Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)
1858 / 83. szám - Szemeriai id. Szász Károly nagy-enyedi jogtanár és magyar tudós társasági rendes tag. 1853. october 25. Életrajz. 1. r.
679 mind a szorosan vett politikai hatóság által tárgyaltatnának : annyival is inkább, mivel a rendészet a belügynek része, s hogy a belügvtől ez nálunk külön van választva, az csak esetleges — s hogy általában csak politikai tekintetből. — de szerintünk mindazonáltal a nélkül, hogv ezáltal a törvénykezés és rendészet határai összezavartatnának — utasittathatik némely kihágás a rendészet körébe, — miután azok oda szorosan nem tartóznak(2) : ezen ellenindokok mindazáltal annvival kevésbbé cáfolhatják meg a törvényhozás föiebb általunk kimutatott logikai következetességének jog- és célszerűségét, mivel: a) a már idézett 1858. april. 13. legm. rendelvény L §-ában a rendészetnek a legfőbb rendőrhatóság és belügyminisztériumhoz létező viszonva ekkint fejeztetik ki: „Legfőbb vezetése és kezelése a rendészetnek az állami és közbátorsági rendészet ügyeiben a legfőbb rendőrhatóság főnökét illeti, közigazgatási (helyiségi) rendészet tekintetében pedig a belügyminisztert:" b) a jelen törvény 2. §. második pontja világosan meghatározza, hogv ,.ezen esetekben" — rem pedig „ez alkalommal" — azaz, azon esetekben itél a kérdéses harmadfolyamodásu vegves bizottmány, melyek mint a rendőrséget illetők vannak a törvénvben megnevezve. így értelmezi ezt azon 1855. april 3-ikai miniszteri rendelet is, melvet alább a 4. §. alatt terjedelmesen tárgyalandunk : végre mivel c) nyilván áll a jelen törvény 1. §-ában is, hogy ..az alább megnevezett kihágások vizsgálata és büntetése a politikai hatáskör alá utasittatik. á annálfogva szabályszerint (2. §) harmad folvamodásilag a belügyminisztériumra ruháztatik át." Ezen tétel szoros értelme pedig oda megv ki. hogy a belügyminisztérium egyedül itél _szabálvszerint" —. melyet azonban közvetlen e zárjel (2. §) követ, mi annyit jelent, hogy a 2. §-ban felhozott esetekben azonban, kivételesen amaz általános szabály alól, nem egyedül a belügyminisztérium itéL — Folytatjuk. — (*) Lásd ide vonatkozólag : Dr. P a u 1 e r Tivadar . Jogés állam-tudományok encyelopaediája"" II. kötet 161 lap. — Mohi: ..Staats-lexicon'4 XII. 646 lap. — H a n k e •' ,.Criminalr. und Crinoinalpol."" I. 390. 1. — Szokolay „Büntetőjogtan" 52—56 1. K. Törvénykezési csarnok. Rögtönitélö-birósági tárgyalás a zalamegyei cs k.törvényszék előtt. Zala-Apátiban. — 1853. június 9—11. napjain — — Vége. — A rögtönbirósági eljárás f. é. június 9-én ni. báró Apor Sándor soproni cs. kir. orsz. főtorv. Tanácsos úrnak , a zalaegerszegi cs. kir. megyetörvényszék köztiszteletben álló, nagy érdemű h. Elnökének személyes előülése alatt Zala-Apáti mezővárosban, mint a tett színhelyéhez legközelebb eső községben . délutáni 4 órakor megkezdetvén : T. vagy G. János életben maradt sértett fél előadá, hogy ő bátyjával T. vagy G. György gyei f. é. május 16-án reggel korán Süniegh-Mihályfáról elindulván: délutáni 3 óra tájban Zala-Apátiba értek, hol a korcsmában keveset borozván, útjokat Esztergály felé folytatták, itt a korcsmában cigányzenét hallván . jókedvökben ismét betértek és mulattak mintegy 8—9 óráig; bizván egy velök mulató egyén azon ígéretében, hogy őket Galambokig lovain elviendi. 3Iidőn azonban ók az esküdttől megtudták azt. hogy azon legénynek lovai nincsenek : gyalog megindultak Galambok felé. A Bárándi pusztához érvén, egyszerre nagv dorongokkal ellátott két egyén által megtámadtatván, az egyik őt. a másik bátyját ütötte főbe, mire ő elesvén, a nyakában volt zacskóból pénzét kivették 0 hallá még. hogy testvérére néhányat ütöttek . hogy azonban azután mi történt vele ? arról határozott tudomással nem bir. Hogy mennyi pénz volt nála, azt szintén pontosan megmondani nem tudja: mert ő kapott sebei következtében 17 napig eszméletlenül feküdt Esztergályban s emlékezete még most is gyönge és néha zavart ; azt azonban határozottan áilitja. hogy a rablók ugvanazon egyének voltak . kik velők a korcsmában mulattak. Ezután M. P. kerületi orvos úr, mint szakértő kihallgattatván . előadá, hogy ó az eset után 3 napra T. vagy G.János sértett felet megvizsgálván, fején jobbfelől. hosszúkás, törődött, fölületes bőrsebet és daganatot tapasztalt, sértett fél ütere lassú, maga eszméletlen volt s beszélni nem tudott. Véleménye az. hogy a tompaeszközzel nagy erővel ejtett ütés követketében, heves agyrázkódtatás állott be, mely nemcsak magábanvéve súlyos, de életveszélyes sértés is. minthogy az ilyek gyógyi-