Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Veszprém vármegye

téren áll a vármegye székházának barokk-stilü épülete, mely 1771 után Chevrieux Adrián építész tervei szerint épült s Hausmanm Alajos által 1880-ban megújíttatott, [majd az 1937/38. évben alaposabb restaurálás alá vétetett. Gazdag levéltára van 1595. évtől kezdődő közgyűlési jegyzőkönyvekkel. Berky Miklós alispán A honfoglaló magyarság pannóniai hadjáratában a szláv népekkel száll sziembe és évezredes tradícióihoz híven, ösztönös települési érzékkel, a centrális fekvésű Veszprém és Baikony vidékét a fejedelmi Árpád törzs szálja meg. Itt kapnak birtokot Árpád vezér fiai, a Veszprém környéki helynevekben ma is élő Fájsz, Jutás és Tevel, körülvéve a jelenlegi megye délnyugati részén letelepedő Bulcsú és északnyugati vidékét elfoglaló Szalók nemzetség birtokaival. Nemesszalóik és Pórszalók községekben ma is élnek e honfoglaló nemzetség tagjai. Veszprém várának és városának névadója Géza fejedelem unokája, Beszprém lengyel herceg lesz, ő az első honfoglaláskorabeli birtokosa a későbbi megyei és püspöki székhelynek. Mint a fejedelmi szállásbirtok középpontjában, itt Veszprém alatt a „Táborállás"-on zajlik le a magyarság jövőjének legsorsdöntőbb ütközete Kupa és Szent István harca. Itt vágja le Vencelin a központosító hatalom legnagyobb ellenségét és teszi lehetővé Szent István nagy államalkotó tervének végrehajtását. E terv végrehajtásának is Veszprém megye földje lesz első tanuja. Veszprém várában rendezik be a magyar kereszténység megszervezésében Szent István legtevékenyebb munkatársának, Gizella királynénak otthonát, a királyné ,,konyháját", aki a Veszprémvölgyi első magyar zárdában szövi bajor apácáival és már kereszténnyé lett magyar asszonyokkal a gyors egymásutánban alapított egyházak és monostorok templomainak miseruháit és oltárkendőit. Itt készült el az eredetileg miseruhának szánt koronázó palást is. Gizella királyné hozza magával a Szent István által az elsők között alapított veszprémi püspökség első fejét, István püspököt, aki megindítója lesz annak a hatalmas munkának, amelyet 88 utódja nemcsak a megye, de az egész magyarság vallásos és kulturális fejlesztése érdekében egy évezreden át folytat. Ez ősi érdemek és tradíciók indokolják, hogy a veszprémi püspöknek idővel oly nagy szerep jut nemcsak a megyei, de aiz országos közéletben is, mint a királynét mindenkor koronázó kancellárnak és évszázadokon át Veszprémvármugye örökös főispánjának. A királyné és „konyhája" és a püspök székhelye körül letelepedett éVaz udvartartást kiszolgáló többnyire különleges kiváltságokkal ellátott udvari népek alkotják Veszprém vára körül és a bakonyi erdöispánság területén az első falvakat. De nagy szerepet játszanak a mindjobban kialakuló vármegye középkori településtörténetében a részben királyi, résziben főúri alapítású szerzetesi egyházak is. így a bencés apátságok közül az 1037-ben Szent István által létesített és Szent Gellért életével megszentelt Bakonybéli apátság, a somlóvásárhelyi női kolostor és a jásdi apátság, a ciszterciták 1182-ben III. Béla által alapított zirci monostora, a domonkosok Szent Katalinról elnevezett és Bertalan püspök által 1240-ben létesített veszprémi zárdája — melyben bl. Margit királyleány éli első gyermekéveit — a üyulafiak által 1255-ben alapított rátóti premontrei prépostság, a Nagy Lajos királynak köszönhető 1364-ben létesült leveldi karthausi kolostor, majd a pálosok üt rendháza és temploma: a pápai, a csatkai, porvai, tüskevári, illetőleg nagyjenöi és vásonköi (nagyvázsonyi) egyházak. Ezeknitk a kolostoroknak a lakói nevelték a Bakonyvidék köréjük csoportosuló falvainak népét, nemcsak istenfélelemre, de a szükséges mezőgazdasági ismeretekre is. Nemcsak a sorsdöntő nemzeti eseményeknek, az árpádházi magyar szentek életének és a híres veszprémi káptalani főiskola ihlette magasrendű szellemi életnek lett középpontja a középkori Veszprém területé, hanem a korabeli gazdasági műveltségnek termékeny talaja, annak a zseniá1 i^ első magyar királynak akarata szerint, akinek nevét méltán éppen a bakonyvidéki falvak őrizték meg a legnagyobb számban és leghűségesebben, mint: Királyszentistván, Szentkirályszabadja, Bakony-Magyar-Szentkirály, Bakony-Német-Szentikirály, majd méltó utódjáét, Szent Lászlóét: Bakony-Magyarés Bakony-Német-Szentlászló. Lényegesebb változást jelent Veszprém vármegye történetében a török hódoltság kora. A bakonyvidéki várak .ekkor jutnak el igazi jelentőségükre :a nyugati védelmi öv első vonalába tartozó Veszprém, Palota, Vásonkő, és Csesznek vára és a második vonal jelentős erődítménye Pápa. Veszprém vármegye XVI—XVII. századi történetét e fontos végvárak körüli harcok töltik ki. Hol Szinán hasa, vagy Hassan Ibég foglalja el hősiesen védett erődítményeiket, hol a magyar vagy az egyesült birodalmi seregek győzedelmeskednek a török fölött. De minden esetben a középkorban oly szépen virágzó bakonyi falvak népe érzi meg legjobban az ádáz tusák pusztító következményeit. Amit a török harcok meghagynak, azt később Bethlen Gábor seregei, Bottyán János kurucai, majd Heister labancai dúlják fel. Első jelentős eseménye, a napóleoni háborúk magyar nemesi insurrekciója, megyénk nyugati határán játszódik le, éppen a veszprémi lovasezred daliás szereplésével. Ha kardja élével a haza határainak hűséges védelmében bátor elknállást is fejtett ki Veszprém nemes vármegyéje, annál buzgóbb istápolója lett a nyugatról jövő nemzeti szabadságküzdelmek szellemének. Követeivel részt vesz a reformországgyűlések sorsdöntő ülésein, iskoláiban pedig mint az országos jelentőségű pápai ref. kollégiumban, neveli már azt a márciusi ifjúságot, (Petőfi, Jókai, Kerkápoly), amely ezeknek a reformoknak lelkes megvalósítója lesz, nemcsak a szabadságharc heroikus küzdelmeiben, de később a kiegyezést követő nemzetépítő munkában is. A kultúrának az a meleg szeretete, mely az Árpádok alatt Veszprémben főiskolát létesített, nem veszett ki közönségünkből soha. Lelkesedő áldozatkészségének köszönhető, hogy két városában: Veszprémben és Pápán mintegy 6000 diák járhat középiskolákba s emitt katolikus, amott református teológia ad főiskolai képesítést. Háborús időben létesült és nyert elhelyezést Veszprémvármegye külföldön is nagyrabecsült múzeuma, amely földünk s kultúránk múltjának és jelenének összefoglaló képét tárja szemléltetően és tanulságosan a látogató közönség elé. A fejlődés tehát minden téren gyors léptekkel haladt és halad előre. 130