Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 82. szám - Nézetek a maradvány-földek váltságának kiszabásáról

668 alapul vétettek. E szerint a kiadott legelőért való kárpótlás , a földteherinentesitési cs. nyiltparancs 6 dik § ában megállapított összegekben bennfoglaltatik , ugyanazért ezt — a legelőt — mint a telki állomány kiegészitő részét, számitásba kell venni, s ekkép a belsőség, — szántó-, kaszáló-földeivel s elkülönített legelőjével együtt — a hány holdat tesz : annyifelé kell osztani a kárpótlási összeget, s ugy kitudni, hogy egy holdra mi esik ? következőleg a maradvány földek holdja után is annyit kell kiszabni. Mivel pedig én ezen nézetben nem osztozhattam — elsőben azzal támogattam ellenvéleményemet, hogy, ha a legelőt is hozzá számitanók a constitutivumhoz: azon anomáliára vezethetne, hogy például Biharban első osztályzatú két határban — az egyikben szük, a másikban bő legelő esete foroghatván fenn, az egyikben négy hold, a másikban 22 .hold legelő mellett — az 183 % V-ik t. cikkben megállapított 26 hold szántó és 8 hold kaszálóval együtt, egyik helyen 39 holddal, a másikon pedig 5 7 holddal kellene az 550 pftuyi kárpótlási tőkét elosztani, s mig az egyikközségben 14 pft s néhány kr., addig ugyanazon megyebeli hasonló osztályú másik községben csak 9 pft s néhány kr. esnék egy holdra. Az én tisztelt barátom erre igy válaszolt : hogy az ilyes látszólagos anomáliák fontossága mindjárt megszűnik, ha gondolóra vesszük, hogy egy nagyszerű műtétei keresztülvitelénél ily aprólékos körülményeket máskép eligazítni nem lehetett: mert az egyes községek osztályzata — a határbeli földek minőségére való tekinteten kivűl — az úrbér behozatala alkalmával még sok más körülmények alapján állapíttatott meg, s megeshetik, hogy egy harmadik osztályú határban, ugyanegy megyében, ép olyan jók az úrbéri földek, mint az első osztályú határban, — s mig az első osztályú határban 34 hold állomány után 550 pft. kárpótlás fizettetett: addig a 3 ik osztályban 48 hold állomány után csak 450 ft járult. — Hát még, ha azt vesszük gondolóra. hogy Békés megye általában termékenyebb Biharnál, mégis történetesen Békés megyének egy harmadik osztályzatú községe, Biharmegyének egy első osztályzatú községével épen határos szomszéd, s mig Békésben e 3-ik osztályú községben 60 hold a telki állomány: a szomszéd községben — mint Bihar megye első osztályú községében — csak 34 holdat teszen s mégis mind a két községben egyformán 550 pft volt a váltsági öszszeg. — Valamint tehát ezek, a váltság nagyszerű országos műtételéhez képest, mint kisszerű, apró körülmények elenyésznek : ugy az én általam felhozott 9 pft és 14 pft közti különbség is a maradványföldek váltságánál figyelembe nem jöhet. Ezen eszmecsere folytán azt ígértem, hogy e tárgyat én e lapokban fejtegetni fogom — se szavamat beváltandó: eligazodásul a következő törvény-idézeteket állítom együvé; u. m. A földtehermentesitési cs. nyiltparancs 10-ik §-a az ugyanazon határban egy telekre törvényesen megkívántató állományt rendeli tekintetbe vétetni: — a birtokrendezési cs. nyiltparancs 4-ik §-a az elkülönített legelőt, az erdőket és nádasokat egy kategóriába veszi, s midőn ezeket a jobbágyok tulajdonául rendeli : azután az 5-ik §-ban a telkek törvényes mértékét az eddigi törvények szerint állapítja meg. Ezen idézett §-ban a törvényes mérték kitétele, viszonyítva a földtehermentesitési cs. nyiltparancs 10-ik §-ának ezen szavaival : „egy telekre törvényesen megkívántató állomány", nézetem szerint, kezeinkbe adja az eligazodás fonalát, melynek nyomán én azt hiszem és