Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 82. szám - Nézetek a maradvány-földek váltságának kiszabásáról

Pest, 1858. - 82 Július 24-én. TÖRVÉNYKEZÉSI LAPOK. Megjelennek e lapok hetenkint egyszer: szombaton. I Szerkesztési és kiadói iroda : Belváros ,Lipólt-utca , 20-ik szám. Előfizetési díj —hely berés vidéken a julius-deceniberi félévre : 3 fp. Előfizetés e lapok 1858-ik évi julius-decemberi folyamára — helyben és vidéken e^yiránt, félévre 3 pft. — Megjelennek, július elejétől kezdve, hetenkint egyszer — szombaton. gUBT* Az e(I(ligi egész folyam 1—78. teljes számai kaphatók 7 pftért. TARTALOM : Nézetek a maradvány-földek váltságának kiszabásáról.— A f. é. június 20-án kelt cs. rendelet. Folytatás. — Törvénykezési csarnok : Rögtönitélőbirósági tárgyalás a zalamegyei cs k. törvszék előtt, Zala-Apátiban. — Balázsy Antal védbeszéde a budai cs. k. orsz. törvényszék előtt. Vége.— Kinevezés. — Pályázat — Csődnyitások. \] jj 7 M e k a maradvány-földek váltságának kiszabásáról. A földtehermentesitési cs. nyiltparancs 10-dik §-a a maradékföldekért járuló kárpótlási összeg kiszabását akkép rendeli, hogy ezeknek minden holdjáért azon összeg határoztassék, mely az ezen nyiltparancs 6-dik §-a szerint, az illető határbeli egytelekre szabandó kárpótlási összegből, az ugyanazon határban egy telekre törvényesen megkivántató állomány tekintetbe-vételével, egy holdra kárpótlási általányul esik. Itt azonban fölmerül azon kérdés : vájjon a földtehermentesitési cs. nyiltparancs 6-dik §-ában megállapított kárpótlási összeget csak azon holdak számával kell-e elosztani, melyek az 183% V-ik cikkben, a helyek osztályzatához képest, a jobbágytelki állomány mennyiségéül meg vannak határozva? vagy pedig ezekhez még az elkülönített legelő mennyisége is számításba veendő? — mert, ha a legelő is számításba vétetik : akkor az osztó holdak száma szaporodik , s a kárpótlási összegből kevesebb esik egy holdra, következőleg a maradványföldek váltságdíja is kevesebbre szabható. Első tekintetre egyszerűnek látszik e kérdés; mindamellett fontos körülmények vannak, melyek miatt e tárgy körüli nézetek elágaznak. Közelebb szerencsém volt. egy igen tisztelt barátommal e tárgy körűi eszmét cserélni, s ép ezen eszmecsere nyújtott nekem alkalmat arra, hogy e tárgyat a „Törvénykezési lapok" olvasó közönsége elé vigyem. Ugyanis az én tisztelt barátom véleménye szerint nem szenved kétséget, hogy a legelőnek eredeti rendeltetése az volt, hogy a volt úrbéresek igavonó barmokat tarthassanak , melyekkel saját úrbéres földjeiket mívelhessék és úri tartozásaikat marhás napszámakban is teljesíthessék; a hol pedig bőven volt a legelő: ott tenyészbarmokat is tarthattak, s ily helyen a vaj szolgál tatás még az urbérbehozatalakor is meghagyatott. — 1836-ban pedig az apró dézma eltöröltetett, s így a legelőért való úri tartozásul csak a robotok maradtak, azok pedig a kilenceddel együtt az úrbéri váltságösszeg meghatározásánál számítási 82