Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 101. szám - Telegdi Miklós emlékezete

816 TARTALOM : Telegdi Miklós emlékezete. — Irtásföldek és közlcgelőbőli foglalások. — A kegyúri kötelességek terjedelme s átháramlása. — Büntetőjogi gyakor* lat; a pesti orsz.törvszéknél nov. 23 án. — Vegyes. — A külföldi jogéletből. — Kinevezés. — Pályázat. — Kármentesítési tőkék. — Csődnyitas. — Csődmegszüntetés. Telegdi Miklós emlékezete. A sebesen rohanó új és új események könnyen feledésbe ejtik a mnlt idők érdemeit, emléküket eltemetik; — a hazafiúi szintúgy mint az irodalmi téren jeleskedett férfiak megérdemlik, hogy neveiket koronként emlékünkben fölidézzük. Egy ily férfiú emlékét szándokom e lap tisztelt olvasói előtt fölujjitni, ki az akkori mozgalmas idők számos viszontagságai, állása, s hivatása terhes foglalkozásai közepette is talált időt magának a jogirodalmat jeles dolgozataival, örök emlékű jogi munkáival gazdagítui, ki mint jeles magyar törvénytudó, classicus egyházi iró, nagy, áldozatokra kész hazafi, s a magyar katholika egyháznak a 16 században a legkitűnőbb bajnokai egyike, egyaránt hallhatatlan nevet vívott ki magának az utókor előtt. E férfiú Telegdi Miklós az egykori pécsi püspök törvénytudó s a magyar classica litteratura úttörője; életpályája egyes mozzanatait mint ide nem annyira tartozókat futólagosan érintve , inkább csak a jogtudomány terén tett működéseire íorditandom e rövid életrajzban főbb figyelmemet. Született 1535-ben a NagyVáradhoz 2 mértföldnyire a kolozsvári országúiban eső, a sebes Kőrös mellett regényes vidéken fekvő Mező Telegd városban, nemesi szülei őt a még gyenge, de nyilt észt tanúsító ifjút, kiképeztetése végett Krakóba vitték, hol tanulmányait dicsérettel be is végzé. Hazájába visszatérte után a papi pályára lépett, s az akkori primá? Oláh Miklós által, azzá 1558-ban föl is szenteltetett. Kitűnő tehetségei, vallásossága, s tudománya által csakhamar elannyira megkülönbözteté magát kortársaitól , hogy felszenteltetése után 13 évre már mint az esztergomi főkáptalan nagy prépostja jelenik meg évkönyveinkben, s mint ilyent nevezte Veráncz Antal esztergomi érsek, végrendeletének végrehajtójává 1573 ban. Érdemei méltánylatául Rudolf király által 1579-ben pécsi püspökké, s később minthogy az esztergomi érseki szék sokáig betöltetlenül állt az okból, mert Rudolf király átallotta az arra igényt tartó két hatalmas vetélytárs, u. mi Draskovich kalocsai érsek s korlátnok, és Radetz István egri püspök s helytartó közül bármelyiknek előmozdítása által a másikat megsérteni s mintegy maga ellen ingerelni, ez okból a primási szék üresedésben állván, az esztergomi érsek lelkiekbeni helyettesévé ís Telegdi neveztetett. Fölötlő érdeme, hogy már e korban, melyben hazánkban mindenki a hazai nyelv mellőztével latin nyelven adta ki dolgozatait. Telegdi az evengaliom magyarázatát 3 kötetben magyar nyelven dolgozta ki; — hazai nyelven válaszolt Bornemisza Péter szemptei predicatornak , ellene intézett ..Fejtegetés" nevü könyvére: valamint kátéját is, mely azonban sajnos, nyom nélkül elveszett, Canisius után átdolgozva , szinte hazai nyelven bocsátotta közzé, mikhez képest Telegdit a magyar katholica irodalom elöbajnoka, kezdője s valódi classicusának nevezhetni. A magyar irodalom körül szerzett érdemein fölül nem csekély elismerést vívott ki magának hazája részéről az által is, hogy a Nagyszombatban fölállított nyomdát 1577-ben a bécsi jezsuitáktól, akkoriban nagy összeg pénzen 1000 fton megvásárolván, a káptalannak hagyományozta, ez uton jutott később a jezsuiták, s végre a magyar egyetem birtokába. — A magyar katholika egyház a haza iránt s az irodalom körül szerzett érdemein kivül