Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 15-18. szám - Abauj-Torna vármegye - Békés vármegye

Szent-lmrey Pál alispán Abaúj-Torna vármegye eredetileg két külön megye volt: Abaúj és a már 1263-ban megyeként feltűnő Torna vm. A két vármegye többszöri egyesítés ée szétválás utáin végleg 1881-ben egyesült. Abaúj vm. nevét a honfoglaló nemzetségek egyikétől, az Aba Sámuel királyt adó Abanemzetségtől, illetőleg az 1038-ban épült Abaújvártól kapta, melynek egyik nevezetessége, hogy a lálzadó magyarok ebben a várban fogadták az Oroszországból hazatérő I. Endre királyt (1046) s őt a pogányság viissizalátllítására igyekeztek rábírni. 1241-ben a tatárok a vármegyét csaknem teljesen elpusztították. IV. Béla királyunk építő munkája azonban csakhamar itt is új fejlődést hozott. Ez időben legnagyobb része az Abák és Omodék birtoika. Ezek, mint Csák Máté szövetségesei Rozgonyniáfl Károly Róbert kiriálytól döntő vereséget szenvednek s 1312-ben birtokaikat részint a király hü alattvalói kapják adományba, részint a királyi népek telepednek meg rajtuk. Az Anjouk alatt, majd a következő idők egy részén ált a vármegye meglehetősen békés időket élt s a nyugodtabb fejlődés kapcsán lakossága is szaporodott. 1472-ben 5184 portát írnak össze területén. Az 1440-es éveikben a huszita mozgalmak ebbe a vármegyébe is eljutottak, minek következtében jelentős területek, így Jászó, Szepsi, Nagyida is, valamint több vár Gískra, illetőleg a csehek 'kezére jutottak. Máítyás király halála után a trónviszályok folyamiáin János Albert lengyel herceg seregei két ízben dúlták fel a megyét, míg végül I. Ulászló hadai kiverték őket az országból, A mohácsi vész után beállott országos zavaróik, hadakozások főhullámai e megyén vonultak át. I. Ferdinánd 1528-ban az e megyebeli Szinámál veri meg János király seregét, aminek következtében utóbbi Lengyelországba menekül. A töröktől sem volt mentes a megye. A XVI. század második felében már pusztítják török csapatok annak déli részét. 1588-ban felégetik Szikszót; Rákóczi Zsigmond egri kapitány azonban megveri és kiűzi őket. Nagy szerepet tölt be a megye Bocskai, Bethlen Gálbor és I. Ráikóczi György felkeléseiben. 1646-tól: újból a királyi Magyarországhoz tartozik, de egy része a töröknek kénytelen hódolni. Lelkes híve a kuruc fejedelmeknek, Thököly Imrének és II. Ráikóczi Ferencnek, ami miatt labanc részről sokat 'kellett szenvednie. A iszatmári béke után békés fejlődés korszaka következik itt is hosszú időre. Az 1831. évi kolerajárvány a vármegye lakosságát jelentékenyen leapasztotta és a nyomiáiban a Felvidéken kitört s csak nehezein elfojtott zendülésbe is belevitte. Ugyanez időben a váirmegye nemcsak támogatta, hanem fenn is tartotta Kassán a magyar színészetet, örök érdemeket szerezvén azzal, hogy az 1837-ben Pesten megnyílt Nemzeti Színház számára az akkori magyar színművészet legjelesebbjeit felnevelte. Az 1848/49. szabadságharcban is múltjaihoz méltóan vette ki részét. A híres vörössipkáis, 9. zászlóaljat e vármegye területéről toborozták. Pulszky Sándor csapatai 1848. december 11-én Schlidk altábornagytól vereséget szenvedtek ugyan Kassa mellett, Mészáros Lázár azonban Szikszó felől megakadályozta a császáriak további előnyomulását. Klapkáinak az osztnák seregen Hidasnémetinél aratott győzelme segítette elő, hogy az ő és Görgey seregei egyesülhettek. Kassa környékén kezdték szervezni az új felsőmagyarországi hadsereget, de a benyomuló orosz túlerő elől a honvédek kénytelenek voltak visszavonulni. Az abszolutizmus idején Kassán a vármegyei törvényszék helyett cs, és kir. törvényszéket állítottak fel, Torna vármegyét pedig ismét Abaújba kebelezték. Midőn 1860-ban a válrmegye visszanyerte autonómiáját, Torna vm. ismét különálló megye lett; 1881-ben azonban a LXIII. t. c.-kel a két megyét véglegesen egyesítették. Az 1904/6. évi nemzeti ellenállásban Abauj-Torna vm. vezető szerepet vitt s székhelye, Kassa a világháborúban fontos katonai központ volt. Kassát a vármegye 1647-ben tette állandó székhelyévé, majd itt megyeházát is épített. A Fő-utoá|n ma is fennálló vármegyeháza II. József idejében épült. Az 1918. esztendő utolsó napjaiban cseh megszállók hatoltak be az ősi vármegye területére s egy szomorú alkonyon Kassára is bevonultak. Trianon kettészakította a vármegyét és a mai, 1679 négyzetkilométert kitevő csonka vármegyének Szikszó a székhelye. vitéz Márky Barna alispán Békésvármegye területét — Arad, Torontál és Temes területeihez hasonlóan — a honfoglaló magyarság ötödik torzsé vette birtokába. Bár a zasztyi apátság 1067-ből származó alapítólevele már említést tesz az itt élő lakosság virágzásáról, a váradi regestrum adataiból következtetve, a vármegyei szervezet kiépítése minden bizonnyal csak a XII. században történhetett. A kialakuló földmüvelés és állatenyésztésböl bőségben élő sok-sok falu és fejlődő egyház az Arpádházi királyok bölcs és békés országlására vallanak. (Adataink szerint pl. csak Gyula város jelenlegi területén kb. 10, Orosháza területén legalább 5 élénk község virágzott.) A XIII. század végén a vármegye már közigazgatási és igazságszolgáltatási területegység, mely felett a jog119