Törvénykezési lapok, 1857 (1. évfolyam 26. szám)

1857 / 26. szám

225 nem képeznek. Sőt, mivel amazokban, e kitétellel: „ha panasznak nincs helye" a 14 napi határidő kezdete csak általánosan van meghatározva; emezek közöl pedig a 301. §. az iránt: mikor kezdődik a 14 nap, részletesen rendelkezik ; kétséget sem szenved, hogy ezen §. a 268. és 272. §§-ok fölvilágositására szolgál. így a 301. §. egyenkint előszámlálja a panaszokat, melyek a teljesítés határidejének kezdetére befolyással birnak, s ezek közt csak a fölebbezési és felülvizsgálatot emliti meg, a reudkivüli fölülvizsgálat- és semmiségi panaszról nem is szól, hanem világosan kimondja, hogy a másod bíróság helybenhagyó ítéletének kézbesítésével a telj esi tési határidő folyama kezdődik ; mi minden esetre eloszlat minden kételyt az iránt, hogy a másod biróság egybehangzó ítélete már a kézbesítés napjával olyan, mely ellen a 268. §-ban értett halasztó hatályú panasznak helye nincsen. * * * Ezek után a mondottakra visszaemlékezve, azon kérdésre: ítélet alapján mikor kell az eskü letételeért határnapot kérni, csak igy lehet helyesen válaszolni: 1- ször. Miután az elsőbiróság itélt: ha az ítélet ellen panasz nem emeltetett, a fölebbezési határidő eltelte, ítéletnek a 323, és 324. §§. értelmében jogerejűvé válta után 3 nap alatt; — ha pedig fölebbezésnek nincs helye t. i. ha választott biróság itélt, vagy ha a fölebbezési jogról az ellenfél az Aptkv. 1444. §. értelmében érvényesen lemondott, az itéiet kézbesítése, vagy ha a fölebbezési visszavonta, ezen visszavonás kézbesítése után 14 nap alatt (301. §.) 2- szor. Miután a másodbiróság itélt: ha az itéiet ellen panasz nem emeltetik, a fölülvizsgálati határidő eltelte, vagyis az itéiet jogerejűvé válta után 3 nap alatt; — ha pedig panasznak nincs helye, t. i. ha a fölülvizsgálati jogról az ellenfél lemondott, vagy ha az elsőbirósági itéiet helyben hagyatott: az itéiet kézbesítése; vagy ha fölülvizsgálat kéretett, de visszavonatott, a viszszavonási nyilatkozat kézbesítése után 14 nap alatt (301. §.) 3- szor. Miután a harmadbiróság itélt, az itéiet kézbesitése után 14 nap alatt kell az eskü letétele végett határnapért folyamodni! (]) (') Hozzáértvén e határidőkhöz még azon (rendszerint) 3 napot is , melyeket a biróság az ítéletben szokott kitűzni. — S miután a t. értekező e pontokban a tárgyat kifejtette : fölmentett egyelőre minket is attól, íme ezek észrevételeim, melyekkel egyrészről a t. értekezők által oly nyomatékosan felállított s a t. szerkesztőség által oly tekintélyesen pártolt nézetet megcáfolni, másrészről az ellenkező nézet helyességét megmutatni egyedül az igazság érdekében törekedtem.(2) írtam l'écsett, 1857 évi szeptember 24. Dr. D i e t r i ch. Miniszteri rendeletek. » i. — 1857 nov. 1-sejéröl — érvényes Magyar-, Horvát-, Tót-, Erdélyország , a Szerbvajdaság és Temesibánságban — urbértörvényszéki ülnökök kiküldetését illetőleg szolga- (járás) és vár. kiküldött járástörvényszékek helyébe urbértörvényszéki mellék ügyvitelek (Amtshandlungen) teljesítésére. — Folyó évi october 18-án Ischlben kelt legmagasb határozványnyal kiadott engedmény folytán , az úrbéri főtörvényszékek Magyarországban, a Szerbvajdaság- és Temesibánságban, s ugyanazok annakidejében HorvátTót-, s Erdélyországban is ezennel fölhatalmaztatnak — azon esetben, ha valamely szolga- (járás-) biróság vagy valamely kiküldött városi járástörvényszék másféle ügyekkel van elhalmozva , és ha azon fél, ki az urbérszabályozás költségeit viszi, azért folyamodik — egy előadó urbértörvényszéki ülnököt az urbtörvsz. utasítás 164 §-ban bezárólag a 167-ig megjelölt előmunkálatokra kiküldve kirendelni. De azon tag, ki az előmunkálatoknál közreműködött,sem a hitelesitésnél,sem mint előadó az illető ügy eldöntése alkalmával jelen nem lehet. Az urbértörvényszék által ekként kirendelt ülnök , az illető szolga(járás-) biróság által, az előmunkálatok elővételére bevezetendő , és azon urbértörvényszéknek, melynek kerületében az előmunkálatok végeztettek, a tárgyalási jegyzőkönyvet átadni kell. Báró Bach s. k. Gr. N á d a s d y s. k. II. f. é. szept. 30-dikáról.(3) kiható minden koronatartományokra a határőrvidék kivételével — melyben a f. é. szept. 16-diki legmagasb határozvány alapján általános szabály tétetik közzé azon csekélyebb törvényáthágások büntetésére nézve . melyeknek fenyitése sem az ált. bünt.tk. — sem más különös rendeletekben nincs kimérve. Azon támadt kérdés fölött, hogy mint legyenek veendők valamely nyilvános tekintetekből a hivatalok által kiadott törvényes szabályok vagy rendeletek áthágásai, melyek határozott büntető rendeltetéssel (Strafbestimhogy eziránti véleményünket külön cikkben mondjuk el. < SZERK. (2) Mindenkép elismerést érdemlő törekedés, melyet a jogtudomány egy barátja sem tagadhat meg a t. vitatkozó úrtól, ki ép oly nemes ügyszeretettel, mint széles tárgyismerettel járt el cikke kivitelében. — Mi a dolgot magát illeti, részünkről egészen méltányoljuk alapos fejtegetéseit; azonban gyakorlati szempontból ragaszkodnunk kell azon eljáráshoz, melyet tudtunkkal az itteni orsz. tvszék és főtvszék is (mint a 33. lapon is megjegyeztük) már megállapítottak , s mely ellen az elmélet hiába küzdene SZERK. (3) Orsz. kor. lap 1857. Első rész XXV. (198) 478. 1.