Törvénykezési lapok, 1857 (1. évfolyam 26. szám)

1857 / 26. szám

226 mungen) nem bírnak , Ő cs. k- Apostoli Felsége f. é. szept. 16-dikilegmagasb liatározványával következőt rendelni méltóztatott: Minden cselekvény és mulasztás, mely a fenálló törvények-, vagy a hivataloknak hatáskörükön belül kibocsátott rendeletei értelmében jóllehet általánvéve büntetésre méltónak, vagy rendészeti vagy más nyilvános tekintetből törvényellenesnek nyilvánittatik, a nélkül azonban, hogy az a fölött kibocsátott szabályok , az ellen határozott büntetést szabnának: a mennyiben az áltbünt. tk.-ben nem említtetik — pénzbüntetésekkel: 1 — 100 pftnyi birsággal vagy fi órától — 14 napi fogságbüntetéssel fenyítendő. Az ált. btk. 248 §-ban felhozott személyek ellen és korlátozások közt lehet a fogságbüntetés helyett vagy ennek élesbitéseűl testifenyitéket is alkalmazni. A büntetés meghatározásánál mindazáltal zsinórmértékül szolgáland az, hogy nem lehet magasb büntetést kiszabni annál, mely a legcsekélyebb lenne, ha a tett az ált. bünt. törvény értelmében vett tulajdonságával valamely mulasztás- vagy kihágásnak birna. Az eljárás afféle csekélyebb törvényátkágások irányában, az 1855. april 3-dikai rendeletben megjelölt hivatalok álta^ az ugyanott felhozott határozmányok szerint gyakorlandó. — Báró Bach s. k. Gróf Nádasdy s. k. Báró Kempen s. k. Törvénykezési csarnok. Rögtönbirósági tárgyalás a debreceni cs. kir. rögtönitélő bíróságnál. — Folytatás. — 1857. június 21-én d. e. 10 órakor az ülés megnyittatván : A. K* József, őr kíséretében, vas nélkül elővezettetett. Mindenekelőtt a L* Sámuel vádlotton elfogatásakor rajta volt ing, az A. K* József vádlotton levő inggel szakértők által egybehasonlíttatván, azok mind a vászon, mind a varrás minősége, mind a hajtások nagysága, mind a kézelő és gallér egyformasága tekintetéből egyezőknek, egy kéz munkájának ismertettek el. Ennek folytán vádlotthoz azon kérdés intéztetvén, hogy hol és mikor vette a rajta levő inget? ő azt Debrecenben f. 1857. évi január vagy februárhóban vettnek állítá , s azt, hogy többet is vett volna ennél, el nem ismeré; s azon elnöki megjegyzésre, hogy ezen állítása a vétel idejét illetőleg is hazugság, mivel előbbi vallomása szerint a kérdéses időben, a felföldön, majd Erdélyben levén, ugyanakkor inget Debrecenben nem vehetett; erre vonatkozó vallomását oda-módosította, hogy a vétel idejét nem tudja; egyszersmind tagadta, hogy a fölmutatott s az övéhez hasonlónak fölismert inget L* Sámuelnek a sápi gyilkolás után, vagy bármikor is ő adta volna. A. K* József vádlott eltávolíttatván. L* Sámuel vádlott katonaőr kíséretében , vas nélkül, a rögtönbiróság elé állíttatott, s előlülő ur által eszközlött kihallgatása következőleg történt: L* Sámuel a nevem 36 éves , ref. balkányi születés és lako3, nős 3 gyermek atyja, szántóvető s kupeckedő vagyok, büntetve voltam, tolvajlásért fél-fél évre, vagyonom nincs, mert az említett tolvajlásért rám mért büntetéskor a lovak árában elvették ; irni nem, de olvasni tudok. — Vádlott a jankafalvai rablás iránt kikérdeztetvén, tagadta, hogy abban részt vett volna. Azután azon lovaknak — melyek elfogatásakor nála és társánál találtattak — holvétele iránt kérdeztetvén: válaszolta: hogy ő azokat és a szekeret f. é. húsvét előtt 4—5 nappal n.-váradi útjában, elfogott társával együtt, a ,,hágói" korcsmánál lopta, honnét másnap Nádudvarra a korcsmába jöttek , s onnét, midőn őket elfogni akarták, elmenekültek; azonban tagadja, hogy ő az elfogni akaróra puskát fogott volna. Majd Debrecenbe, onnét a bagaméri erdőbe s végre a „csillagos" korcsmába mentek, megjegyezvén , hogy a nálok talált fegyverek a hágói korcsmánál lopott szekerén voltak. Ekkor előadásának megcáfolásaul felolvastatván Fazekas László káros és Méhész Mihály tanú vallomásai, s ez utóbbi vallomására esküt tevén: szemébe mondá vádlottnak, hogy ő volt az egyik, ki a lovak eltolvajlása estéjén káros kertjének résén bement. Szabó Sándor hágói korcsmáros szinte szemébe mondá vádlottnak, hogy a kérdéses időben, sőt az ő ottléte ideje alatt, a nevezett korcsmától egyetlen lovat sem loptak el. D e m j é n Sándor tanú szintén szemébe mondá vádlottnak, hogy nála f. év apr. 8-án ezen ember volt másodmagával, ez fizetett ezüst 6 krosokkal, s ez akart ugyanakkor 50 és 100 pftos bankjegyeket föl váltatni. Vádlott elismerte, hogy ott 50 pftost csakugyan akart váltatni. Aztán Z o k o 1 i János, V ec s e i András és Kovács Bálint tanúk szemébe mondták vádlottnak, hogy ő volt másodmagával f. é. apr. 9-én Nádudvaron, s ő fogott fegyvert az őt elfogni akaróra; vádlott beismerte,hogy az említett időben csakugyan ő volt elfogott társával együtt Nádudvaron,azonban tagadta, hogy az elfogni akaróra fegyvert fogott volna. Végre azon csendőrök hivatván elő, kik a vádlottat és társát f. é. april 12-én a „Csillagos" csárdában elfogták, szemébe mondták vádlottnak, hogy ő. elfogott társával együtt, élethalálra védte magát: ugyanő két pisztolylövést is tevén ; vádlott a lövést először tagadta, majd oda módosította előadását, miszerint ő nem tudja, lőtt-e vagy nem.