Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Vas vármegye

Vas vármegye Vas vármegye székháza a Szent Jobb ünnepi kilétele alkalmából Szombathelyen 1938. június 19—20-án megvilágítva. Jobboldalt püspökvár, baloldalt városháza. Hazánk dunántúli részében fekszik. Határai voltak 1919-ig északon Alsó-Ausztria és Sopronvármegye, keleten Veszprém-, délen Zalavármegyék, nyugaton Stayerország. Területe 5474 négyzetkilométer volt; az 1920-i trianoni béke alapján való megcsonkítás után területe 3298 négyzetkilométer. Lakosainak száma 275.021. (1930) A trianoni béke a vármegyét három részre osztotta, Ausztriának 1583 négyzetkilométer, Jugoszláviának 613 négyzetkilométer jutott. Területe a rómaiak korában Felsö-Pannoniában feküdt. Róma uralma sok értékes nyomot hagyott a vármegye területén, mely valóságos bányája az ama napokból reánk maradt régészeti tárgyaknak. A rómaiak után jöttek a hunok, kik Savariát (Szombathely) 445 körül feldúlták. Attila halála után Pannónia a keleti góthoik birtokába jutott, kik azután az avaroknak engedték át a tartományt, :kiktöl 799-ben a frankok elvették, szláv és bajor gyarmatosokkal és más németekkel népesítették be Felsö-Pannoniát. 900-ban egész Pannónia, s így a vármegye területe is a magyarok birtokába jutott. Kétségtelen, hogy a vármegye székhelye már első szent királyunk alatt Vasvár volt s csak az 1578. pozsonyi országgyűlés rendeléséből tétetett át a székhely, mint biztosabb helyre, Szombathelyre*. A német beütéseik és a trónkiüzdelmek következtében és főként a tatárjárás után sűrűn emelkedtek aiz erődítések, melyek közül történeti nevezetességre tett szert Kőszeg vára, mely alól 1523-ban Jurisich oly vitézül verte vissza a törököt. Szombathely vára is sok viszontagságos napot látott. Itt kötötték meg a békét 1441-ben Ulászló és az utánsziilött László. Itt állította fel Hunyadi János 1446-ban táborát, mikor Frigyestől Lászlót és a Szent Koronát visszafoglalni akarta. Jelentékeny szerep jutott a vármegyének már a hitújítás első korszakában. Nádasdy Tamás országbíró élénk rokonszenvet tanúsított aiz új eszmék iránt és Ujszigeten — (Sárvár) könyvnyomdát s több helyen protestáns iskolákat állítván fel, hatalmas lendületet adott az ügynek. Boeskay fellépésekor, 1605 nyarán Némethy Gergely hajdúvezér többek iközött Körmendet és Szombathelyt is meghódította. 1619. és 1620. években Bethlen Gábor lobogóit lengette a szél a vármegye terein. 1644. augusztus 1-én Szentgotthárdhoz közel a nagyfáival fiatárban ment végbe az emlékezetes ütközet, amelyben Montecuccoli és Zrínyi a török hadat tönkre verték és amely után a győző félre oly hátrányos, u. n. vasvári békét kötötték. Ragyogóbb történeti események színhelye volt a vármegye a XVIII. század elején, Rákóczi Ferenc dunántúli hadjáratának idején. Kivált Bottyán János diadalai által jutott ikiváló szerep a vármegyének. 1777. kiváló fontosságú év a vármegyére, mert ekkor állíttatott fel a szombathelyi püspökség, föpásztori hatósága alá rendeltetvén az egész Vasvármegye és Zalából egy rész. Martinovics összeesküvésekor Vasvármegyéböl, mint a mozgalom részeseit elfogták gróf Sigray Jakabot, Szabó körmendi plébánost, Rosty Pál táblabírót, Rosty János kerületi táblai jegyzőt Kőszegen és Brehm János rohand seborvost, akik közül Sigray a vérpadra jutott. 1797-ben a felkelő nemesség a szombathelyi táborban gyűlt össze és az ö látásuk emelkedett hangú ódára lelkesítette a vármegye szülöttét és a nemzet 'koszorús költőjét, Berzsenyi Dánielt. 1809. újra alkalmul szolgál a vármegye nemességének, hogy harci készségét bebizonyítsa, mikor is részt vettek a hirhedt győri csatában. Ürök dicsőségére szolgál a vármegyének, hogy hatósága már 1820. évben 8 később is hathatós rendelkezéseket tett a magyar nyelv terjesztése céljából. Többek között alapot is alkotott, amelyből azon tanítók, akik a magyar nyelv terjesztésében érdemeket szereztek, jutalmakat nyertek. Hatósági 'pártfogásra talált a vármegyében a magyar szímügy már a mult század első tizedeiben. A kebelében megjelent társulatokat miniden erejéből, hazaifiasan támogatta. Az 1848/49. nagy napo'k hullámai, minthogy az események központjától a vármegye távolabb esett, a vármegyét csak érintették. Mozgalmasabb napjai azok voltak, mikor a nemzet őrei a Drávához vonultak és amikor a felkelt népe a Theodorovics tábornok által vezetett csőcseléket, amely Vasvármegyén át akart hazájába visszatérni, Lékánál Stájerországba szorította. A magyar világ már 1848. év utolján a nyugati végeken, teihát Vasvármegyében véget ért, mert Nugent tábornok 1848. december 25-én már Körmenden állott és a vármegyét katonai ikormányzás alá vette. Az alkotmányos élet újjáébredése a vármegye fejlődésének is kedvezett. Különösen zajos napja volt a vármegyének, mikor az 1893. évi őszi hadgyakorlaton Kőszeg városa a magyar (királyt és annak koronás vendégeit, a német császárt és a s/ász királyt fogadta területén. Az 1920. évben kötött trianoni szerződéssel feldarabolták az ezeréves Magyarországot és a győzök még a régi szövetségesnek, Ausztriának is juttattak belőle azon a címen, hogy ezáltal a fajnémeteket sikerül felszabadítani. Adakozás közben senkinek sem jutott eszébe, hogy megkérdezzék a felszabadítandóikat, legkevésbbé pedig azt az Ausztriának juttatott területen a németek között élő 126.000 magyar és horvát lakost, akik a felszabadulás következtében osztrák uralom alá kerültek. A Pimkavölgyben azonban a szerződés végrehajtói ellenállásra akadtak, minek következtében az eredetileg már osztrákok által megszállott több községet, köztük Szentpéterfát, Pornóapátit, Horvátlövőt, Magyar- és Németkeresztest, Felső- és Alsócsatárt, Nagy- és Kisnardát az ú. n. nyugatmagyarországi felkelési harcok után visszajuttatták Magyarországnak. A vármegye székhelye Szombathely, mely m<inden régisége dacára is a mult század utolsó évtizedeinek szülöttje. 40.000-re téhető lakosságával, imponáló középületeivel, a XVIII. század 80-as éveiben épített székesegyházával és püspöki palotájával, hatalmas közkórházával, melyet 1928. évben építtetett Vasvármegye és Szombathely város, hazánk egyik leginkább haladó városai közé tartozik. Székhelye püspökségnek, Máv. üzletvezetöségnek, mindenféle állami és önkormányzati hivatalnak, tekintélyes vasúti gócpont, mely élteti iparát, kereskedelmét, ápolja a kultúrát, társadalma élénk, szóval birtokában van mindama kellékeknek, melyek egy modern várostól megkívánhatok. A vármegye székhelyén, Szombathelyen a Berzsenyi Dániel 129