—i javak is P. megyében feküdvén, ugyanazért F. A-t mint a jószágvevő átalános végrendeleti örökösét megidéztetni, és a 100,000 frtnyi hátralevő vételár után járó 6,000 pfrt egy évi kamat, ugy a feltételek megszegése esetére kikötött 5,000 darab cs. k. arany, valamint az okozott és okozand^ó költségek megfizetésében elmarasztaltatni kérik. Alperes ellenbeszédében következőket adott elő, minthogy egyik felperesnek özvegy A-nénak lakása a kereset küllapján kitéve nincsen, az a polg. perrendtartás 4. §. 2. p. és 2. §. d. pontja szerint hivatalból visszautasítandó és a tárgyalás leszállítandó. Keresetükben a felperesség nincs kimutatva, mert az ./• alatti szerződésben Sz. J-nénak 4 utóda vőn részt, és kamatokat csak 3 követeli, mi a polg. törv. könyv 889. és 890. §§. ellen van, s 3 felperes nem követelheti azt, mi négyet illet; s minthogy az arány sincs kimutatva, mely szerint a kamatok a fiu és leányág közt osztandók ki, mi a kereset egyik alapját tenné, az idő előtti is. De idő előtti még azért is, mert a kereseti lt)0,000 pforint meg van már csonkítva, minthogy a D-i-féle ősi adósságot már F. B-né kifizette, és felperesek a 2—1G alatt mellékelt elismervényeik szerint már több ezerekre menő összeget kiszedtek , mi a kereseti 100,000 pfrtból levonandó. Felpereseknek tehát mielőtt keresetet inditottak a kamatok iránt, szükséges lett volna előbb alperesekkel külcsünüs számítás utján megalapítani a 100,000 frtnak azon még fenmaradt üszvegét, melytől még kamatok fizetendők. Felperesek az alperes által ajánlott összeszámolás útját el nem fogadták, ámbár alperes már csak 77,811 frt 50 krtól tartozik kamatokat fizetni, melyeket a P. törvényszéknél már le is tett, és igy rajta többé követelni nem lehet. Kellett volna felpereseknek a 19 — 20. alatti letiltásokra is ügyelni, melyek szerint a csődtömegnek Sz. J. részéhez többé semmi köze, mert e rész még a csőd előtt V. grófra s A-ra átruháztatott. A kötbérre nézve alperes megjegyzi, hogy mihelyt felpereseknek a kamatok iránti keresete leszállitatik, azonnal megszűnik a kötbér iránti felperesi kereset is, de különben is alperest a kamatok letételében rosz szándék nem vezérelte, elég oka lévén azt felpereseknek kezébe nem adni, s a kötbér s kamat közti végtelen aránytalanság miatt is feloldandó alperes alóla. A költségekre azt jegyzi meg alperes, miszerint félperesek ügyvédi munkadijt nem kérvén, az részükre legrosszabb esetben sem ítéltethetik meg. Felperesek válaszukban előre bocsátván, hogy alperes a szerződés 7. pontjában foglalt kötelezettséget a 100,000 pfrt iránt kétségbe nem vonván, és azt hogy néhai F. B-né kötelezettsége reá mint végrendeleti örökösre szállott, és a kamatokat eddig le nem fizette, elismervén, a kereset valósága tökéletesen igazolva van. Alperes kifogásait pedig következőkép czáfolják : 1-ür. A szerződés 1841-ben történt j ennélfogva a régi törvények rendelete alá esik, melyek szerint az idősb testvér a többieket képviselheti; kivált jelen esetben , hol a közös jövedelem beszedéséről azaz kamatokról van szó, melyek a Sz. J-ágon jövő Sz. testvéreket illetik a szerződés 7-dik pontja szerint. És igy köteles lett volna alperes a kamatokat a fiágnak vagy is Sz. J. és B-nak képviselőjénél a tömeg gondnoknál kellő időben lefizetni. Alpereshez nem tartozik vitatni azt; hogy mely arányban osztandják fel magok közt felperesek a kamatokat; nem is ezért halasztotta el alperes a kamat fizetést, hanem mert 6,000 pfrtnál kevesebbet tett le. A felperesség elleni kifogás tehát félrevetendő annál inkább , mert a leányág is Sz. M. által képviselve van, és az csak is Sz. B-t illető kamat mennyiségre bírhatna érvényességgel, kit a szerződés 8. pontja szerint 1 hatod rész illetett, mit alperes jól tudott, s azért alperesnek azon kifogása, mintha nem tudta volna kiknek és mennyit fizessen, alaptalan. 2-or. Itt nem a 100,000 frt tőkének lefizetéséről, hanem csak a kamatokról van szó; melyek világosan meghatározvák, s azért a beszámítások vitatásának nincs helye. Az alperesi 1 — 16. alatti okiratok pedig különálló ellenköveteléseket képeznek, s azokat a polg. perr. 27. §-ként jelen követeléssel összezavarni nem lehet; azok nem nyugták, hanem formaszerű kötelezvények, tehát az azokban foglalt üsszegeket részlet fizetéseknek tekinteni nem lehet; sem nyugtáknak magyarázni, annál kevésbbé a csődtömeg ellenében, minthogy F. B-né ily előlegezések adására felhatalmazva nem volt. Mert a szerződés 4. pontja szerint 30,000 frt különféle perekre volt biztosítva, és G. pontja szerint a fivéreknek adatott 10,000 pfrt kölcsön, melyeken felül sem néhai F. B-né, sem alperes a 100,000 írtból fizetéseket nem tehettek, kivévén saját kárukra. Azért ha F. B-né Sz-eknek kölcsönöket adott, azokat mint önálló adósságokat