Törvényhozók lapja, 1938 (7. évfolyam, 1-25. szám)

1938 / 9-10. szám - A mezőgazdasági hitel problémái

földbirtok területéből a megterheli terület 36.2 %-ot telt ki, tehermentesen maradt tehát a földbirtok területének 03.8%-a. Rendkívül érdekes és mutatja az eladósodás súlyosságát, hogy a földreformmal kapcsolatban nyújtott kölcsönök nélkül a hitelintézeti 1054 millió bekebelezett kölcsön több mint fele, vagyis (Vili millió pengő váltókölcsön és csak 320 millió P olyan törlesztéses kölcsön, amely leginkább megfelel a mezőgazdaságnak. Nagyon érdekes, hogy amíg a közép- és nagybirtokra a törlesztéses kölcsönök több mint 70',-a esett és csak 30%-a a 100 kat. bőidig terjedő kisbirtokra, a váltókölcsönnél a helyzet éppen megfordítva állt. Az 50 kai. holdig terjedő kisbirtokot a vállókölcsönök majdnem 60%-a terhelte. Tehát a súlyos vállókölcsönök, amelyeknek a kamatozása 12%-öt is kitett, főképen a kisbirtokos osztályt terhelte. A vételárhátralék, áruhitel, kincstári- és adóilleték, végrehajtási zálogjog stb. címéi] bekebelezett cca 320 millió pengő 71.3%-a szintén az terhekhez még hozzá kell kombinálni a he nem kebelezett 50 kai. holdig terjedi) kisbirtokot terheli. A bekebelezett terhekhez még hozzá kell kombinálni a be nem kebelezed terhek 393.6 millió pengő összegét is és így a magyar föld bekebelezett és be nem kebelezett terhe az 1932 .év végén 2.1/0 millió pengőt lett ki. Konkoly-Thege Gyula adatai szerint a magyar föld terhe 1933. év közepéig még tovább emelkedett és ebben az időpontban összesen 2,3-12.6 millió perígőt telt ki. Az 1 kai. holdra eső átlagos teher pedig 400 pengőt. A földreform során juttatott földek kat. holdanként! átlagos terhe 015 pengőt, fenti kölcsönök nélkül pedig az 5 kat. holdig terjedő ingatlanoknál az átlagos teher 740 pengőt, az 5—50-ig kat. holdig terjedő ingatlanoknál pedig 100 pengői tett ki. .1 most elmondottak alapján világosan áll előliünk, hógg a gazdatársadalomnak ez a naggmérvü és gyors eladósodása olyan súlyos terheket jelenteti, hogy ilyen súlyos terhek mellett még akkor sem maradt volna a gazdálkodás rentábilis, ha nem is következeti volna ve a világgazdasági válság következtében a mezőgazdasági termeivények árának katasztrofális zuhanása. Igaz, hogy közvetlenül a háború előtt a mai Magyarország területére vonatkoztatva a mezőgazdasági ingatlanok öszses bekebelezi 11 terhe 3 milliárd pengő, a be nem kebelezett terhekkel együtt pedig 4 milliárd pengőt tett ki, az 1933. év közepén fennállott 2.3 miüárddal szemben, de figyelembe kell venni azl, hogy a háború előtt a bekebelezett adósságoknak nagyrésze hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönből eredt, amelyeknél az évi annuitás 5% körül mozgott és a terheknek csak a kisebb része volt váltókölcsön. A világgazdasági válság kitörése előtti években pedig — amint már említettem — éppen megfordítva állott a helyzet. A váltókölcsön kamatlába 12% körül, de még a törlesztéses kölcsön annuitása is 9—10% körül volt. úgy hogy az évi szolgáltatás még összegszerűen is kevesebb volt a háború előtt fennálló nagyobb teher után, mint pl. 1931-ben, mielőtt a kormányzat kamatmérséklő politkája éreztette volna hatását. A másik dolog, amit figyelembe kell venni az, hogy a gazdatársadalom a világháborúi megelőző években emelkedő árakon tudta terményeit értékesíteni. A gazdasági válság következtében beállott katasztrofális helyzetei mulatja a nemzeti jövedelem mezőgazdasági termeléséből származó részének nagymérvű csőkkenése is, amely az 1928/29. évi 2.237.8 millió pengőről az 1932/33. évben 1.076.9 millióra csökkent, ami több, mint 50%-os esésnek felel meg. A gazdaadósságok súlyos terhein először a földteherrendezés előmozdítására szükséges intézkedésekről szóló 1931 :évi Vili. t.-c. igyekezett enyhíteni, amely lehetővé tette volna a gazdákat súlyosan terhelő függő adósságok konverzióját, vagyis hoszúlejártú törlesztéses kölcsönné való átalakítását, a hitelező és a gazda közölt magánegyezségi úton Iétrejötl megállapodás alapján oly módon, hogy a Magvar Pénzügyi Szindikátus a gazdák hitelezőit a gazda tei bének könyvadósság útján való átvállalásával elégítette volna ki. Az elgondolás az volt, hogy a könyvadósság 30 év alatt fokozatosan letörlesztessék és a hitelezők évi 6.5%-os kamatjövedelemben részesüljenek. A gazdasági helyzet rohamos romlása azonban nem telle lehetővé a súlyos gazdaadósságoknak fenti módon történő rendezését, úgy hogy magánegyezség útján tudomásom szerint csak 6 esetben történt rendezés könyvjóváírás útján. Időközben azonban a gazdasági helyzet annyira súlyosbodott, hogy az álam kénytelen volt olyan intézkedéseket lenni, amelyek a gazdák terheit jelentősen enyhítették, mert különben elkerülhetetlen leli volna a gazdatársadalom egy jelentős hányadának tönkremenetele, amely alapjában rázkódtatta volna meg az egész ország gazdasági életét. Ezérf egész röviden meg akarok emlékezni a gazdavédelmi renddelekről, hogy láthassuk, azok mennyiben könnyítetlek a gazdatársadalom helyzetén. Az alaprendelet a 14000/1933. M. V... amely megteremti a gazdaadós fogalmái és a védettség rendszerét. Nagyfontosságú rendelet még a 10000/1935. M. E.,az a. n. novella, azután az 5000/1937. M. E., a teherrendezés végrehajtásáról szóló rendelet. A gazdaadós tartozása után évi 5.5%-nál 1935 év augusztus hó 31-től kezdödőleg pedig évi 5%-nál. a védett birtokos pedig évi 4%-nál, illetve 3/^%-nál nagyobb kamatot nem köteles fizetni. A védett birtokos azonkívül egész kisösszegü töketörlesztést is köteles teljesíteni. A védeti birtokot elárverezni nem lehel és terhelési korlátozás elá esik. Záloglevelek vagy kötvények kibocsátásának alapjául szolgáló kölcsönök után azonban úgy a gazdaadós. valamint a védett birtokos kamatra' a fennálló tőketartozás évi 5%áf köteles megfizetni. A gazdaadósságok rendezése terén a helyzet jelenleg a következői: a helyi bizottságok szerint 1937 október 31-én a védett birtokok száma 78.738. Ebből: 10 kai. hold, alul 55.564 ter. 200.000 kat. hold, teher 189 mii. P 1000 .. „ felüli 187 „ 510 000 , 148 .. P 10 és 1000 ., között 22.987 ., 1,000.000 490 P A 187 drb 1000 kat. holdon felüli védett birtokra az u. n. teherrendezési eljárás nem vonatkozik. Minden egyes birtoknál a kiküldött külön bizottság közbenjöttével egyezségi eljárás folyamán történik megállapodás a hitelezőkkel, a terhek rendezésére vonatkozóan. A védett birtokok fenti kategóriájánál a védettség hatálya 1937. október 31-én megszűnt, de ha az egyezségi eljárás még nem nyert befejezési, 1938. április 30-ig meghosszabbítható. Tudomásom szerint a legtöbb birtoknál az egyezségi eljárás sikerrel befejezési nyert. A 10 kat. holdnál nem nagyobb védett birtokokat illetően is a tartozások végleges rendezést nyertek. Ugyanis az 1000 kai. holdig terjedő védett birtokoknál a kai. tiszta jövedelem 40-szeresét meghaladó tartozás állami könyvadósságok átvállalása útján nyer kielégítést, olymódon, hogy a 40 szeres szorzaton leiül eső mintegy 300 millió pengi) teher felél vállalja át az állam, s mivel az átvállalással a hitelezők követelésé a kat. tiszta jövedelem 40-szcres szorzatán felüli összegekre teljesen megszűnik, ily módon ilt a hitelezőket mintegy 150 millió pengő veszteség éri. A 10 kat. holdnál nem nagyobb védett birtokoknál a 40-szercs szorzaton belül eső tartozásokat a töketartozás évi 4.5%-ának 50 éven át való fizetésével törlesztendő lar61