Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 9-10. szám - A Magyar Lovaregylet és a lóversenyügy

lelet kapni, más tekintetben is nagy a „zártkörűség", ít/y többek között, hogy mikép folyik a jelenlegi egyesületi szervezetben az anyagi ügyeknek a keze­lése és ellenőrzése, kap-e ez elég nagy nyilvánosságot afíbz, hogy a nagy közvélemény is ellenőrizhesse, hi­szen közérdekű intézményről van szó, nempedig zárt­körűről, így például, ha valaki kíváncsi volna arra, hogy az 1937. évi 4,436.900.— pengő bevételből ki­adott 4,434.400,— pengő mire fordíttatott, ami nem kis összeg,, mert a lakonikus szövegű nyilvánosságra hozott jelenléshői nem tűnik ki semmi. Legfeljebb az, hogy 1039, 1940, 1941. évekre a vezetőség felhatalma­zási kapott arra, hogy az évi klasszikus versenyeket 4NS.S00.— pengő összrlíjazással kiírhassa. Amikor te­hát évente átlagban négy millió pengő bevételük van. akkor ebből csak félmillió kerülhet díjazásra 3 éven át? Holott egész természetes, hogy a versenyistálló fenntartására és ennek előmozdítására csakis a díjak megfelelő szaporítása és emelése lehet jótékony hatás­sal. Ez az, amit nem értünk és amire felelelet várunk — többek között. Vagy pedig arra. hogy mikén! fordulhattak elő olyan, valóban száz évvel ezelőtt érthető ügyek, mint volt többek között a Magyar Lovaregylet fenhátósága alá tartozó fiatalságnak a levente-ügye, ahol fontos honvédelmi érdekeket akartak alárendelni száz év előtti grófi felfogásnak? Hát még ilyesmi is előfordul­hat nálunk? (Folytatójuk.) Nagy viharokat kelteti a t. Házban az ú. n. tapolcai kérvény tárgyalása is, amely nem volt más, mint indítvány arra, hogy az országgyűlés helyezze hatályon kívül az 1867-iki emancipációs törvényt a zsidókra vonatkozólag. A kormánypárt részéről Berzeviczy Albert terjesztette elő elutasító indítvá­nyát, az antiszemitáik részéről pedig Istóczy Győző terjesztett elő indítványt. S ekkor történt az. amire alig volt még példa a t. Ház történetében: hogy a kérdést ideiére elintézhessék, a t. Ház 1883 január 27-én, vasárnap is ülést tartott! Ezen az ülésen Tisza Kálmán főleg Simonyi Ivánnal polemizált, miután ez utóbbi felszólalásá­ban kijelentette, hogy Tisza Kálmán tulajdonképpen antiszemita, mert azzal, hogy üldözi az antiszemit­izmust, azzal csak előmozdítja azt. Tisza Kálmánl többek között így válaszolt: „A képviselő úr azt állította, hogy én antisze­mita vagyok. Biztosíthatom a képviselő urat, ha az[ őneki örömére szo'gál, hogyha azért vagyok anti­szemita, mert minden kezemben lévő eszközzel! igyekeztem a fai- és hitfelekezetek elleni gyűlölség! szítását éppúgy, mint annak kihágássá és rablássá! fajult kinövéseit megakadályozni: ez értelemben! ezentúl is antiszemita leszek és biztosítom, hogyha* ezzel hiszi propagá'ni nézeteit, akkor én igenis^ segíteni fogom ..." Az indítványhoz felszólaltak Mocsáry Lajos, Irányi Dániel, Jókai Mór, Hermann Ottó, Ugrón Gábor ellene, mel'ette azantiszemitá.k részéről Istó­czy Győző, Simonyi Iván, Verhovay Gyula és Onódy Géza. Végül cask négyen szavaztak mellette, a több­ség elene és így megbukott az 1867. évi emancipál ciós törvény revíziója ... Á MÁV megszerzi a többséget a MATEOSz-nál? Mint értesülünk, a MÁV—MATEOSz-helyzetben a kö­zeljövőben nagyo!)l) változás fog beállani, amikor is a MÁV 200 teherautót akar saját "kezelésében iizembehelyezni, ezzel a MATEOSz keretében megszerzi a többséget is és így annak egész irányításába is egészségesen fog befolyni. Tud­juk, hogy ez nagy áldozatokkal fog járni,, hiszen Teleki János gróf és a többi érdekelteknek jó szerződésük vau, körülbelül olyan a helyzet, mint volt évekkel ezelőtt az Ibusznál is. ahol a tisztogatás sok pénzébe került a MÁV­nak, de azóta már példás, értékes szervezetet csinált belőle. Sajnos, mi már évek óta hangoztatjuk, hogy milyen furcsa ez a MATEOSz konstrukció, milyen lehetetlen volt az a szerződés, amelyet a MÁV-val kötött annakidején, amikor ezt az értékes koncessziót a MÁV kiadta kezéből. Semmi jobban nem jellemzi ezt a helyzetet, mint az a szám­talan sajtóper, amelyet a MATEOSz kénytelen volt eddig megindítani és amit folytatott a mult évek alatt is olyan lapok ellen, amelyekben éles kritika jelent meg az üzem viteléről. Ugylátszik, hogy már a MÁV-nál is belátták, hogy ezen a helyzeten változtatni kell és már hónapok óta foly­nak a tárgyalások, milyen megoldás volna arra a legalkal­masabb, hogy ezt a szövetkezetet a mai formájában meg­szüntessek illetve olyan irányba alakítsák át, hogy a kis­fuvarozók se szenvedjenk kárt ipari műköclásükben, de vi­szont a MÁV nagyobb befolyást nyerjen az egész ügyvitelbe és irányításba. Csak jellemzésül hozzuk fel azt, hogy a MATEOSz-nál a legutóbi háromév mérlegének milyen furcsa számadatai voltak. így például 1935-ben üzemi és egyéb bevételek cí­mén 39.9fio.29 pengőt, 1936-ban 66.787.43-at mutattak ki, míg már az 1937-iki mérlegükben ugyanezen címen 217.760.22 pengőt szerepeltetnek. Honnan van ez a nagy emelkedés? Nincs tulajdohkép nagy eltérés a többi éveké­től, csak most beállították a mérlegbe mindazokat az össze­geket is, amelyeket előző években „elfelejtetlek"" kimutatni a mérlegvalódiság elvei szerint. Csak idézni akarjuk az errevonalkozóan a bpesti kir. Törvényszék (3P 39.813/1936. sz.) egyik ítéletét, amelyben a MATEOSz 1936. évi mérlegét megsemmisítette. Ebben a kir. Törvényszék megállapította azt, hogy a MATEOSz mérlegkészítése nem felelt meg a KT 1199. §-ának, a mérlegvalódiság követelményeinek, mert bi­zonyos befolyt összegeket nem mutatott ki, hanem azok­lól „intern'" tartalékol létesített. Azonban ezeket az össze­geket tulajdonképen elvonta a közgyűlés hatáskörétől, ki­Ivelle annak határozathozatali lehetősége alól, aminek az lokai és következményei egészen világosak. lény az is, hogy pL a MATEOSz 1935-ben a MÁV-tól adminisztrációs hozzájárulás címén 76.792.34 pengőt ka­. pott. Ugyanebben az évben pedig „biztosítási, gumigyártási, benzin és kocsibeszerzési jutalék " címén 64.966.29 pengő bevétele volt a szövetkezetnek. Akkor miért kellett még a deficittel küzdő MÁV-tól is beinkasszálni a 76 ezer pengőt? Hol van ilt a MAV érdeke „előmozdítva?!" Hál ennek a gazdálkodásnak meg kell sürgősen szűnni és nagyon helyes,hogy a MÁV teszi rá a kezét az egészre, de minél előbb. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom