Törvénykezési lapok, 1858 (2. évfolyam 79-104. szám)

1858 / 101. szám - Irtásföldek és közlegelöböli foglalások

mindenek fölött a jogtudomány terén tanú­sított buzgalma Telegdinek félreismerhet­len. ő a hires nyitrai püspökét Mossóci Zakariást, az orzsággyülési végzések, s az itt ott elszórva hevert törvénycikkelyek összeszedése, egy tökéletes egészbe leendő olvasztásába akkor segité, szellemileg s anyagilag most emiitett kortársát Mossó­cit e hazafias vállalat kivitelébe akkor gyá­molitá, midőn az ország s a közjónak arra leginkább szüksége volt. — Minden tör­vénytudó előtt köztudomású dolog, hogy TeJegdi előtt valami rendszeres , s egy egésznek mondható nyomtatott törvény­könyv az országban nem létezett, többnyi­re csak kéziratok voltak, milyen volt pél­dául Illosvay István egri prépost könyve, mely 1544 körül Íratott; —Joannes Sam­bucus 1581-ben Frankfurtban nyomtatás­ban megjelent törvénygyűjteménye pedig, mely az I. Mátyás koráig kijött törvényeket tartalmazá, s ezeket is a kiadó Mnssocitól nyerte, inkább csak e téren tett kísérlet­nek nevezhető : — sokkal kielégítőbb gyűjtemény volt tehát ennél a Mossóci s Telegdi által Nagyszombatban megjelent, s az utóbbi által fölállított nyomdából ki­került törvénykönyv, mely 1584-ben e cím alatt „Decreta, constitutiones et Artí­culi, Regum Inci. Regni Hungáriáé ab anno Domini millesimo trigesimo quinto ad annum post sesqui milesimum octogesi­mum tertium publicis comitiis edita cum rerum indice copioso. Tyrnaviae anno Do­mini M D.LXXXIV fol" látott napvilágot. A nagy fáradsággal összeszedett munka, egy ajánló levél kísérete mellett 1584. august. hó 20-án Rudolf király nak dedicál­tatott (lásd Koller História Episcopatus Quinque ecclesiensis Tom. 6-o pag. 343). E gyűjtemény, mint már cime is mutatja az összes , addig az országban alkotott törvé­nyeket 1035-től 1584-ig magában foglalta, mi által nevezetes hiány lőn pótolva, bíró, tanito; s minden törvénytudónak hosszú­idéig kizárólagos kézi könyvül szolgált, s a törvénytudomány terén korszakot alko­tott e gyűjtemény. Jelességének legszem­beötlőbb bizonyságául szolgál az, hogy ké­sőbbi években nevezetesen 1628. és 1653. az ujabb törvényekkel toldva több kiadás­ban megjelent, sőt a későbbkori törvény­íróknak a többek közül Szentiványi Már­ton és Szegedi Jánosnak is 1695 — 98 év körül e gyűjtemény szolgált majdnem ki­zárólagos segéd forrásul. — A jogtudo­mány szintúgy mint a hazai irodalom e nevezetes embere erőteljes férfikorában mintegy 51-ik évében 1586. April. 22-én megszűnt élni, tetemei a nagyszombati Sz. Miklós templomában takarhattak el, sírja felírása : ..Reverend. Nic. Telegdinus Epis­copus Quinquecclesiensis Cons. Caes. R. M. Administrator Archiepisoopatus Strigonien­sis in Spiritualibus, — vivens hunc se­pulturae locum sibi elegit : moriens vero in Dominó Auno M.D.L,XXXVI. April. XXII. die aetatis LL. clerí populique orationibus se commendatü — mai napig is olvasható. Mig magyar jogirodalom létezend, neve élni fog. Dr. BALOGH. Irtásföldek és közlegelöböli foglalások. Oly terület, mely régibb időben irtás feletti egyesség vagy engedmény levél nélkül, de mégis erdőirtás által jött, a volt úrbéresek használatába, habár azon legel­tetési gyakorlat támadt is: irtásnak veendő s megváltás alá eső legelőfoglalásnak nem tekintethetik. Vélemény az urb. szab. nvp. 7. 9. §§-hoz. Bár a birtokrendezési nyiltparancs 7, és 9. §§-aiban a közlegelöböli foglalás és irtás fogalma tisztán meghatároztatik , még is vita tárgyául szolgál az úrbéri szabályozó perekben , hogy bi­zonyos határrészén levő föleiért a volt jobbágyok­101*

Next

/
Oldalképek
Tartalom